Nagyon sok félreértés kering a köztudatban a lakáshitelekkel kapcsolatban, ezek egy része pedig csak az igénylés során derül ki, ami komoly problémákat okozhat. Ezekből gyűjtöttünk össze néhány jellemzőt.
1. A bank által becsült forgalmi érték alapján hitelez a bank
Azt már sokan tudják, a bankok legfeljebb a becsült forgalmi érték 80%-áig adnak lakáshitelt, vagyis minimum 20% önerőre szükség lehet. Fontos ugyanakkor, hogy a vételár nem feltétlenül egyezik meg a becsült forgalmi értékkel, ebből pedig gyakran adódnak félreértések.
- Egy túlárazott ingatlan esetében a becsült forgalmi érték kevesebb lehet a vételárnál, ami azt jelenti, hogy kevesebb lesz a felvehető hitel is, emiatt pedig több önerőre lesz szükség.
- Előfordul azonban, hogy valaki nagyon olcsón – a becsült forgalmi érték alatt – jut hozzá egy ingatlanhoz, emiatt arra számít, hogy akár a teljes vételárat meghitelezi majd neki a bank. (Azt gondolva, hogy a forgalmi érték 80%-át veszik majd alapul.) Mivel azonban nem a forgalmi érték, hanem a vételár 80%-a lesz a plafon ebben az esetben, bizony kevesebb kölcsönre számíthat ekkor. Például, ha valaki 30 millió forintért vásárol meg egy vidéki házat, amit a bank később 40 millió forintra értékel, akkor legfeljebb 24 millió forint lakáshitelt kaphat.
Hirdetés
Hirdetés
2. Ha ki tudom fizetni az albérleti díjat, akkor a bank elfogadja, hogy ugyanannyit hiteltörlesztésre is ki tudok majd fizetni!
Bár logikusnak tűnhet a dolog, a bank nem ez alapján fogja eldönteni, hogy mennyi hitelt ad számunkra. A bank ugyanis kizárólag az igazolt – és legális – nettó jövedelmet nézi, ez alapján határozza meg, mekkora hiteltörlesztőt vállalhatunk be. 500 ezer forint alatti nettó jövedelemnél, ha a lakáshitel kamatperiódusa legalább 10 év, a kereset legfeljebb 50%-át lehet hiteltörlesztésre fordítani, míg félmilliós fizetéstől 60% a plafon. Ez azonban csak a jogszabályi maximum, a bankok ennél óvatosabbak is lehetnek, így előfordul, hogy csak 40%-ig engedik elmenni a törlesztőt. (Az úgynevezett adósságfék szabályról itt olvashatsz részletesebben.)
Vannak, akik ezt nem értik, és azzal érvelnek, hogy ha ki tudnak fizetni például 200 ezer forintot havonta albérletre, akkor miért nem hiszi el a bank, hogy ezt törlesztőre is elő tudják majd teremteni. Ez a kérdés többnyire akkor kerül elő, amikor valaki nem, vagy csak részben rendelkezik igazolt jövedelemmel, míg a többi bevételét „zsebbe” kapja. Ilyen az is, amikor valaki ingatlant ad ki, ám szerződés és számla nélkül, az ilyen bevételt azonban a bank aligha tudja elfogadni.
3. Ha lakáshitelt veszek fel, akkor azonnal beléphetek a hitelmoratóriumba
Ez teljes félreértés, ugyanis a hitelmoratórium kizárólag a 2020. március 18-án már folyósított hitelekre vonatkozik. Vagyis, ha valaki ezt követően vett fel hitelt, annak szerződés szerint kell törlesztenie, amit ha elmulaszt, akkor ennek akár szerződésbontás is lehet a következménye. Amennyiben pedig a bank felmondja a hitelszerződést, akkor a fennálló tőketartozást és a meg nem fizetett kamatokat egy összegben kell visszafizetnie, máskülönben a fedezetként bevont ingatlan végrehajtás alá kerülhet.
4. Könnyen kaphatok hitelt úgy, hogy családon belül, csak „papíron” cserél gazdát egy ingatlan
A bankok minden esetben tájékozódnak a tranzakció okáról és igyekeznek kiszűrni a fiktív szerződéseket. Némelyik például csak a tulajdonostársak kivásárlását hitelezi meg, ezért ragaszkodik ahhoz, hogy a vevő már eleve rendelkezzen tulajdoni hányaddal az ingatlanban.
Van bank, amelyik ahhoz ragaszkodik, hogy a kivásárolt tulajdonos az adásvételt követően ne lakjon az ingatlanban, amivel ugyancsak a fiktív adásvétel kiszűrése a cél. Családon belüli adásvételnél előfordul, hogy a felek a forgalmi értéknél alacsonyabb árban állapodnak meg egymással, amire lehetőségük van, és ez a hitelhez jutásnak sem akadálya. Van azonban bank, amelyik ebben az esetben előírja, hogy az adásvételi szerződés tartalmazza, az eladó utólag nem áll elő emiatt követeléssel.
5. Végtörlesztéskor a teljes futamidőre ki kell fizetni a hitelkamatokat
Gyakori tévhit, hogy ha valaki idő előtt visszafizeti a lakáshitelét (elő- vagy végtörleszt), akkor a teljes futamidőre számított kamatot elkéri tőle a bank. A tévhit abból adódik, hogy a jelenlegi annuitásos hiteleknél a havi törlesztők a kamatperiódusok alatt azonosak, amit úgy lehet elérni, ha kezdetben a törlesztő kamattartalma magasabb, mint a tőketörlesztés. Ahogy pörög a hitel futamideje, úgy csökken a törlesztő kamattartalma, hiszen a fennálló tőketartozás is mind kisebb, ami alapján azt kiszámolják.
Ha megkeresnéd a számodra elérhető legkedvezőbb lakáshitelt, akkor használd az összes hazai nagybank ajánlatait összehasonlító lakáshitel kalkulátort: