2025-ös év kapcsán a magyar gazdaság növekedési előrejelzései olyan tág határok között mozognak, mintha a közgazdászok egy kristálygömb helyett inkább kaleidoszkópot nézegetnének. Miközben a kormány optimistán 2,5%-os növekedést jósol, addig a nemzetközi intézmények és a piac inkább 1% körüli értékekkel számolnak. De miért ennyire nehéz most megjósolni, merre is tartunk?
A válasz egyszerre rejlik a számok mögötti bizonytalanságban és abban, hogy a gazdasági szereplők mennyire különbözően ítélik meg a jövőt formáló tényezőket. Az optimistább előrejelzések az uniós források beérkezésére és a reálbérek emelkedésére építenek, míg a pesszimistább hangok a nemzetközi piacok bizonytalanságát és az ipari szektor gyengeségét hangsúlyozzák.
A várakozásaik újragondolására készítette mind a kormányt, mind a gazdasági elemzőket az I. negyedéves GDP adat. Habár a nyers adatokat szemlélve úgy tűnhet, hogy a magyar gazdaság stagnált, azonban ez a nyers adat valós összehasonlításokra nem megfelelő. Helyette inkább a szezonálisan és naptárhatással kiigazított értéket érdemes figyelni, ami 0,4%-os csökkenést mutat. Vagyis a magyar gazdaság teljesítménye alulmúlta a 2024 I. negyedévi teljesítményét.
Hirdetés
Hirdetés
Az ipar lefelé, a szolgáltatások felfelé húzzák a gazdaságot
A magyar gazdasági növekedés láthatóan nem vett repülőrajtot, annak ellenére, hogy azt jó előre bejelentették. Azonban egy kis gazdaság lévén ez nem csak rajtunk múlt, hanem a kereskedelmi partnereinken is, itt elsősorban Németországra kell gondolni, amelynek lecsökkent termelése miatt a magyar termelőegységek sem használják ki teljes kapacitásukat, hacsak nem tudnak új piacokat szerezni. Ám ez látszólag nem történt meg. Nem is meglepetés, mivel a globális ellátási láncok világában nagyon nehéz versenyezni egy már robosztus kapcsolati hálóval rendelkező beszállítóval.
A magyar gazdaság egyik legnagyobb kihívása jelenleg az ipari szektor teljesítményének látványos visszaesése. Az I. negyedévben az ipar teljesítménye 3,9%-ot csökkent (nyers adat). Különösen a járműgyártás gyengélkedik, amely korábban a növekedés egyik motorja volt. Ezek az ágazatok most nemhogy nem húzzák a GDP-t, hanem inkább lefelé húzzák azt – a termelés csökken, a kapacitások kihasználatlanok maradnak.
Ezzel szemben a belső fogyasztás viszonylag stabil maradt, ami részben ellensúlyozni tudta az ipar negatív hatását. A reálbérek emelkedtek, a munkaerőpiac továbbra is feszes – az emberek többségének van munkája és jövedelme, így van lehetőségük költeni. Ez a vásárlóerő tartotta meg a gazdaság egyensúlyát az elmúlt időszakban, így a szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 1,1%-kal emelkedett 2024 I. negyedévéhez képest.
Ha nem történt volna ilyen ütemű bérnövekedés, a gazdaság helyzete valószínűleg jóval borúsabb képet mutatna. Jelenleg a belső kereslet az, ami megtámasztja a növekedést – ha ez meginogna, akkor az ipari gyengeségekkel együtt komolyabb visszaeséssel kellene számolni.
A kormány 2,5%-ot mond, de a piac csak 1%-ot vár
A kormány már módosította a 2025-ös növekedésre vonatkozó várakozásait. Az ambiciózus 3,4%-ról a még mindig egy kicsit ambiciózus 2,5%-ra. Különösen magasnak hat ez a 2,5% ha megnézzük, hogy a piaci szereplők milyen becsléssekkel jöttek ki 2025-re, vagy milyen értékekre módosították a növekedést a GDP adat nyilvánosságra hozatala után.
