A felkészülés a nyugdíjas évekre nagyon hosszú folyamat is lehet: sokan több éven, évtizeden át gyűjtenek azért, hogy idős korukban is megfelelő biztonságban, kényelemben élhessenek. A spórolás nélkül sokan szorult helyzetbe kerülhetnek: a Bankmonitor szakértői össze is szedtek 4 élethelyzetet, amit mindenki szeretne elkerülni idős korára.
A nyugdíjmegtakarítás sok fiatal számára egyet jelent egy megfoghatatlan távoli célért feleslegesen félretett pénzzel. Azonban ahogy idősödik az ember, úgy kerül egyre közelebb ez a távoli jövő, és válik mind kézzelfoghatóbbá a nyugdíjkiegészítés szükségessége. (Az állami nyugdíj ugyanis jóval kevesebb, mint a fizetés, bér.)
Sokan azonban túl későn kezdenek foglalkozni a témával, amikor az idő rövidsége miatt az érdemi nyugdíjkiegészítéshez már jelentős összeget kellene havonta félretenni. Éppen ezért érdemes már fiatalabb korban a messzi célt kézzelfoghatóbbá tenni: mit szeretnénk elérni a spórolással? Ennek egyik megközelítése lehet az, ha azt gondoljuk át, mit szeretnénk elkerülni egy nyugdíjmegtakarítással?
Hirdetés
Hirdetés
1. Nem szeretnénk, hogy az életszínvonalunk jelentősen visszaessen
A teljes állásban foglalkoztatottak nettó átlagbére – kedvezmények nélkül – 273 300 Ft volt a KSH adatai alapján 2021. januárjában, az átlagnyugdíj ennek azonban csak közel a fele, nagyságrendileg 150 ezer Ft. (A 2020. év eleji átlag nyugdíj 142 114 forint volt, mely azóta valamelyes emelkedhetett.)
Már a nyugdíj kezdetekor elveszítjük addigi jövedelmünk jelentős részét, a tényleges havi jövedelemkiesés mértéke azonban számos tényezőtől függ:
- Mennyi a nyugdíjszámítás alapjául szolgáló jövedelem? Ennek kiszámítása igen bonyolult, ám azt mindenképpen érdemes tudnod, hogy nem a nyugdíj előtti utolsó fizetésedből indulnak ki. Ha évek alatt a jövedelmed folyamatosan nőtt, akkor azt egy meghatározott módszer alapján átlagolják, és ebből indulnak ki a nyugdíj összegének meghatározásakor. Vagyis az utolsó bérednél vélhetően kisebb lesz a nyugdíjszámítás alapjául szolgáló érték.
- Mennyi időt dolgoztál? A szolgálati időszak hossza is befolyásolja azt, hogy mennyi nyugdíjra leszel jogosult: ez alapján ugyanis meghatároznak egy szorzószámot, amivel kiszámolják a nyugdíjadat. Például 40 év szolgálati idő 80%-os szorzószámot eredményez: a nyugdíjalap összegének ekkora részét kaphatod meg.
- Mennyi járulékot fizetsz? Vannak speciális esetek – ilyen például a katás vállalkozóké -, akik jóval kevesebb járulékot fizetnek. Emiatt azonban mind a nyugdíj alapjául szolgáló összeg, mind a szolgálati idő csökkenhet. A katás vállalkozók még kevesebb nyugdíjra számíthatnak a bevételeikhez képest.
Természetesen még számos tényező befolyásolhatja a tényleges nyugdíj összegét.
Ráadásul az idősek jövedelme az évek alatt még jobban lemarad a munkabérektől: a nyugdíj összegét ugyanis évente az infláció mértékével növelik, az elmúlt években azonban az átlagos fizetések ezt messze meghaladó ütemben – akár 10%-os is lehetett a növekedés – emelkedtek.
Vagyis egy átlagos nyugdíjas jövedelme messze elmarad az átlagbértől. Ugyan egyes kiadások idős korra mérséklődhetnek – nagyobb hitelek kifizetésre kerülnek, a gyermeknevelés költségei megszűnnek -, ugyanakkor ez a kiadáscsökkenés nem tudja ellensúlyozni vélhetően a bevételek csökkenését. Ha idős korunkban a korábban megszokott életszínvonalunkat fent szeretnénk tartani, akkor bizony valamilyen kiegészítő jövedelemre lesz szükségünk.
Elmehetünk dolgozni is akár, vagy meglévő megtakarításainkból finanszírozhatjuk a kieső jövedelmet. Ideális megoldás lehet erre valamilyen nyugdíjmegtakarítás, hiszen ahhoz az éves befizetések után állami támogatás – szja jóváírás – is kapcsolódhat.
