Rengeteg vélemény kering a magyar köztudatban a nyugdíjakkal és a nyugdíjkorhatárral kapcsolatban, ezeknek egy része helytálló is, egy része viszont nem. Most a Bankmonitor szakértői az utóbbiakat vizsgáljak meg alaposabban és oszlatják el az alaptalan vélekedéseket.
„Fiatal vagyok, ráérek még félretenni”
Habár a fiatalok általában nem tudnak akkora összegeket félretenni, mint akik már előrébb járnak a karrierjükben, ebből nem következik, hogy számukra felesleges lenne a megtakarítás.
Az, hogy valaki „csak” havi 10 ezer forintot tud félretenni, nem teszi hiábavalóvá az öngondoskodást. Ha valaki 30 éves kor helyett már 25 évesen elkezd takarékoskodni havi 10 ezer forinttal (és ezt évente az inflációval indexálja), ez nyugdíjba vonuláskor kb. 3,1 millió forinttal több vagyont jelenthet. Vagyis ennyivel több pénzed lesz úgy, hogy a húszas éveid második felében „csak” havi 10 ezret tettél félre.
Ez a példa jól mutatja, milyen óriási ereje van a kamatos kamatnak, ha időt adsz neki kibontakozni. Persze ideális lenne, ha már a dédszüleid is félretettek volna neked — de a valóságban ritkán így van. A ma félretett kis összeg is szépen dolgozik érted, és idősebb korodra komoly különbséget jelenthet.
Hirdetés
Hirdetés
„Nem fizetek SZJA-t, így nekem nem éri meg a nyugdíjmegtakarítás”
A nyugdíjmegtakarításokkal nagyon elterjedt az SZJA visszatérítés intézménye. Ami egy kétségtelenül nagy erénye ezeknek a befektetési formáknak, azonban nem csak ezt lehet felhozni előnyeikként.
Először is, kedvező adózású, nyugdíjcélú befektetésekről beszélünk: szabályos, nyugdíjkorú felvételnél a hozam kezelése kedvező (akár adómentes) lehet. Egy „sima” befektetésnél a hozam után adót kell fizetni (általában 28%-ot), itt viszont a célhoz kötöttség adja az adómentességet.
Másodszor, ezek ügyfélbarát megoldások: nem kell saját portfóliót építened, a szolgáltatók előre összeállított, eltérő kockázatú alapokat kínálnak, amelyek közül egyszerűen választhatsz.
Harmadszor, automatizálhatók: beállítható havi terhelés, hogy a szolgáltató levonja az előre egyeztetett összeget. Nem kell minden hónapban újra „meghozni a jó döntést” – elég egyszer. Már 20 ezer forinttal is elindítható; így különösebb figyelem nélkül is évek alatt szépen felépülhet egy értelmezhető nyugdíjvagyon, amit később magadra költhetsz a kényelmesebb nyugdíjas évekért.
Használd a Bankmonitor kalkulátorűt és tudd meg, hogy mekkora megtakarításod jönne össze 65 éves korodra!
„Minek takarítsak meg ha majd úgyis elveszi az állam, ahogyan azt tette a magánnyugdíjpénztárakkal is”
Az államnak a nyugdíjpénztárokat beolvasztó lépése valóban egy védhetetlen lépés volt. Habár elméleti síkon volt lehetőség a megtakarítások átvezetésére, gyakorlatban teljes képzavar és erős kormányzati nyomás miatt nem éltek sokan a lehetőséggel.
Azonban ez a helyzet azért tudott kialakulni, mert a kötelező magánnyugdíjpénztári (II. pillér) megtakarítások a nyugdíjrendszer részei voltak: a nyugdíjjárulék egy része – vagyis az adózás előtti jövedelem – oda áramlott, így ezek a források valójában állami pénzek voltak, csak a tagok nevére „megcímezve”. Erre alapozva a kormány 2010 végén a járulékokat elterelte az állami rendszerbe, majd 2011-ben az alapok vagyonának döntő részét átvette; a tagság döntő többsége pedig állami nyomás mellett visszalépett az állami pillérbe.
Ez a mostani megtakarításokkal már nem fordulhat elő. A jelenlegi nyugdíj-megtakarítások (ÖNYP, NYESZ, nyugdíjbiztosítás) önkéntes, adózás utáni jövedelemből épülnek, magánjogi tulajdonként, MNB-felügyelet és szigorú termékszabályok mellett. Az állam itt nem a járulékodat „kezeli”, hanem legfeljebb adójóváírást ad a befizetéseidre – és ha valaki idő előtt megszünteti a szerződését, akkor ezt a jóváírást kérheti vissza, de a saját befizetett tőkédhez nem nyúlhat. Ezek teljes egészében magánmegtakarítások.
Ebben a kérdésben nagyon fontos különbséget tenni az egykori magánnyugdíjpénztárak és a most működő egyéni befizetésekre alapuló megtakarítási formák között.
„Úgysem éljük meg a nyugdíjkorhatárt”
A magyar lakosság bizonyítottan pesszimista a saját várható élettartamával kapcsolatban, ezt több felmérés is alátámasztotta már. Azonban csak azért, mert a lakosság azt gondol valami attól az még nem lesz igaz.
