4 117 milliárd forintot tartanak a magyar megtakarítók befektetési alapokban, ami azt jelenti, hogy minden félretett 100 forintból 17 ebbe a megtakarítási formába vándorol. A kamatok jelenlegi történelmi mélysége miatt ugyanis sokan ezekben látják a potenciálisan magasabb hozamok lehetőségét. De mit takar ez a név valójában, és kinek, milyen költségek árán ajánlott elgondolkodnia ezen a befektetésen?
Mi az a befektetési alap?
Úgy kell elképzelni, mint egy közös kasszát, amibe mindenki befizet valamekkora összeget. A kasszát a befizetők a befizetéseik arányaiban tulajdonolják. Hogy mit vegyenek a pénzből, azt szakemberekre, az alapkezelőkre bízzák. Ők egy előre meghatározott, és befektetők által ismert kereten belül eldöntik, hogy mibe is fektessék az így összegyűlt pénzt. A befektetések a befektetési alap kategóriájától függően lehetnek bankbetétek, állampapírok, belföldi vagy nemzetközi részvények, egyéb befektetések, akár ingatlanok is. Ezek fogják meghatározni az alap hozamát. Amikor vásárolsz egy-egy alapból, akkor ezt egy bizonyos ár mellett tudod megtenni. Az árat az alapban lévő befektetések aktuális értéke határozza meg. Amikor a jövőben értékesíted, akkor is az aktuális értéken tudod majd eladni a részem.
Tehát a befektetési alapokból befektetési jegyeken keresztül lehet részesedést vásárolni, és minden egyes befektetési jegy az alap teljes portfólióját leképezi.
Ennek köszönhetően a befektetők úgy részesülhetnek hasonló portfóliók előnyeiből, hogy nem kell az összeállításukhoz szükséges szakértelemmel rendelkezniük, illetve akkora tranzakciós költséget sem kell megfizetniük, mintha a befektetési alapok által tartott értékpapírokat egyenként vásárolták volna meg.
A Bankmonitor adatbázisában több száz befektetési alap között válogathatsz, amihez alábbi kalkulátorunk is nagy segítséget nyújt.
1Hirdetés
Hirdetés
Hol lehet befektetési alapot vásárolni?
Mivel a befektetési alapok befektetési jegyei nem kerülnek kinyomtatásra (dematerializált értékpapírok), minden esetben rendelkezned kell egy értékpapírszámlával. Értékpapírszámlát nyithatsz a legtöbb nagyobb banknál vagy befektetési szolgáltatónál. Ennek a számlának lehetnek költségei, de ezután máris megvásárolhatod a szolgáltatód palettáján megtalálható valamennyi alapot.
A befektetési alapok egy része esetén fizetni kell azok megvásárlásáért. Ezt a vételi díjat meghatározhatják egy fix összegben (pl. 300 forint), vagy a befektetett pénzösszeg nagyságának függvényében (pl. 1,50%). A hazai befektetési alapoknak általában nincs vételi költsége. A külföldi befektetési alapoknál pedig jellemző, hogy vételi költséget kell fizetnünk. A vételi költség általában 1-3% között mozog, ritka esetben – pl. nagy reputációval rendelkező, kockázatos külföldi alapoknál – felmehet 5%-ig.
Hogyan tudok kiszállni a befektetésből?
A befektetési alapok többsége nyíltvégű, mely pontosan azt jelenti, hogy bármikor megvehetők és eladhatók a befektetések aktuális értékén.
A zártvégű, fix futamidővel rendelkező alapok esetében eladni (vagy jegyzési időszakot követően megvásárolni) már csak tőzsdei forgalomban lehet ezeket az alapokat (ritkább esetben a befektetési forgalmazó vállalja a visszavásárlást a futamidő vége előtt.) Mindkét esetben számolnunk kell azzal, hogy a kimutatott értékhez viszonyítva csökkentett (jellemzően 5-15%-kal alacsonyabb) értéken tudjuk eladni. Zártvégű alapokba így elsősorban akkor érdemes befektetni, ha úgy gondoljuk, hogy meg tudjuk tartani a futamidő végéig befektetésünket. A zártvégű befektetési alap a futamidő végeztével megszűnik, az alap vagyonát pedig kifizetik a tulajdonosoknak.
Vannak olyan alapok is, amelyek egy bizonyos idő eltelte előtti pénzkivételért büntető díjat számolnak fel. (Az ilyen alapok közé tartoznak jellemzően az ingatlanalapok.)
Vásárlás előtt mindenképpen érdemes megtudakolni, jár-e büntetődíj eladás esetén, és ha igen, mennyi ideig kell tartani a befektetést ennek elkerülése érdekében. A befektetési alapok kisebb része emellett rendelkezik eladási díjjal is.
Mi garantálja a pénzem biztonságát?
Ha a befektetési alappal veszteséget érsz el az alapban szereplő befektetések miatt, azért nem jár kártérítés. Ha a befektetési szolgáltatóval (amely értékpapír számát vezeti) történik valami (pénzügyileg „megbillen”, fizetésképtelenné válik), és nem tudja kiadni számodra a nyilvántartott vagyonod, akkor ilyen esetben jótáll a Befektető-védelmi Alap (BEVA) 100 000 euróig.
A követelésed készpénzben térítik meg. Egymillió forintig száz százalékig, az a feletti résznek pedig a kilencven százalékát. A hozamról sem kell feltétlenül lemondani, hiszen száznyolcvan nap átlagárfolyamán fizetik ki a követelést.
A befektetési alapok konstrukciója emellett még további védelmet nyújt. A befektetési szolgáltató, a befektetési alapkezelő, és az értékpapírokat ténylegesen tároló letétkezelő egymástól független, így kis esély van arra, hogy bármelyik is csalni tudjon a rábízott pénzzel. A befektetési alapoknak emellett rendszeres időközönként szigorú független könyvvizsgáló ellenőrzésének is alá kell vetniük magukat.
Milyen típusú befektetési alapok vannak?
Befektetési alapokat az általuk tartott értékpapírok (és egyéb befektetéseik) szerint lehet típusokba sorolni. A hagyományos befektetési alapok a pénzpiaci, a kötvény- és részvényalapok, illetve a két előbbit ötvöző vegyes alapok. Ezek mellett számos egzotikusabb alapot is találhatunk, ilyenek például a szinte bármilyen értékpapír vásárlására, és árfolyamesésre is játszani tudó abszolút hozamú alapok, vagy egy szűk területbe fektető nyersanyag és ingatlan alapok.
Befektetési alapok között különbséget lehet tenni a szerint, hogy nyílt- vagy zártvégűek. A zártvégű alapokat egy meghatározott ideig lehet jegyezni, és fix lejárattal rendelkeznek. A nyíltvégű alapok lejárattal nem rendelkeznek, azok bármikor eladhatóak vagy megvásárolhatóak.
Kinek érdemes befektetési alapba fektetnie?
A befektetési alapok sokszínűségének köszönhetően szinte bárki megtalálhatja a hozzá legjobban passzoló értékpapírokat. Ennek ellenére a befektetési alapok árfolyama a legtöbb esetben előre nem meghatározható, így azok számára, akik pontosan tudni szeretnék, mikor mekkora hozamot nyújt majd befektetésük (mint, pl. egy bankbetét esetén), azoknak nem a befektetési alapok a leg megfelelőbbek. Viszont mindenki más megtalálhatja a számításait egy megfelelő befektetési alappal!
