Az önkéntes nyugdíjpénztárak az idei évben is komoly eredményeket produkáltak. A szeptember végi adatok alapján növekedett a taglétszám, emelkedett a pénztárak által kezelt vagyon, sőt az egy főre jutó számlaegyenleg is magasabb lett az év eleji adatokhoz képest. Mindez komoly „ellenszélben” zajlott, hiszen az idei évben a megtakarításukat mindenféle büntetésnél nélkül feltörhették azok, akik valamilyen lakáscéljukat finanszírozták meg a kivett összegből. De nem minden érték ilyen pozitív…
Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás (ÖNYP) a nyugdíjcélú megtakarítások egyik formája. Az ilyen befektetésekkel a magyarok idős korukra tudnak félretenni, kiegészítve az állami nyugdíjukat. A jelenlegi kilátások mellett – elöregedő társadalmunkban egyre kevesebb aktív korú befizetéséből fedezik egyre több idős állami nyugdíját – az állami nyugdíjak vásárlóértéke várhatóan csökkenni fog, sőt idővel a nyugdíjkorhatár is emelkedhet.
Ebben a helyzetben nagyon is logikus döntés félretenni idősebb korunkra, amiből kiegészíthetjük az állami nyugdíjunkat. A kifejezetten nyugdíjcélú megtakarítások előnye, hogy adómentesek lehetnek és az éves befizetések után akár állami támogatást is kaphatunk (adójóváírás formájában). Ezen megtakarítási formák közül az egyik legnépszerűbb az ÖNYP. A megjelent statisztikákból kiderült, hogy hányan, mekkora összeget tesznek félre ebbe a megtakarítási formába.
Hirdetés
Hirdetés
Egyre több tag, növekvő megtakarítási összeg
A szeptember végi adatok kifejezetten pozitív képet mutatnak. Az önkéntes nyugdíjpénztári tagok száma 1 076 240 volt a harmadik negyedév végén, ez nagyságrendileg 7400 fővel több, mint egy évvel korábban. Az év eleji adatokhoz képest pedig durván 6800-val emelkedett a tagok száma.
A kezelt vagyon, a portfólió piaci értéke is rekordot ért el, 2025. III. negyedévének végére meghaladta a 2352 milliárd forintot, ez 8,68 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi, míg 3,98 százalékkal az év eleji értéket.
Az egy főre jutó vagyon értéke is növekedett, szeptember végére az átlagos megtakarítási egyenleg 2 185 790 forintra nőt. Ez 7,9 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi értéket, míg 3,3 százalékos növekedést lehet látni az év eleji adatokhoz képest.
Érdemes ezeket az adatok reál értelemben, azaz inflációval korrigálva is megvizsgálni. Az ilyen hosszú távú megtakarításoknál a nominális összegnél sokkal lényegesebb az, hogy 20-30 éves időtávlatban a pénz vásárlóértéke hogyan is alakul. (Ilyen időtávon ugyanis egy mérsékelt, évi 3 százalékos infláció is igencsak átalakítja egy pénzösszeg vásárlóértékét.)
Így nézve sajnos az elmúlt 4-5 évben már nem olyan rózsás a helyzet köszönhetően a 2022-ben látott magas áremelkedésnek. A tagok átlagos egyenlege ugyanis 2020 végi árakon kifejezve csak 1 435 394 forintra rúg, ez sajnos elmarad a 2020 decemberi értéktől. Vagyis egy átlagos megtakarítási összeggel rendelkező tag ma rosszabb helyzetben van, mint bő 4 éve, hiszen kevesebb árura elegendő a számlaegyenlege.
A lakáscélú kifizetések ellenére is javult a helyzet
Mindenképpen megsüvegelendő, hogy a tagok száma és a portfólió értéke is emelkedett – ha hosszabb távon, inflációval korrigálva nem is – az elmúlt időszakban. Ez különösen annak fényében komoly eredmény, hogy az idei évben a tagok a megtakarításukat adómentesen, büntetés fizetése nélkül is felhasználhatják lakáscéljuk megvalósítására.
Ezzel a lehetőséggel több tag is élt, nagyságrendileg 80 milliárd forintot fizettek ki eddig lakáscélra az idei évben. (Ekkora összeget fizettek ki egyéb jogcímen, ahova a lakáscélú felhasználást is besorolták.) Jelenleg úgy tűnik, hogy az idei évben a lakáscélú felhasználás nem lesz olyan mértékű, mint várták, de így is nagy dolog, hogy a tagok száma és a kezelt portfólió értéke emelkedett az idei évben.
Azért a növekedési dinamikára rányomta a bélyegét ez a lehetőség: 2023-ban az első három negyedévben 12,36 százalékkal, 2024 azonos időszakában 10,42 százalékkal nőtt a kezelt vagyon nagysága. 2025. I-III. negyedévében ezzel szemben kisebb mértékben 3,98 százalékkal nőtt a portfólió értéke.
Mire elég a tagok havi átlagos befizetése?
Az ÖNYP tagok átlagos saját befizetése is emelkedett az elmúlt időszakban, de ez az érték még mindig nem túl magas. 2025. III. negyedévében a tagok átlagosan 11 042 forintot fizettek be az ÖNYP számlájukra. Ez több szempontból is problémásnak tűnik.
Alapvetően az állami támogatás, adójóváírás az éves befizetés 20%-a lehet. A havi átlagosan befizetett összeg mellett ez évi 26 500 forint adójóváírást eredményezne. Az ÖNYP-k esetében ezen támogatásnak az éves felső korlátja 150 ezer forint, vagyis igen magas összeget bent hagynak a magyarok.
Talán ennél is nagyobb bajt lehet látni, ha kiszámoljuk, hogy mire is lehet elég ez a havi 11 042 forintos összeg. Nyilván ebből a szempontból lényeges, hogy mennyi ideig fizetjük (hány éves korban kezdjük el), illetve milyen portfóliót választunk, azaz milyen hozamot érünk el a megtakarításunkkal.
Kicsit leegyszerűsítve durván 3,1 millió forintot tud összegyűjteni mai értéken (azaz inflációval korrigálva) az az ember, aki 40 éves korában kezd el félretenni – azaz összességében 25 éven át takarít meg – havi 10 ezer forintot. Ebből azért nem jön ki komoly havi nyugdíjkiegészítés: 15 éven át kicsivel több, mint havi 17 ezer forinttal emelhető a havi nyugdíj.
Összegzés
A legfrissebb önkéntes nyugdíjpénztári statisztikák első ránézésre tehát kifejezetten pozitívak. A tagok száma és a kezelt vagyon összege is nőtt. Az egy főre jutó átlagos egyenleg is emelkedett. Ez az idei évben elérhető speciális extra kifizetési lehetőség – lakáscélra is fordítható a megtakarítás – mellett kifejezetten szép.
Ugyanakkor vannak intő jelek: az inflációval korrigált egyenleg még nem tudta leküzdeni a 2022-es infláció hatását. Ráadásul az egy főre jutó tagi befizetések összege sem emelkedik túl dinamikusan.
Ráadásul a pozitív számok mellett még mindig kijelenthető az átlagos megtakarítási egyenleg alapján, hogy a legtöbb tag számára egyenlőre nem fog tudni érdemi nyugdíjkiegészítést biztosítani az pénztáraknál összegyűlt összeg.
