Nemrég szólt arról a hír, hogy a Mol két üzemanyagtöltő állomást vett át a Lukoiltól. Hogy mégis miért fontos ez a hír? Természetesen szimbolikus jelentőséggel bír, hiszen a világ egyik legnagyobb olajtársasága, a Lukoil ezzel kivonul az országból. Már nem az első szereplő, aki ezt megteszi. Az előző másfél évtizedben az Esso, a Total, a Q8, az Aral, az Avanti, a Jet és az Agip is elhagyta az országot. A magyar piacon a Mol mellett már csak a Shell és az OMV a nagy szereplők. Az Alapblogon Firkász írt a témáról.
Az olajvállalatok szerint csak olyan piacra érdemes betörni és ott jelen lenni, ahol legalább 10 százalékos piaci részesedés érhető el. Néhány évvel ezelőtt itthon komoly verseny volt a nagy kúthálózatok és a független kutak között. Utóbbiakból fejlődött ki az Oil és az Avia. Az Aviának már 100 töltőállomása van itthon. A válság után a bevásárlóközpontok is üzemanyagtöltő állomásokat indítottak. Az Auchan és a Tesco után az ENVI volt az, amelyik a bevásárlóközpontok mellé benzinkutakat telepített. A Tesco pedig a Shellt választotta együttműködő partnernek.
A legfontosabb szempont, hogy az értékesítési számok egyre csak emelkednek, 2015-ben az értékesített mennyiség 11%-kal növekedett, azóta pedig évi 4%-kal több fogy az üzemanyagokból. Épp ezért érdekes, hogy kevesebb szereplő osztozik ezen a bevételen. Azt is érdemes azonban megemlíteni, hogy míg Német- és Franciaországban átlagosan 10-11 százalékos a haszonkulcs, addig nálunk az adók és költségek levonása után mindössze 3-4%-os árréssel dolgoznak.
Akkor mégis min keresnek pénzt a benzinkutak? A benzinkutakon megtalálható shopban eladott termékek felelnek a nyereség nagyobbik részéért. Az itt értékesített áruk már általában 25-30%-os haszonkulcsot jelentenek a cégnek. A Mol, a Shell és az OMV pedig akár 100-150%-os árréssel is értékesítenek egyes termékeket. Ebből van a profit, kérem szépen! Észre is vette a lehetőséget a Tesco és a Spar is. Előbbi a Shell-el, míg utóbbi az OMV-vel állt össze. Elég eredményt termelnek ahhoz, hogy a nyereségen osztozhassanak. A fentiek fényében éppen ezért érdekes, hogy miért nem nő, hanem csökken a verseny. Olvasd el a részleteket Firkász „Kettő” című bejegyzésében!
