Az utóbbi években szépen nőttek a bérek, és ezzel a nyugdíjak nem tudtak lépést tartani, hiszen a szabályok csak az inflációnak megfelelő emelést tesznek lehetővé. Ráadásul a jövőben a keresetek és a nyugdíjak között rés nőni fog, amit csak egyféleképpen tudsz megelőzni. Már most félre kell tenni a rosszabb időkre, mert különben a nyugdíjban az életszínvonalad nagyobb visszaesése elkerülhetetlen.
Ha te is dolgozol, akkor valószínűleg az utóbbi évekhez képest nem élvezhettél akkora előnyt, mint most. Egyrészt több olyan állami intézkedés is történt, amivel több maradhat a zsebedben, másrészt a munkaerőhiány is a keresetek növekedését segíti elő. Persze vannak kivételek, de nagy általánosságban erről van szó.
Nem véletlen, hogy a legutóbb már arról halhattál, hogy a nettó átlagkereset az országban elérte a bűvös 200 ezer forintot, miközben 2016-ban átlagosan 175 ezer forint volt az átlagkereset. Ha 10 éves időtávon nézzük, akkor éves átlagban 4,35%-kal nőttek a bérek a statisztikai hivatal adatai alapján. Nem tűnik olyan óriásinak, de ne feledd, hogy a válság legrosszabb időszaka is beleesik a vizsgált időszakba.
Amikor jól megy a szekér, mint most is, akkor nem szívesen tesszük fel a kérdést, hogy eközben mi is van a nyugdíjakkal? Azt tudod, hogy a nyugdíjat az éppen dolgozók adóiból és járulékaiból fizetik ki. Másként fogalmazva, ha nőnek a keresetek és a közterhek arányaiban nem változnak, akkor több folyik be az államkasszába.
De nem lehet ezt mind kifizetni nyugdíjakra, hiszen vannak szabályok, ami alapján a nyugdíjat éves szinten emelkedik. Az alapeset az, hogy a kormány által várt infláció alapján emelik a nyugdíjakat. Ezt nem lehet pontosan megmondani, ezért ha többet kellene fizetni, akkor novemberben jön a korrekciós emelés. Ez utóbbira került most is sor.
Jobban kutakodva az emlékeidben biztos rémlik, hogy 2010-től kezdődően a nyugdíjasok már nem a bérek és az árak növekedésének fele-fele arányú emelését (svájci-indexálás) kapják meg, hanem csak az árak, vagyis az infláció szerinti emelést.
Ez a társadalombiztosítási rendszer szempontjából jó hír, mert minél kisebb a nyugdíjemelés, annál kevesebbet kell kifizetni. Azonban a nyugdíjasok számára ez azért rossz hír, mert a dolgozók keresetéhez képest a nyugdíj elértéktelenedik, ha infláció felett nőnek a bérek.
Csak összehasonlításul, az átlagos nyugdíj 2012-ben a KSH adataiból számolva 78%-a volt az átlagkeresetnek. Ehhez képest 2016-ban már csak 70,7%-ról beszélhettünk. Tudnod kell, hogy még ez is nagyon magas értéknek számít a többi európai országgal összehasonlítva. De ki kell mondani, hogy a nyugdíjak 2012-2016 között relatív értelemben 7,4%-ot vesztettek az értékükből a bérekhez képest. Mindezt azért, mert a bérek jóval gyorsabban nőttek, mint a nyugdíjak.
Ha feltételezzük, hogy a jövőben is a gazdasági racionalitás szerint az infláció felett nőnek majd a bérek, akkor ez a rés egyre nagyobb lesz. Arra nem érdemes várni, hogy esetleg külön intézkedések történnek a távolság csökkentésére, hiszen pénzügyileg nagyon kényes kérdésről van szó. Ezért is mondjuk azt, hogy nem szabad garanciának venni a következő évekre sem a nyugdíjprémium, sem az egyedi 10 ezer forintos Erzésbet-uralvány kifizetését.
Egyetlen dolgot tehetsz az ellen, hogy ne legyél kiszolgáltatva a nyugdíjad elértéktelenedésének, mégpedig, ha külön megtakarítasz és azt később nyugdíj-kiegészítésre fordítod. Az alábbi nyugdíj-megtakarítás kalkulátorral felmérheted, hogy mennyire vagy felkészülve a jövőre. Ha időben nekilátsz az öngondoskodásnak, akkor a saját kezedbe veheted az irányítást és a keresetedhez közelebb eső kezdőnyugdíjat kaphatsz, mint egyébként.
