A lakosság kedvenceiért még érdemes lehajolni – Mutatjuk, miért!

Miközben folyamatosan emelkedik az infláció, addig a lakossági állampapírok kamatozása egyre csökken. A rövidekre ez még igaz is lenne, viszont a pénteken lecserélt prémium állampapíroknál már más a helyzet. Ha jobban megnézzük, még magasabb kamatot kapunk, mint korábban. Hogy jöhet ez mégis ki? Mi kiszámoltuk.

Kevesebbet fizet az állam a megtakarításunkra

A kiemelkedő jól hozó lakossági állampapírokról sokan azt hihették, hogy örökre ugyanolyan bőkezűek lesznek, azonban sejteni lehetett, az egész túl szép, hogy igaz legyen. Másfél hete jött a hír, amit már a vihar előszeleként értelmeztünk, ugyanis a rövid lejáratú, maximum két éves papíroknál az államkincstár csökkentette a hozamokat (0,25-0,5%-kal).

A féléves kincstárjegy esetében 0,5%-kal (2%-ról 1,5%-ra) esett vissza a kamat, míg az éves és két éves lejáratoknál 0,25% volt a csökkentés mértéke. A legnépszerűbb kamatozó kincstárjegy így február 13-tól 2%-os hozam mellett vehető meg, a legtöbbet pedig a két éves kincstári takarékjegy adja a maga 2,25%-ával.

Az igazán nagy érvágásra viszont a napokban került sor. Február 15-én váratlanul, az előzetesen tervezett március 31-i időpont előtt beszüntették a prémium államkötvények értékesítését. Igaz, pénteken meg is hirdették az új sorozatokat, viszont ezeknél a korábban nagyvonalú kamatfelárat 2,75% és 3,25% helyett 1,75%-os és 2,25%-on állapították meg.

Ne aggódjunk, kaptunk egy meglepetést is

A logika maradt az új állampapírok esetében is, egy érdekes csavarral. De még mielőtt ebbe belemennénk, nézzük meg, mi alapján és mikor fizet a prémium állampapír. Legfőbb sajátossága, hogy a kamatbázist az infláció adja, viszont azt meglehetősen lassan követi le.

A legjobb, ha a már nem kapható terméket vesszük alapul, mert sokan vásároltak be ebből január folyamán. Októberben van a papírok kamatfordulója, és már most tudjuk, mire számítsunk akkor. A helyzet az, hogy 2017 októberétől az új kamatozás 3,15% és 3,65% lesz, mert a 2016-os éves átlagos infláció 0,4% és erre jön rá a kamatfelár. Ezt az összeget viszont csak 2018-ban fogjuk megkapni, ergo majdnem két éves késéssel.

Az elcsúszás nem jelentene problémát, ha az infláció stabilan egyhelyben maradna, vagy éppen csökkenne, viszont szerencsétlenségünkre most éppen emelkedőben van az infláció. Ilyenkor a növekvő kamatbázis üdvözítő hatásából is csak később húzhatunk hasznot.

Itt lép a képbe az újítás, ami a frissen bevezetett prémium állampapírokra szabva vezettek be. A kamatszámítás ugyanúgy van mint korábban, egy kivétellel, az első kamatperiódusban. Az induló kamatozást nem egy évvel ezelőtti éves átlagos infláció (2016-os 0,4%), hanem a 2016 decemberi éves inflációs adat (1,8%) adja.

Mindebből két dolog következik:

• a kamatfelár 1%-os csökkenését ellensúlyozza, hogy a kamatbázis 1,4%-kal magasabb az első időszakban
• aki most vesz prémium állampapírt, az az egy szériával ezelőttihez képest nagyobb kamat mellett tudja kamatoztatni a pénzét, a fordulatra 2018 teléig várni kell

Minden apró forint számít, ha az infláció 3% lesz

Magunk mögött hagytuk az alacsony inflációs időszakot, 2017 januárjában éves alapon 2,3%-kal nőttek az árak, és hamarosan 3% fölé emelkedik a mutató. Mindez azt jelenti, hogy ha nem akarunk a pénzünk vásárlóértékéből veszíteni, akkor olyan befektetést kell találnunk, ami legalább ekkora hozamot hoz.

Világos, hogy egyelőre a rövidebb futamidejű, 1-2 éves állampapírok sem képesek erre, egyet tehetünk, hogy hosszabb távra köteleződünk el, például 3-5 évre vagy még tovább. A prémium és a bónusz államkötvények előnye, hogy változó kamatozásúak, vagyis a növekvő inflációval és hozamokkal együtt ezek is egyre nagyobb kamatot fognak fizetni.