Gulyás Gergely szombaton bejelentette két alap létrehozását – egy a járvány kezelésére, egy a gazdaság újra indítására -, amelybe a központi költségvetésből csoportosítanak át összeget. Ezt egészíti ki az önkormányzatok és a gazdaság különböző szereplőinek befizetései. Emiatt a bankszektornak 55 milliárd forintot kell befizetnie az egyik alapba a válság leküzdésére. Lehet valamilyen hatása egy hitel adósára, vagy egy számlatulajdonosra ennek?
Szombaton délelőtt a kormány bejelentette két alap létrehozását, melyeket a járvány kezelésére, illetve a gazdaság újra indítására hoznak létre. Az alapokba a központi költségvetés mellett a párttámogatások egy része is befizetésre kerül. Emellett az önkormányzatoknak, multinacionális kereskedelmi láncoknak és a bankoknak szükséges befizetniük az alapokba. A hazai pénzintézeteknek összesen 55 milliárd forinttal kell hozzájárulniuk a válság elleni harchoz.
Ezt a plusz kiadást beszedhetik ügyfeleiktől, azaz tőlünk a bankok? Ez valószínűleg sokakban felmerült.
Először is nézzük át eddig mi érintheti a bankok nyereségességét, bevételeit:
- A hitel moratórium, azaz a törlesztőrészletek szüneteltetése miatt az adósok fizetési kötelezettségei alól mentesülnek 2020. december végéig. Ez nem jelent tartozáselengedést, kamatmentességet, mégis negatívan érintheti a bankok nyereségességét, mivel a törlesztési moratórium alatt felhalmozott kamatot később a futamidő alatt egyenlő részletekben, kamatmentesen kell visszafizetni. Ez az MNB számításai alapján összességében, a futamidő alatt 50 milliárd bevételkiesést eredményezhet a bankrendszernek, amennyiben valamennyi adós él a moratóriummal.
- A szombaton bejelentett „adó” miatt a bankoknak 55 milliárd forinttal kell hozzájárulniuk a védekezéshez. Arról még nincs információ, hogy ez az összeg az egyes bankok között milyen elv szerint lesz felosztva – mérlegfőösszeg, bevétel, stb. – de a bankszektornak ezzel hozzá kell járulnia a vészhelyzet kezeléséhez.
- Várhatóan a hitelezés – ami a bankok nyereségének egyik fő forrása – visszaeshet. Emiatt is elmaradhat a bankok bevételei a tervezettől.
Hirdetés
Hirdetés
Megemelhetik hitelünk kamatát?
Meglévő hitelünk kamatát pénzintézetünk nem változtathatja meg bármikor. Kölcsönünknek ugyanis van kamatperiódusa – az az időszak, amelyen belül a bank egyoldalúan nem módosíthatja meg a kamatot, így törlesztőrészletünk sem változhat meg -, ezen időszak alatt nem emelkedhet a fizetési kötelezettségünk. Jelenleg számos különböző konstrukció érhető el a piacon.
Vannak konstrukciók, melyeknél éven belül változhat a törlesztőrészlet és vannak futamidő végéig fix kamatozású hitelek is. Jelenleg a személyi kölcsönök jellemzően fix kamatozással érhetők el. Ugyanakkor a meglévő lakáshitelek között még számos 3 havi kamatperiódusú konstrukció is van. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a bank három havonta úgy módosítja a kamatunk, ahogy neki tetszik.
A lehetséges kamatváltozás mértékére is szabályok vannak:
- Vannak referencia mutatóhoz kötött kamatozású hitelek – ezeknél a kamat maximum egy évig változatlan -, melyeknek kamata a referencia mutató értékéből és a kamatfelárból áll össze. A referencia mutató jellemzően a kamatperiódus hosszával megegyező futamidejű BUBOR. Ezt a mutatót az MNB publikálja, nincs rá hatása a bankoknak. A referencia mutató változásának mértékével módosulhat meg a kamatunk nagysága kamatfordulókor.
- Vannak hosszú kamatperiódusú – 3, 5, 10, 15, 20 év – hitelek, melyek törlesztőrészlete jóval hosszabb ideig állandó. Ezen konstrukciók kamatát sem változtathatják meg a bankok tetszőleges mértékben, a hitelszerződésben foglalt kamatváltoztatási mutató kamatfordulókor érvényes nagysága alapján módosíthatja meg a pénzintézet hitelünk kondícióit. A mutatót pedig a jegybank publikálja minden hónapban. (A referencia mutatóhoz kötött kamatozású hitelek kamatfelára is megváltozhat, arra hasonló szabályok érvényesek, mint a hosszú kamatperiódusú hitelekre.)
- Fix kamatozású kölcsön kamata nem módosulhat, vagyis a teljes futamidő alatt változatlan törlesztőrészletet kell fizetnünk.
A hitelünk kamatát tehát módosíthatja egyoldalúan a bank, de a változás időpontját és annak mértékét jogszabály és a hitelszerződésünk rögzíti.
Megemelkedhet bankszámlánk költsége?
A bankszámlánk díjait, a megbízások költségeit sem emelheti meg a bank tetszőlegesen, ezek módosítására is szigorú szabályok érvényesek. A legtöbb esetben az éves változás mértéke a fogyasztói árindexhez, azaz az inflációhoz kötött. Azaz nem módosulhat bankszámla költségeink nagyobb mértékben, mint az infláció.
Azonban a visszavonásig érvényes kedvezmények, akciók megszűntetésére lenne lehetősége az egyes bankoknak. Összességében nem számíthatunk számlaköltségeink emelkedésére sem.
Mi a helyzet az új hitelekkel?
A bankok várhatóan a jelenlegi válsághelyzetben hitelbírálatuk megszigorítják. Vagyis jóval nehezebben fogunk hitelt kapni, különösen akkor, ha valamilyen speciális élethelyzetben vagyunk. Ha veszélyeztetett ágazatban dolgozunk – turizmus, autógyártás, vendégátás -, egyéni vállalkozók vagyunk, határozott munkaszerződéssel rendelkezünk, akkor várhatóan nehezebben fogunk hitelt kapni, mint az év elején.
Ugyanakkor a személyi kölcsönöknél a kormány 5,9%-os THM plafont vezetett be, mely 2020. december végéig érvényes. Jelenleg a lakáshitelek kamata sem változott nagyobb mértékben a bank kamatköltségeinél. (Egyes bankok ugyanis lekövették a BUBOR, vagy épp az állampapírhozamok változását a hitelkamatokkal.)
Ha jelenleg nehezebben is lehet hitelhez jutni, közvetlen járványveszély elmúltával a hitelkihelyezés felpörgetése lehet a gazdaság úra indításának egyik motorja.
