Több adóváltozást is bejelentett a kormány a napokban, ezek közül az szja-mentesség kiterjesztése a két- és háromgyerekes édesanyákra, a családi adókedvezmény drasztikus emelése, valamint a csed és a gyed szja-mentessége érinti a legtöbbeket. Összeszedtük az ezekkel kapcsolatos legizgalmasabb kérdéseket, amelyekre természetesen választ is adunk. A két és három gyereket nevelő anyák szja-mentességét illetően abból indultunk ki, hogy erre a négy és több gyereket nevelő anyákra érvényes kedvezmények lesznek majd érvényesek.
1. Kikre vonatkozik az szja-menteség?
A négy- és többgyermekes édesanyák már jelenleg is élethosszig tartó szja-mentességet kapnak, míg a két- és háromgyermekesekre több lépcsőben, 2025. októberétől vezetik be a kedvezményt. A bejelentett információk szerint a háromgyerekes anyáknak 2025 októberétől nem kell személyi jövedelemadót fizetniük, míg a kétgyerekesek közül a 40 év alattiakra 2026. januártól, a 40-50 évesekre 2027-től, az 50-60 évesekre 2028-tól, míg a 60 év felettiekre 2029-től terjesztik ki azt.
Kövesd a Bankmonitor híreit a Google Hírekben!
Hirdetés
Hirdetés
2. Mekkora pénzügyi előnyt jelent az szja-mentesség?
Az szja-mentességgel elérhető pénzügyi előny elsősorban az anya jövedelmétől függ, valamint attól, hogy van-e a családban olyan személy, aki a családi adókedvezményt ki tudja majd használni. (Hiszen, ha az anya szja-mentességet kap, akkor az ő adóalapját már nem lehet ezzel csökkenteni.)
A példa kedvéért a Bankmonitor szakértői egy átlagos fizetéssel rendelkező feleséget és férjet vettek alapul. A család bruttó jövedelme a KSH adatai alapján 2024. I-III. negyedévében 1 268 180 forint volt. (A férj jövedelme bruttó 681 457 forint, míg a feleség bruttó fizetése 586 723 forint.)
Ezen család esetében összességében a családi adókedvezmény változása 99 ezer forint plusz jövedelmet, míg az anya szja mentessége 88 008 forint extra bevételt eredményezne. (A Bankmonitor azt feltételezték, hogy a két kedvezmény teljes egészében összekombinálható.) Emiatt a család bevétele mintegy 18,9 százalékkal emelkedne egy év alatt.
3. Mikor lesz egy nő jogosult az szja-mentességre?
A kedvezményre való jogosultság annak a hónapnak az első napján nyílik meg, amikor egy nő kettő- vagy több gyermeket nevelő anyának minősül. Ehhez az kell, hogy vér szerinti vagy örökbefogadó szülőként kettő vagy több gyermek után családi pótlékra legyen jogosult, vagy ha már nem jogosult családi pótlékra, akkor a jogosultsága legalább 12 évig fennált.
Ha a családi pótlékra való jogosultság a gyermek halála miatt szűnt meg, akkor úgy kell tekinteni, mintha az adott gyermek esetében a családi pótlékra való jogosultság 12 évig fennállt volna.
4. Meddig jogosult egy anya az szja-mentességre?
A kedvezmény akkor szűnik csak meg, ha egy nő nem minősül már kettő vagy több gyermeket nevelő anyának. Például, ha a szülők saját háztartásukban nevelik a 3 és 6 éves gyermekeiket, majd elválnak és az apához kerül a 6 éves gyermek. Ekkor az édesanya a továbbiakban nem lesz jogosult a kedvezményre. Ezzel szemben, ha a gyerekek 10 és 13 évesek, a válást követően pedig a 13 éves gyerek kerül az apához, akkor az szja-mentesség fennmarad, hiszen a családi pótlékra jogosultság 12 évig fennállt.
5. Milyen jövedelmekre érvényes az szja-mentesség?
Az alább felsoroltakon kívül más jövedelemre – például bérbeadásra vagy más magánszemélytől származó jövedelemre – a két- vagy háromgyerekes anyák szja-mentessége nem érvényesíthető. Ha valaki olyan tevékenységet végez, amely bevételei egy részére alkalmazhatja a kedvezményt, más részére viszont nem, akkor az szja-mentesség alapját képező jövedelmet bevételarányosan kell kiszámítani.
