Gyakran hallani olyan vélekedéseket, hogy Magyarországon nagy a szakadék a nyugdíjak és a bérek között. Azonban ritkán esik szó arról, hogy európai szinten vizsgálva hogyan teljesítünk ebből a szempontból. Most megnéztük, milyen helyzetben vannak a magyar nyugdíjasok a környező országokhoz képest.
A nemzetközi összehasonlíthatóság érdekében érdemes megvizsgálni a nyugdíjak és a bérek arányát. Ez a mutató arra alkalmas, hogy szemléltesse az aktív dolgozók és a nyugdíjasok jövedelemkülönbségeit. Különösen érdekes az az érték, amely a nyugdíjkorhatárhoz közel járó pénzkeresők béréhez viszonyítja a nyugdíjak szintjét. Ebből ugyanis arra következtethetünk, hogy a megszokott bérhez képest mennyi bevételre számíthatnak majd a leendő nyugdíjasok.
Mit jelent a helyettesítési arány?
Az alábbi ábra megmutatja a „helyettesítési rátát” a környező európai országok esetében. Ezt úgy számították ki, hogy a 65-74 éves nyugdíjasok nyugdíját elosztották az 50-59 éves aktív dolgozók bérével. Minél magasabb a kapott százalékos arány, annál közelebb vannak a nyugdíjak a bérekhez. És minél alacsonyabb arány mutatkozik, annál nagyobb a szakadék a nyugdíjak és a keresetek között.
Hirdetés
Hirdetés
Hogyan teljesített Magyarország ilyen szempontból?
Meglepőnek tűnhet, de 2016-ban Magyarország a régió összes többi országát túlteljesítette. Azaz nálunk volt a legkisebb különbség a pályafutásuk végéhez közeledő dolgozók bére, illetve a nyugdíjas kor elején járók nyugdíja között! Ráadásul a magyar nyugdíjrendszer egész Európában kimagaslóan bőkezűnek számított: a kontinensen csak 3 ország produkált ennél jobb arányokat.
Bár sajnos nem létezik frissebb statisztika a 2016-osnál, mégis következtethetünk a későbbi évekre. Az elmúlt 4 évben Magyarországon tovább folytatódott a bérek erős ütemű növekedése. Eközben a nyugdíjak mindössze a hivatalos inflációval megegyező mértékben emelkedtek. Ebből kifolyólag nagy valószínűséggel rosszabbodott a magyar helyettesítési arány, és hátrébb kerülhettünk a listán. (A magyar nyugdíjrendszer gyakori kritikája, hogy a nyugdíjemelés üteme elmarad a bérnövekedéstől.)
Mit jelent ez konkrét összegekben kifejezve?
Tegyük fel, hogy a magyar mutató nagy mértékben leromlott, és jelenleg mindössze 50% körül mozog. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjkorhatárhoz közeledő aktív dolgozók a mai bérük felére számíthatnak majd induló nyugdíjként! Ha valaki például 200 000 forintos nettó fizetést visz haza, akkor pár év múlva kb. 100 000 forint lehet a becsült várható nyugdíja.
Hogyan lehet elkerülni a nyugdíjkatasztrófát?
A bevételek ilyen drasztikus lecsökkenését egyetlen módon lehet kiküszöbölni. Itt jönnek a képbe a nagy népszerűségnek örvendő nyugdíjcélú megtakarítások. Ezek lényege, hogy az aktív dolgozók havi rendszerességgel takarékoskodnak, így idősebb korukra egy jelentős vagyont halmozhatnak fel.
Nézd meg a kalkulátorral, hogy neked mennyi pénzed gyűlhetne össze idős korodra!
Mennyi pénzt kell félretenni a cél elérése érdekében?
A fenti példánál megmaradva, legyen 100 000 forint a havonta szükséges nyugdíjkiegészítés összege. A statisztikákból kiindulva a nyugdíjban eltöltött évek átlaga a 20 évet is elérheti. Eszerint a szükséges célösszeg nagyságrendileg 20 millió forint: ennyi pénz már elegendő a nyugdíjas évek anyagi biztonságának megteremtésére.
Ez az összeg első hallásra irreális célnak tűnhet, de időben elkezdve megvalósítható. Minél fiatalabb korban indít el valaki egy nyugdíjmegtakarítást, annál kisebb havi összegek is elegendők ehhez. Például 25 éves korban kezdve már havi 18 000 forintból is el lehet érni ezt a célt. Aki 35 éves koráig vár, neki már 29 000 forintot kell félretennie havi rendszerességgel. Aki pedig 45 évesen kezdi, ő havi 52 000 forintból tudná megoldani a kellő nagyságú tőke felépítését.
Milyen állami támogatást igényelhetnek a megtakarítók?
A nyugdíj-előtakarékosságok nagy előnye, hogy a megtakarítók 20%-os állami támogatást is igényelhetnek a saját befizetéseikre! Ennek maximális összege évi 100-150 000 forint, az adott konstrukciótól függően. A támogatás valójában SZJA-visszatérítés, így feltétele, hogy a megtakarító fizessen személyi jövedelemadót. Az optimális megoldás kiválasztásában a Bankmonitor tapasztalt tanácsadói nyújthatnak díjmentes szakértői segítséget.