2. Nem szeretnénk a gyermekeink terhére lenni
A jövedelmünk visszaesik idős korunkra, ha nem tudunk elmenni dolgozni és nincs megfelelő megtakarításunk, akkor az életszínvonalunk jelentős mértékben csökkenhet. Sőt, akár az is előfordulhat, hogy alapvető szükségleteinket sem tudjuk kifizetni. Ebben az esetben pedig rászorulhatunk a rokonok vagy gyermekek segítségére, ami legtöbbünk számára kellemetlen.
Azonban az ő helyzetük sem lesz könnyű: a saját céljaik – lakásvásárlás, autóvásárlás, gyermeknevelés, utazás – eléréséhez szükséges félretett pénzükből tudják ugyanis legtöbben csak támogatni a szülőket. Ezt a helyzetet természetesen megpróbáljuk elkerülni: vagyis valamilyen más forrásból kell a kieső jövedelmünket kipótolni.
3. Legyen elég pénzünk speciális gyógykezelésre
Akkor sem lehetünk teljesen nyugodtak, ha a lecsökkent bevételeinkből éppen csak, de kijövünk. Jöhetnek ugyanis váratlan kiadások: sajnos idős korban ez könnyen kapcsolódhat egy betegséghez. A kezelés, az esetleges rehabilitáció – amennyiben valamilyen különleges dologra lenne szükség – pedig sokba kerülhet.
Ezeket is ki kell tudnunk fizetni. Természetesen vannak biztosítások, amelyeket pont hasonló helyzetre találtak ki, ezeknek azonban a díja az életkor előrehaladtával növekedhet. Sőt, bizonyos kor fölött már nem is lehet ilyen szolgáltatást igénybe venni. Emiatt jó megoldás lehet az is, hogy nyugdíjmegtakarításunkból – más befektetésünkből – fizetjük ki a szükséges speciális kezeléseket.
4. Nem szeretnénk felélni a vagyonunkat
Gondolhatjuk azt is, hogy a meglévő alap megtakarításunkból, egyéb vagyontárgyaink értékesítéséből fedezni tudjuk az idős kori éveinket. Erre azonban nem érdemes alapozni. (Ha feléltük a megtakarításunkat, akkor eladhatjuk az autónkat. Ha az a pénz is elfogyott, akkor pedig következhet az otthonunk.) A saját vagyonunk felélése több szempontból sem jó megoldás. Nem tudhatjuk például, hogy meddig élünk – remélhetőleg sokáig -, vagyonunk mennyi időre fedezné a kiadásainkat. Ráadásul például lakásunk eladásával a kiadásaink – albérleti díj – is megemelkedhetnek.
Milyen megtakarítást válasszunk?
A legfontosabb, hogy tegyünk félre, takarékoskodjunk, a módszer és a befektetés formája másodlagos. A spórolás teremt számunkra lehetőséget arra, hogy elkerüljük a korábban említett élethelyzeteket, problémákat.
Másodlagos kérdés a megtakarítás forma, de ez nem azt jelenti, hogy elhanyagolható. Ha 20 ezer forintot teszünk félre „a párnahuzatba” minden hónapban 20 éven át, akkor összesen 4,8 millió forintunk lesz a „megtakarítási időszak” végén. Ez is egy szép összeg, melyből hosszú ideig ki tudjuk egészíteni a nyugdíjunkat.
Egy nyugdíjmegtakarítás választásával – ez lehet nyugdíjbiztosítás, önkéntes nyugdíjpénztár, vagy nyugdíj-előtakarékossági számla is – ugyanakkor jóval nagyobb eredmény érhető el. Ezen konstrukciók után ugyanis akár az éves befizetések 20%-át is megkaphatjuk adó-jóváírásként.
A Bankmonitor Nyugdíjmegtakarítás Kalkulátora alapján ugyanis 20 ezer forint befizetésből 20 év alatt akár 8,2 millió forint megtakarítás is összejöhet. (Az elmúlt 5-6 évben egy átlagos portfólióval 5-6 százalék hozamot lehetett elérni.) 3,4 millió forint hozamért pedig már érdemes befektetni a pénzünket, és nem otthon tartani.
Természetesen a befektetés azt is jelenti, hogy a megtakarításunkhoz csak bizonyos feltételekkel tudunk hozzáférni – vagy jelentős hozamveszteség mellett -, vagyis alaposan át kell gondolni, mekkora összeggel és mikor érdemes elkezdeni a megtakarítást. Ennek meghatározásában a Bankmonitor szakértői segíthetnek.
