A szuperolcsó, maximum 3%-os kamatú CSOK Plusz hitel akár egy meglévő ingatlan bővítésére is fordítható, így a család gyarapodása miatt még csak költözni sem kell feltétlenül. De mi számít bővítésnek, mekkora összegű hitel vehető fel erre, és szükség lesz-e hozzá önerőre? Többek között ezeket a kérdéseket járjuk körbe.
A CSOK Plusz hitel legfontosabb előnye az ára, hiszen míg itt legfeljebb 3% lehet a kamat, a piaci lakáshitelek esetében 6-7% körüli kamatokkal találkozhatunk. Ha pénzre váltjuk a kamatkülönbözetet, akkor ez egy 15 millió Ft összegű, 20 éves futamidejű kölcsönnél azt jelenti, hogy míg a piaci hitelre havonta 111-117 ezer Ft-ot kell törleszteni, addig a CSOK Plusz esetében az első évben 38 ezer Ft, majd ezt követően 87 ezer Ft lesz a fizetni való. (Az első esztendőben csak kamatot kell törleszteni.) Ez a pénzügyi előny a konstrukcióhoz járó állami kamattámogatásnak köszönhető.
A CSOK Plusz esetében azonban a támogatásnak feltételei is vannak, ezek közül a legfontosabb az, hogy legalább egy gyereket vállalnia kell a házaspárnak. A felvehető összeget a meglévő és a vállalt gyerekek együttes száma határozza meg: egy gyerekkel 15 millió Ft, két gyerekkel 30 millió Ft, míg 3 gyerekkel 50 millió Ft lehet a maximális hitelösszeg.
Hirdetés
Hirdetés
Mi számít bővítésének a CSOK Plusznál?
A lakás vagy ház bővítésének minősül a hasznos alapterület legalább egy 12 négyzetméteres lakószobával történő növelése, ami lehet akár egy padlástér beépítése is. A meglévő épület, épületrész vagy építmény átalakítása azonban nem minősül bővítésnek.
Természetesen egy ingatlan nem csak egy lakószobával bővíthető, a maximális alapterületet illetően ráadásul nincs is korlát, arra azonban figyelni kell, hogy a bővítés költsége az első közös otthonukat vásárlók esetében nem haladhatja meg a 80 millió forintot, míg másoknál 150 millió forint a limit. Ha a házaspár olyan lakást vásárol, amit azután bővítene is, akkor a vételár és a bővítés költsége együttesen nem haladhatja meg a fenti összegeket.
A bővítést követően mekkorának kell lennie az ingatlannak?
Fontos, hogy a bővítést követően az adott ingatlannak el kell érnie a CSOK Plusz rendeletben meghatározott minimális alapterületet, ami a meglévő és a vállalt gyerekek együttes számától függően 40, 50, illetve 60 négyzetméter a lakásoknál, míg 70, 80 és 90 négyzetméter a családi házaknál. Vagyis, ha egy családnak két meglévő gyereke van, akik mellé további egy babát vállalnak, akkor a meglévő családi házuk hasznos alapterületének el kell érnie a 90 négyzetmétert a bővítést követően.
Hogyan kezdjen neki a család?
Bővítés esetén a kölcsönszerződés megkötésének feltétele, hogy az igénylők által benyújtott bekerülési költséget tartalmazó költségvetést a hitelintézet elfogadja. Enélkül semmiképpen ne vágjunk bele a projektbe, mert ha valami miatt meghiúsul a hitelfelvétel, akkor komoly pénzügyi slamasztikába kerülhetünk. Azért sem célszerű a munkákat a bank jóváhagyása előtt megkezdeni, mert kizárólag azoknak a munkálatoknak a költségeit fogják meghitelezni, amelyek a kérelem benyújtásakor még nem készültek el.
Kiknek kell a bővítést követően a lakásban lakniuk?
A támogatásból bővített ingatlanban minden olyan személynek életvitelszerűen benne kell élnie, aki miatt a család a CSOK Plusz hitelre jogosult. Ráadásul ennek nem csak az adott pillanatban kell teljesülnie, hanem a fenti személyeknek az utolsó részfolyósítást követően még legalább 10 évig az adott ingatlanban kell élniük. Annyi könnyítés azért van, hogy a gyerekekre csak a nagykorúvá válásukig vonatkozik ez az előírás.
Hogyan folyósít a bank bővítéskor?
Bővítés esetén a hitelintézet a kölcsönkérelmet a benyújtás napját követő 60 napon belül bírálja el. Amennyiben a bővítéshez piaci lakáshitelre is szüksége van a családnak, akkor a CSOK Plusz hitel csak akkor igényelhető, ha a piaci kölcsönt is megkaphatja a család. A két hitel egyébként akár más-más banktól is igényelhető, bár ez viszonylag ritkán fordulhat elő.
A bank szakaszosan, utólag folyósít. Ehhez az kell, hogy az egyes szakaszok végén a család számlát nyújtson be a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő bekerülési költségek legalább 70%-áról. Ezeknek a számláknak valamelyik támogatott személy nevére kell szólniuk. Bontott anyag is felhasználható a bővítéshez, ám ennek aránya nem haladhatja meg a számlabenyújtási kötelezettség 20%-át.
Fontos még, hogy a bank kizárólag olyan számlát fogad el, ami a kölcsön igénylését legfeljebb 6 hónappal megelőzően lett kiállítva, valamint amelynek kibocsátója a számlabenyújtás időpontjában az állami adóhatóság nyilvántartásában működő adóalanyként szerepel, vagy ennek hiányában az állami adóhatóság a működő adóalanyiságot a számlakibocsátó tekintetében a számlakiállítás időpontjára vonatkozóan igazolja.
A kölcsön utolsó részletének folyósítására a használatbavételi engedély, a használatbavétel tudomásulvételét igazoló vagy egyszerű bejelentés esetén a felépítés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítvány hitelintézet részére történő bemutatását követően kerülhet sor.
Kell önerő a CSOK Plusz mellé a bővítéshez?
Amennyiben meglévő ingatlant bővítene a család, akkor a munkálatokat akár önerő nélkül is megvalósíthatják, felhasználva a teljes CSOK Plusz összegét. Lényeges ugyanakkor, hogy a hitelt az ingatlannak „el kell bírnia”, vagyis a hitelösszeg nem haladhatja meg a bővítés utáni becsült forgalmi érték 80%-át.
