Az OECD egy friss felmérésében az emberek pénzügyi tudatosságát vizsgálta 30 országban, ami alapján úgy tűnik, hogy a pénzügyi ismeretek szintje meghökkentően alacsony világszerte. Hazánknak sincs oka a büszkélkedésre, az eredményünk csak a lista 22. helyének megszerzésére volt elég, így jócskán átlag alatt szerepeltünk. Az is kiderült, hogy a magyarok nem igazán tartják magukat sem pénzügyileg tájékozottnak, ráadásul háromnegyedük nem képes takarékoskodni rendszeresen, és közel 30 százalékuk a jövedelméből sem jön ki a hó végén.
Mai világunkban elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk a legalapvetőbb pénzügyi fogalmakkal, hiszen mindenki szembesül élete során fontos pénzügyi döntésekkel. Ennek ellenére az emberek nem igazán tájékozódottak a pénzügyek terén, amit az OECD által készített felmérés is alátámaszt. Az eredmények még minket is megleptek, mivel úgy tűnik az emberek pénzügyi ismeretei a világ több országában és hazánkban is nagyon hiányosak.
Sereghajtók vagyunk a pénzügyi ismeretek terén
A tanulmány 30 ország körében vizsgálta a pénzügyi ismeretek szintjét, melynek keretében 51 650 felnőtt válaszai érkeztek be. A kérdések az alapvető pénzügyi fogalmak ismeretére (például kamatozás, kockázat, pénz vásárlóértéke), a pénzügyi magatartásra (például mennyire fontolja meg a pénzügyi termék kiválasztását, készít-e háztartási költségvetést, igénybe vesz-e független tanácsadást), illetve a pénzügyi hozzáállásra tértek ki (például mennyire tervez hosszú távon).
Hazánk a lista második felében, a 22. helyen tűnik fel, és mindösszesen 12,4 pontot tudtunk elérni a lehetséges 21-ből. Legjobban a pénzügyi ismerek terén teljesítettünk, míg a pénzügyi magatartás terén igen gyengén szerepeltünk.
A vizsgált országokban a válaszadók mindösszesen 56 százaléka tudott 7-ből 5 pénzügyi ismeretet mérő kérdésre válaszolni (ami a minimumnak felel meg), míg a magyaroknál ez az arány 60 százalék volt.
Az eredmények alapján az látszik, hogy a magyar válaszadók többsége érti az infláció fogalmát (89%), de befektetéseknél felmerülő kockázat-hozam összefüggést (84%), és a diverzifikációt (65%) is sokan ismerik, sőt a kutatásba bevont országok átlaga fölött is teljesítettek.
Viszont az már nagyon meglepő, hogy a felmérés alapján világszerte a legtöbb válaszadó nincs tisztában a pénz időértékével, de egy egyszerű kamatszámítást sem tud elvégezni, és a kamatos kamat fogalmát sem érti. A megkérdezettek csupán 58 százaléka tudott helyes választ adni arra, hogy 100 egység pénzből mennyi lesz egy év múlva, ha 2 százalékos kamat mellett helyezzük el egy betétben, de arra is csak a válaszadók 42 százaléka adott megfelelő választ, hogy 5 év múltán mennyi pénz állna rendelkezésre. Nálunk, magyaroknál még ennél is sokkal rosszabb a helyzet, a válaszadók mindösszesen 24 százaléka tudott erre a két kérdésre helyesen válaszolni.
De az emberek pénzügyi ismereteinek önértékelésére vonatkozó kérdés is érdekes eredményt hozott, mivel úgy tűnik az emberek nem is gondolják, hogy tájékozottak lennének a pénzügyek terén. A magyarok több, mint 60 százaléka gondolja úgy, hogy átlagos pénzügyi tudással rendelkezik, míg az emberek elenyésző hányada gondolja magát rutinosnak a pénzügyek terén.
[poll id=”2″]
Nem tervezünk előre, de kevés a takarékoskodó is
A pénzügyi magatartásban és hozzáállásban is van még mit fejlődnie a vizsgált országoknak, például a háztartási költségvetés készítés, az előregondolkodás és tervezés, valamint a termékválasztás kritikus pontot képvisel. Az OECD elemzése rámutatott, hogy nekünk is ezek a tényezők jelentik a fő gyengeségeket.
Általánosságban tapasztaljuk, hogy sokaknak gondja van azzal, hogy a hó végére kijöjjön a fizetéséből, de a túlköltekezés is jellemző az emberek között. A kutatás is alátámasztotta, hogy a magyar válaszadók nem igazán követik azt, hogy mennyit és mire költenek, ami nagymértékben akadályozza, hogy megfelelően osszák be a jövedelmüket. A megkérdezett magyarok mindösszesen 25 százaléka rendelkezik háztartási költségvetéssel, de például az osztrákoknál is csak 31, és a norvégoknál is mindösszesen 33 százalék készít költségvetést.
Az is aggasztónak tűnik, hogy a magyarok közel egyharmada azt mondta, hogy a jövedelméből nem képes kijönni a hónap végén, sőt 11 százaléknak még hitelt is kell felvennie, hogy fedezze a kiadásait.
Talán a háztartási költségvetés hiányából is következik, hogy a megtakarítások terén sem állunk túl fényesen, hiszen nem tudjuk mennyi megtakarítható pénzünk van hónapról-hónapra. A magyar válaszadók mindösszesen 27 százaléka vallotta magát aktív megtakarítónak (megtakarított az utolsó 12 hónapban), ezzel szemben Ausztriában 69 százalék, Norvégiában pedig 84 százalék azoknak az aránya, akik rendszeresen takarékoskodnak.
Lakáscélra takarékoskodnál a legkedvezőbb feltételek mellett? Használd kalkulátorunk és találd meg a legkedvezőbb lakástakarékot!