Az Ipsos felmérése alapján a magyarok arra számítanak, hogy mindössze 64 évet fognak élni, vagyis még a nyugdíjkorhatárt sem érik el. Ez a várakozás még világviszonylatban is rendkívül alacsonynak számít.
Magyarországon születéskor a férfiak várható élettartama 73,4 év, a nőké pedig 79,9 év. Ráadásul, ha valaki már eléri a 30 éves kort, akkor a férfiaknak átlagosan még 44,2, a nőknek pedig 50,4 évük van hátra, ami azt jelenti, hogy a férfiak várhatóan 74,2, a nők pedig 80,4 éves korukig élnek.
Felmerülhet benned, hogy ez is megint egy újabb hamis statisztika, amit azért csinosítottak, hogy előnyösebb értéket mutasson. Habár ezt teljes bizonyossággal kizárni talán lehetetlen, de azt fontos megemlíteni, hogy ezt a halálozási adatok alapján számolják ki, ami egy elég objektív dolog, így hiábavaló lenne a statisztika hitelességén vitatkozni. Nem utolsó sorban azért is mert ezekkel az értékekkel is az EU-s rangsor vége felé helyezkedik el Magyarország.
„Ha külföldre költözök akkor úgysem lesz magyar nyugdíjam”
Ez így nem igaz. Akkor is számíthatsz magyar nyugdíjra, ha épp nem itthon élsz, feltéve hogy teljesíted a hazai jogosultsági feltételeket. A külföldön ledolgozott évek nem vesznek el: az EU/EGT-országokban (plusz Svájc, az Egyesült Királyság külön megállapodással) a szolgálati időket összeszámítják, és a megállapított ellátás külföldre is utalható. Fontos: nincs „egységes EU-nyugdíj”. Minden állam külön számol, és a saját arányos részét fizeti. Ilyenkor két számítás készül (nemzeti és pro rata), és a kedvezőbb érvényes az adott országban.
Az ügyintézés egyszerű logikát követ: általában a lakóhely szerinti hatóságnál indítod az igényt, ők egyeztetnek a többi érintett országgal. Érdemes időben lépni (legalább 6–12 hónappal előbb), és előkészíteni az igazolásokat: nemzeti TB-azonosítók, munkaviszonyok időrendje, munkáltatói határozatok; néha hivatalos fordítás is kell. Az adózás és a nyugdíj kifizetésének módja országonként eltérhet (számla, díjak, árfolyam). A lényeg: ha több országban dolgoztál, az éveid nem vesznek el, csak összeadódnak, és a részeket az érintett államok külön-külön, de koordináltan folyósítják. Részletes példákért lásd a korábbi cikket.
Amíg Magyarországon dolgozol, a nyugdíj-megtakarítás extra erős: a befizetéseidre 20% SZJA-jóváírás jár (éves plafonokig). Ha később külföldre mész, a jóváírás ugyan szünetelhet (mert nincs magyar SZJA-d), de a megtakarítás nem vész el: a tőkéd dolgozik tovább, és nyugdíjcélú, szabályos felvételnél kedvező – akár adómentes – lehet az adózása. Ráadásul ez magánvagyon, nem függ az állami nyugdíjkoordinációtól.
Miért éri meg akkor is folytatni?
- Kamatos kamat & átlagköltség-hatás: A rendszeres befizetésekkel kisimítod a piaci ingadozásokat, a kamatos kamat pedig a hozamaidat is kamatoztatja, így a pénzed hatványozottan nő.
- Automatizálható, „pozitív kényszer”: Beállítható havi terhelés, amelynek hatására nem tudod impulzusköltésekkel elkölteni a megtakarításra szánt összeget.
- Ügyfélbarát keret: Az életciklus-portfóliók automatikusan igazítják a kockázatot az életkorodhoz, így neked nem kell bonyolult befektetési döntéseket hoznod, ami kényelmes és időtakarékos megoldás. Ezen felül az online nyomon követhetőség és az átlátható költségek biztosítják, hogy mindig tisztában légy a megtakarításod helyzetével, rejtett meglepetések nélkül.
- Rugalmasság: Szüneteltetheted vagy csökkentheted a befizetést, később – ha újra lesz magyar SZJA-d – a 20% megint kihasználható.
A lényeg: nem vagy „vagy-vagy” helyzetben. Itthon építesz jóváírással, külföldön pedig tovább fut a privát, hosszú távra optimalizált megtakarításod.
Nem kell 70 éves korodig dolgoznod!
Az nem titok, hogy idővel szükség lesz a nyugdíjkohatár emelésére, ami számodra további munkával tölött éveket jelent. De ennek nem feltétlenül kell így lennie. A többi nyugdíjmegtakarítással ellentétben a egy jól megválasztott nyugdíjbiztosítással saját kezedbe veheted az irányítást, és megteremtheted a lehetőséget, hogy már 65 évesen élvezd a jól megérdemelt pihenést. Használd a Bankmonitor kalkulátorát és nézd meg nekem mekkora megtakarításod gyűlne össze 65 éves korodra!
