Leginkább a jövedelmünk nagyságán, a meglévő hiteltörlesztéseink összegén, illetve lakáshitelnél a fedezeti ingatlan értékén múlik, hogy a bank ad-e számunkra hitelt. A helyzet azonban egyáltalán nem ilyen egyszerű, a bankok a hitelminősítés során számos további dolgot is megvizsgálnak. Összeszedtünk néhány meglepő, váratlan dolgot, ami bizony befolyásolhatja a bírálat kimenetelét.
Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy ha van megfelelő jövedelmünk és ingatlanfedezetünk – utóbbira ugyebár csak lakáshitel esetén lenne szükség -, akkor már biztos, hogy megkaphatjuk a kölcsönt. Ez azonban korántsem olyan biztos. És most nem a negatív KHR státuszról lesz szó, hanem tényleg olyan dolgokat mutatunk, amelyekre nem gondolnánk feltétlenül egy hitelminősítés kapcsán. Ezek a szempontok még nagyobb hangsúlyt kaphatnak egy személyi kölcsönnél, hiszen ott a bankok számára nincsen a kockázatukat csökkentő plusz biztosíték, fedezeti ingatlan.
Hirdetés
Hirdetés
1. A saját lakásunkban lakunk?
A bankok számára fontos szempont lehet az is, hogy saját vagy bérelt ingatlanban laksz-e, esetleg a szüleiddel élsz együtt. Vélhetően a pénzintézetek azt gondolják, hogy akinek saját lakása van, az tud spórolni, illetve jobban ide van kötve, ezáltal kisebb eséllyel hagy itt csapot-papot és költözik mondjuk külföldre, hátrahagyva az adósságait.
2. Hol van a lakóhelyünk?
Fontos szempont lehet a bankok számára az is, hogy milyen településen élünk. A fővárosban, más nagyobb településen sok esetben több munkalehetőség van, míg egy kisebb faluban – amely nincs egy nagyváros vonzáskörzetében – vélhetően kevesebb a lehetőség, amennyiben elveszítjük az állásunkat.
Éppen ezért a bankok döntését befolyásolhatja maga a lakhely is. Természetesen nem feltétlenül a településméret a lényeges, sok esetben egyedileg mérlegelik a lakóhelyünket több szempont alapján.
3. Mikor költöztünk a jelenlegi lakcímünkre?
Meglepő lehet, de egyes bankoknál akár ez is befolyásolhatja a hitelminősítést. Nem tudjuk, miért is jelenthet nagyobb kockázatot az, ha nemrég költöztünk csak új lakásba vagy házba, de mindenesetre ez is számíthat egyes pénzintézeteknél.
4. Az iskolai végzettség
Sok esetben az is befolyásolhatja a döntést, hogy milyen iskolákat végeztünk el. Egy magasabb végzettségű ember – különösen, ha a képesítésének megfelelő ágazatban is dolgozik – vélhetően könnyebben találhat új állást, illetve egy válság esetén kisebb eséllyel veszítheti el a munkahelyét. Természetesen vannak olyan szakmák, melyekhez nem kell feltétlenül felsőfokú végzettség, mégis biztosnak tekinthetők. Ettől függetlenül általánosságban a pénzintézetek figyelembe veszik ezt is a hitelminősítés során.
5. Számít a családméret is
Az sem mindegy a hiteligénylés során, hogy hányan élnek velünk egy háztartásban. Ez ugyanis jelentősen befolyásolhatja a család kiadásait, például több gyermek esetén vélhetően a havi költségek is magasabbak lesznek.
Vannak bankok, amelyek a családban lévő felnőttek és eltartottak száma alapján megbecsülik – KSH adatok alapján – a háztartás havi kiadásait élelmiszerekre, alapvető szükségleti cikkekre. Ezzel az összeggel korrigálják a bevételeket és így számolják ki, hogy a jövedelmük mekkora törlesztőrészletet bírna el (JTM számítás). Más bankok az általunk megadott kiadásokból indulnak ki.
A bank hitelminősítése rendkívül összetett
Kiemeltünk néhány meglepő elemet, ami befolyásolhatja a bank döntését, de ez nem azt jelenti, hogy ha bármelyik kérdésre kedvezőtlen választ adunk, akkor automatikusan nem kapjuk meg a kért hitelt. Sőt, egy kistelepülésen albérletben élő, nagycsaládos, középfokú végzettséggel rendelkező igénylő is kaphat hitelt, még akkor is ha nemrég költözött be a jelenlegi otthonába.
Rengeteg adatot elemez egy bank, majd ezek alapján születik meg a hitelminősítés eredménye. Éppen ezért érdemes Bankmonitor szakértőihez fordulni, akiknek komoly tapasztalatuk van az egyes pénzintézetek hitelminősítésével kapcsolatban. Segítenek kiválasztani a legolcsóbb ajánlatot és megtalálni azt a bankot, ahol a legnagyobb eséllyel megkapjuk a szükséges hitelösszeget.