Alkalmazható az szja-mentesség a bér- és más nem önálló tevékenységből származó jövedelmekre:
- a munkaviszonyból, közfoglalkoztatási jogviszonyból származó jövedelemre;
- az adóköteles társadalombiztosítási ellátásra (például táppénzre, csecsemőgondozási díjra, gyermekgondozási díjra);
- a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján folyósított adóköteles ellátásokra;
- a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított álláskeresési járadékra, nyugdíj előtti álláskeresési segélyre, álláskeresési segélyre, keresetkiegészítésre, keresetpótló juttatásra, és álláskeresést ösztönző juttatásra;
- a Magyar Honvédségnél tartalékos katonai szolgálatot teljesítő magánszemély e jogviszonyból származó jövedelmére;
- az előzőekben meghatározott jövedelmet pótló kártérítésre (keresetpótló járadékra);
- a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység díjazására;
- a munkaviszony megszűnésével összefüggésben törvényben meghatározott mértékű végkielégítésre (a végkielégítés törvényben meghatározott mértéket meghaladó része nem képezi a kedvezmény alapját);
- a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködése ellenértékeként kifizetett jövedelemre;
- a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének tevékenységéért adott juttatásra;
- a jogszabály alapján választott vagy kijelölt tisztségviselő (például igazgatótanácsi tag, felügyelőbizottsági ellenértékeként kapott juttatásra, tag) tevékenységének;
- a nemzetközi szerződés hatálya alatt a nem önálló munkából, ennek hiányában az adott állam joga szerinti munkaviszonyból származó jövedelemre;
- az országgyűlési képviselők, nemzetiségi szószólók, polgármesterek e tevékenységből származó jövedelmére;
- az állami projektértékelői jogviszonyból származó jövedelemre.
Az önálló tevékenységből származó jövedelmekre:
- a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétjére;
- átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelmére;
- a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó jövedelmére;
- az európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelmére;
- a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelmére;
- a választott könyvvizsgáló e tevékenységéből származó jövedelmére;
- a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből (például megbízásból) származó jövedelmére.
6. Megmarad a 25 évalattiak szja-mentessége is?
Igen, ez a továbbiakban is megmarad. Sőt, az új rendszerben előfordulhat, hogy ha valaki fiatalon vállal kettő- vagy három gyereket, az az élete végéig nem fog személyi jövedelemadót fizetni.
7. Hogyan változik a családi adókedvezmény?
2025. július 1-től egy gyermek esetében 15 000 forintra, két gyermek esetén 30 000 forintra, míg három vagy több gyermek esetén 49 500 forintra emelkedik a fejenként igénybe vehető családi adókedvezmény nettó összege. (A jelenlegi 10 000, 20 000, illetve 33 000 forintról.) 2026. január 1-től a kedvezmény összege ráadásul tovább nő: 20 000, 40 000, illetve 66 000 forintra.
8. Csak a személyi jövedelemadóból vonható le a családi adókedvezmény?
Nem, ugyanis amennyiben a jogosult személy személyi jövedelemadója nem elegendő ahhoz, hogy teljes mértékben kihasználja a családi adókedvezményt, akkor a tb-járulék csökkenthető ezáltal.
9. Milyen korú gyerekre jár a családi adókedvezmény?
A családi adókedvezmény legkorábban a magzat 91 napos korától érhető el – ehhez kell orvosi terhesgondozási igazolás. A kedvezmény 16 éves korig jár alapesetben, ami hosszabb is lehet, ha a gyermek nappali tagozaton tanul.
10. Ki jogosult a családi adókedvezményre?
A családi pótlékra jogosult szülő, a gyermeküket válás után felváltva gondozó szülők, a családi pótlékra jogosulttal közös háztartásban élő, családi pótlékra nem jogosult házastárs, a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa, valamint a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek, és a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.
11. Hogyan lehet élni a családi adókedvezménnyel?
A kedvezmény igénybe vehető év közben, a munkáltatónak adott adóelőleg-nyilatkozattal, vagy az adóévre vonatkozó szja-bevallásban utólag is.
12. Mikortól lesz szja-mentes a csed és a gyed?
Várhatóan 2025 júliusától lesz szja-mentes a csed és a gyed. Ez évente mintegy 20-40 ezer anyát érint, és 10 milliárd forint többletköltséget jelent az államnak. Vagyis az anyák átlagosan évi 250 000 – 500 000 forint plusz jövedelemhez juthatnak ezáltal.