A piaci szereplők (bankok) 2025-ben mérsékelt, fogyasztásvezérelt növekedésre számítanak, amelyet az ipari gyengeség és a külső tényezők árnyékolnak be. A növekedési várakozást bankja válogatja, de a előrejelzések 1% körül csoportosulnak, ami jelentősen eltér a kormány által várt 2,5%-tól, de még a jegybank 2,9%-1,9%-os sávjától is. 2026-ra már erősebb fellendülést prognosztizálnak, elsősorban a beruházások és az export bővülésének köszönhetően. Azonban a hosszú távú fenntartható növekedéshez strukturális reformok szükségesek.
A gazdasági előrejelzések között tapasztalható különbségek jól mutatják, mennyire bizonytalan a következő évek pályája. A nemzetközi intézmények – mint az OECD, az Európai Bizottság vagy az EBRD – rendre visszafogottabb prognózisokat közölnek, többnyire 1–1,5% körüli értékekkel. Ezek a szervezetek hangsúlyozzák az ipari kibocsátás stagnálását, a beruházási aktivitás gyengeségét, illetve a főbb külpiacok – különösen Németország – lassuló teljesítményét.
Az előrejelzések hullámzása nemcsak szakmai, hanem kommunikációs kérdés is: a várakozások mögött gazdaságpolitikai üzenetek húzódnak meg, nem ritkán rövid távú célokat szolgálva. A lakosság felé a magasabb növekedési szám optimizmust, stabilitást és lendületet sugall, miközben a szakmai elemzők inkább a kockázatokra, a szerkezeti problémákra és a fenntarthatóságra hívják fel a figyelmet.
Végső soron a kérdés az, hogy a gazdaság visszatér-e a régi növekedési pályájára, vagy tartósan mérsékeltebb tempóra kell berendezkednünk. A számháború egy dolog, de a mindennapokban a növekedés szerkezete és tartóssága lesz az, ami igazán meghatározza a gazdasági kilátásokat és a lakosság mindennapi tapasztalatait.
Rossz gazdaság ide vagy oda, befektetni érdemes. Azonban a legtöbben nem befektetési szakértők, így nem tudják vagy nem is merik meghozni ezeket a döntéseket. Ne hagyd, hogy ez eltántorítson a befektetésektől, inkább keresd a szakértők segítségét. A HOLD vagyonkezelési szolgáltatásában a portfoliókezelők hozzák a konkrét befektetési döntéseket a te kockázatvállalási preferenciád alapján. Így neked csak ki kell választadon a vagyonkezelés devizáját, a vállalt kockázatot és onnantól minden feladatot levesznek a válladról a HOLD szakemberei.
Az uniós lista végén kullogunk
Nem vagyunk ugyan az uniós lista legvégén, ami az első negyedéves GDP-növekedést illeti, de a számok alapján egyértelmű, hogy jelenleg az unió többsége dinamikusabb pályán mozog. Magyarország gazdasági teljesítménye csak egy országét előzi meg, egyedül Szlovénia teljesített rosszabbul, mint Magyarország, 0,8%-kal csökkent az alpesi ország GDP-je. A régiónk országai mind leköröztek minket, ami a növekedést illeti.
Az eddig hozzánk hasonlóan gazdaságilag vergődő Csehország is a növekedés útjára lépett, mivel 2,2%-kal teljesített jobban, mint 2024 első három hónapjában. Kocsmai sörözésnél vagy baráti beszélgetésen jó poén lehet, hogy végre valamiben sikerült utolérni Ausztriát, mivel a nyugati szomszédainknak is 0,4%-kal csökkent a GDP-je, így ebből a szempontból most már egy lapon emlegethetjük magunkat Ausztriával.
A saját régiós versenytársaink azonban messze leköröztek minket a növekedési versenyben. Lengyelország kiugró, 3,7%-os növekedést ért el, Horvátország 3,1%-ot, Csehország 2,2%-ot, Szlovákia 1%-ot, míg Románia is pozitív tartományban, 0,6%-os bővüléssel. Ezek a számok jól mutatják, hogy a magyar gazdaság teljesítménye elmarad a közép-európai átlagtól, és ez a gazdasági vergődés nem egy általános helyzet az Unióban. Az okok között kiemelhető az ipari szektor gyengélkedése, a beruházások elmaradása, illetve a külpiaci környezet bizonytalansága, amit a gazdasági várakozásokban is tükröződik.
