Megtakarítás, öngondoskodás, előtakarékosság? Cikkünkben azt járjuk körbe, hogy miért, mennyit és hogyan kell megtakarítanunk, ezzel is erősítve pénzügyi tudatosságunkat.
1. Miért kell megtakarítanunk?
Ha érzelmi oldalról és saját élmény alapján szeretném megközelíteni, akkor azért – s biztos többen vagyunk így ezzel –, mert otthon ezt láttam. Édesanyámnak különös szokásai voltak, amelyek a mai tudomásommal nem feltétlenül passzolnak, de arra mindenképpen megtanítottak, hogy mindig kell egy aranytartalék, „ha baj van” esetére, de az sem árt, ha távlati céljainkra is félreteszünk. S ezzel el is érkeztünk a lényeghez.
Megtakarítani azért kell, mert:
- Szükség van vésztartalékra, ugyanis bármikor történhet olyan esemény, amelyet nem látunk előre, és olyankor van mihez nyúlni.
- Mindenkinek vannak jövőbeli, rövidebb-hosszabb távú pénzügyi céljai, amihez a tőke-, az önerőképzés elengedhetetlen.
Ugye előfordult már, hogy meghibásodott egy otthoni műszaki cikk vagy az autónk, és zsebbe kellett nyúlni egy új megvásárlása vagy a meglévő megjavíttatása miatt? Ehhez szükséges a könnyen hozzáférhető (likvid) tartalék.
Ismerős ugye az is, hogy mindannyiunknak vannak olyan álmai, céljai, amire gyűjtenünk kell, azaz nem költhetjük el itt és most az arra szánt összeget vagy annak egy részét. Ilyen lehet például egy autó, egy lakás, egy családi ház megvásárlása, gyermekeink jövőjének támogatása, vagy egy nagyobb utazás. Erre szolgálnak az általános célú megtakarítási formák. Úgy gondolom, hogy az sem kérdés már senki számára, hogy nyugdíjas éveinkre is félre kell tennünk, amely már célhoz kötöttebb ugyan, de megkerülhetetlen.
Ebből következik, hogy megtakarításaink általánosak vagy célhoz kötöttek, s mint ilyenek szólhatnak rövid, közép, avagy hosszú távra. Ezeket azért fontos tisztázni, mert, ahogy látni fogjuk, céljainktól és időtávtól függően másképp alakulnak a „mennyit” és a „hogyan” kell megtakarítanunk kérdésekre adott válaszaink.
Hirdetés
Hirdetés
2. Mennyit kell megtakarítanunk?
A családi vésztartalék célja, hogy a bármikor felmerülő problémák, helyzetek megoldására rendelkezésre álljon egy bármikor hozzáférhető likvid forrás, amely jövedelmünkhöz viszonyítva megfelelő anyagi biztonságot nyújt számunkra. Szakértői vélemények szerint ahhoz, hogy megfelelő anyagi biztonságban legyünk, 3-6 havi jövedelmünknek megfelelő tartalékkal kell rendelkeznünk.
Általános céljaink tárgyuk szerint nagyon különbözőek lehetnek. Arra gondolok, hogy sokan terveznek autóvásárlást, de nagyon nem mindegy, hogy milyen típusú autót szeretnének, használtra vagy újra gondolnak. Így van ez a lakáskérdéssel is. Nagyon különböző összegekkel kell számolnunk attól függően, hogy lakást vagy családi házat szeretnénk, használtban gondolkodunk vagy építkezéssel tervezünk. Az ingatlanok árai területileg is nagyon különbözőek. Végül különböző időtávban kell gondolkodnunk, mert a fentiek alapján meghatározott cél szerinti és a jelenleg már rendelkezésre álló tőke közötti különbség és egyéni lehetőségeink is eltérőek.
Általánosan elfogadott és hitelezési oldalról tényszerű szabály, hogy egyéni céljaink függvényében a cél szerinti vásárlási érték minimum 25 százaléka szükséges a megfelelő önerő érdekében. Ebből egyenesen következik, hogy ha nem tervezünk ezekhez a vásárlásokhoz hitelt, akkor magasabb tőkével kell számolnunk. S az, hogy ez mennyi pontosan, mennyi idő szükséges a felhalmozásához, egységnyi idő alatt mennyit tudunk félretenni mind-mind egyénileg dől el.
Nyugdíjalapunk vagy gyermekcélú megtakarítások tervezésénél valamelyest más a helyzet. Kezdjük a nyugdíjcéllal. Jelenleg 65 év az általános nyugdíjkorhatár. Viccesen szoktam ügyfeleimnek mondani, hogy ennél a kérdésnél így adott a személyes időtáv, hiszen születési évünk és korunk sajnos nem „szépíthető”. Nálunk fejlettebb pénzügyi kultúrával rendelkező országokban a nyugdíjas évekre való felkészülésre az a szabály irányadó, hogy mindenkori jövedelmünk 10 százalékát félre kell tennünk nyugdíjcélra.
A gyermekeink (unokáink) anyagi támogatásának kérdései annyiban alakulnak másként, hogy itt is az egyéni tervek, célok kapnak nagy szerepet. Miben szeretnénk őket támogatni? Mikor kezdjük el a megtakarítást ezekre a célokra? Szakértői vélemények szerint, ha legalább a családi pótlék összegét gyermekeink születésétől kezdve félretesszük támogatásuk érdekében, akkor az 18 éves korukra megfelelő alapnak bizonyulhat.
