25 évvel a Berlini Fal leomlása után még mindig szignifikáns különbség van a volt NDK és NSZK területek között. Egyvalami közös: mindkét terület akkorát fejlődött, amit Német Gazdasági Csodaként emlegetnek. A másik ország, ami véghezvitte a gazdasági csodát, Japán volt. Mindkét ország kihívásokkal küszködik: míg Németországban még mindig eltérő az ország egyes területeinek a fejlettségi szintjei és bérei, addig Japánban a hihetetlen magas államadóssággal kell kezdeni valamit. Úgy tűnik, ez utóbbival kezdtek valamit a távol keleti országban. Lehet, hogy fájni fog…
A Német Fejlesztési Bank (KfW) vezető közgazdásza, Dr. Klaus Borger szerint még mindig lényegi különbségek vannak a korábbi Vasfüggöny két oldalán található területek között. A gazdasági különbségeket leginkább a két terület közötti jövedelemkülönbségek mutatják. Ennek egy része a termelékenységgel magyarázható, ami csökkenő különbséget mutat. És miért gazdasági csoda? A Fal leomlása után az egy főre eső GDP megduplázódott! És mennyibe került mindez? Az elképzelhetetlenül magas ár az az Alapblogon olvasható interjú tartalmazza.
Japán a másik ország, aminek sikerült elérni a „gazdasági csodát”. GDP-je meredeken emelkedett a 80-as 90-es években, ám a lendület a 90-es évek második felében megtorpant. Azóta az állami beruházások jelentősek a gazdaság szempontjából. Azonban ezeket a beruházásokat finanszírozni kell. Ezt, ahogyan más ország is, az államadósság növelésével tették. Viszont a Japán GDP arányos államadósság jelenleg 220% felett van! Ezt szeretnék csökkenteni. Ezt úgy képzelik el, hogy 2018-ra a teljes államadósság 50%-át vásárolnák vissza, míg 2020-ra a 70%-át! És miből fizetnék mindezt vissza? Egyszerű bankóprésből: több jent nyomtatnának, amit államadósság visszavásárlásra fordítanának. Zsiday Viktor szerint ezzel több probléma is van: akár hiperinflációhoz is vezet ez a lépés.
És végül egy jó hír: az S&P 500 amerikai részvényindex újabb csúcsra szökkent az elmúlt napon (kattints a képért). Mindeközben a legtöbb elemző már amerikai kamatemelést vizionál, aminek viszont egyenes következménye lenne, hogy jó időre elbúcsúzhatunk az ilyen magas részvényáraktól.
Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb, vagy írj a jobb oldalon található „Kérdezz tőlünk” felületen! Mindenkinek válaszolunk.