3. Hogyan kell megtakarítanunk?
Mindezek után elsőként nézzük meg, egyáltalán milyen formában és hol tarthatjuk a pénzünket, ha a háztartásunk 3-6 havi megélhetését megfelelően biztosítani tudó vésztartalékkal már rendelkezünk. (Itt és most nem célom az egyes formák részletekbe menő bemutatása. Összehasonlítás szempontjai: időtáv, befektetési szaktudás, kockázat, hozam (kamat), likviditás, értékállóság.)
Nagyon ritkán, de még most is előfordul, hogy valaki készpénzben kapja a fizetését, vagy ettől függetlenül előnyben részesíti a készpénzt, és az „aranytartalékot” is készpénzben tartja otthon a párnacihában vagy a befőttes üvegben. Jó tudni, hogy ez sem kockázatmentes „befektetés”, már saját magadtól sincs biztonságban. Legtöbben járandóságainkat manapság már bankszámlára kapjuk, ebből azonban az is adódik, hogy a szükségesnél több pénz parkol a bankszámlán, vagy banki alszámlán. Előnye, hogy nem kell lekötni a pénzedet, teljesen likvid, de ez azt is jelenti, hogy túl könnyen és túl gyorsan hozzáférsz. Hátránya még, hogy nagyon alacsonyak a kamatok, pénzed nem gyarapodik és még értékállósága is kérdéses.
Többen rendelkeznek banki értékpapírszámlával, amely esetén különböző befektetési instrumentumok (kötvény, részvény, befektetési jegy) megvásárlására van lehetőség. Ez inkább egyszeri nagyobb összeg elhelyezésére lehet alkalmas, amely azonban odafigyelést és szakértelmet igényel, ugyanakkor rugalmasan hozzáférhető. Hosszabb befektetési időintervallum esetén kamatadó-mentesség érhető el.
Közkedvelt megtakarítási forma a lakossági állampapír, ami teljesen érthető, hiszen kategóriájában magasabb hozamot biztosító befektetéséről van szó. Létezik fix és változó kamatozású forma is, az, hogy melyiket érdemes választani a piaci helyzettől és az ezekkel kapcsolatos várakozásainktól függ, rövid és középtávra is jó megoldás lehet ugyanakkor ez e befektetési forma, ha fontosnak tartjuk a biztonságot és a rugalmasságot, alacsony kockázat mellett.
Általános és nyugdíjcélú, biztosítón keresztül elérhető befektetések (unit-linked, etikus életbiztosítás) a havi rendszeres megtakarítást keresők körében a legnépszerűbb megoldások közé tartoznak. A nyugdíjcélú megtakarítások teljeskörűségéhez hozzátartozik ezen túl a klasszikus nyugdíjbiztosítás, valamint az önkéntes nyugdíjpénztári tagság és a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ). Általánosan elmondható, hogy akár általános, akár nyugdíjcélra döntünk rendszeres havi díjjal fizetendő megtakarítás mellett, hosszú távon egy megfelelő portfólió kiválasztásával, nyomon követésével magasabb kockázat mellett magasabb hozamot is elérhetünk.
+1. Milyen tehát a jó megtakarítás?
Alapvetően az a jó megtakarítás az, amely egyéni elvárásainknak, céljainknak, kockázatviselési hajlandóságunknak, kockázattűrő képességünknek és végül anyagi helyzetünknek (vállalható rendszeres díj, meglévő tőke) megfelel. Ezeket a kérdéseket nem tudjuk megúszni, mert nincsenek sablondöntések, ahogy sablon élethelyzetek sincsenek.
Persze az egyéni aspektusokon túl vannak szabályszerűségek, amelyekre érdemes egy-két gondolatot szánni. Ha már rendelkezünk vésztartalékkal, akkor a megtakarításra szánt összeget a céljaink és az időtáv függvényében többféle formában érdemes tartani, mivel így tudjuk biztosítani a kockázatok csökkentését (diverzifikáció). Egy-egy megtakarítási formán belül pedig, ahol lehetséges, érdemes szintén a diverzifikációra törekedni (részvények, kötvények, iparági és területi elv szerint).
A jelenlegi inflációs környezetben különösen fontos szempont a befektetett összeg értékállóságának biztosítása. Hiába van meg az egész pénzed a dunyha alatt, ha vásárlóértéke egyre kevesebb. Gyakran emlegetett hármas kérdéskör, a hozam, a hozzáférhetőség és a biztonság szempontjából is érdemes átgondolni elvárásainkat. Jó tudni, hogy ebből mindhárom nem tud egyszerre teljesülni, kettő az, ami igazán működhet a harmadik „rovására”, szem előtt tartva azt is, hogy teljesen kockázatmentes és egyben kimagasló hozamot ígérő befektetés ígérete is több, mint gyanús.
Összegezve tehát, a tudatos pénzügyi tervezéshez elengedhetetlen jelenlegi anyagi helyzetünk, céljaink, terveink és az ezekkel kapcsolatos időtávok meghatározása és végül annak átgondolása, hogy mi az a kockázati szint, amit be tudunk vállalni.
Ha azok közé tartozol, akiknek még nincs megtakarítása, akkor használd a Bankmonitor kalkulátorát! A megfelelő döntés érdekében szakértőink személyre szabott módon segítenek neked kiválasztani a legmegfelelőbb megtakarítási formát.
Ha pedig azok közé tartozol, akinek már van bármilyen célú és formájú megtakarítása, akkor is vedd fel velünk a kapcsolatot, független szakmai véleményünkkel segítünk, hogy valóban jól működjön a stratégiád!
