A KSH statisztikái szerint 2019 decemberéhez képest átlagosan 1,7%-kal nőttek a fogyasztói árak az első félévben, a nyugdíjasok azonban mindegyik lakossági csoportnál magasabb, átlagosan 2,4%-os áremelkedést érzékelhettek az év első 6 hónapjában.
Az infláció meghatározásának módszere
A KSH nem csak az összes háztartás által saját felhasználásra vásárolt termékek és szolgáltatások árainak átlagos változását – vagyis a hétköznapi értelemben vett infláció értékét – publikálja, hanem további 6 lakossági csoport esetén is meghatározza az átlagos árszínvonalváltozás mértékét. Így az aktív, alacsony jövedelmű, közepes jövedelmű, magas jövedelmű, valamint a 3 és több gyerekes háztartások, továbbá a nyugdíjasok csoportjára vonatkozóan is látható, hogy az egyes időszakokban hogyan változtak a fogyasztói árak.
Az infláció értékének meghatározásához egy úgynevezett fogyasztói kosarat alkalmaznak, mely magába foglalja az élelmiszereket; szeszes italokat, dohányárut; ruházkodási cikkeket; tartós fogyasztási cikkeket; háztartási energiát; egyéb cikkeket, üzemanyagokat, illetve a szolgáltatásokat. Az egyes lakossági és háztartási csoportok esetében az árindex különbözősége abból adódik, hogy a termékcsoportok, illetve azon belül a termékek más-más súllyal szerepelnek a kosárban. A súlyokat akképpen határozzák meg, hogy az minél jobban tükrözze a teljes lakosság és az egyes csoportok mindenkori fogyasztását.
Hirdetés
Hirdetés
Mekkora inflációt érzékelnek a nyugdíjasok?
Egy átlagos fogyasztóhoz képest a nyugdíjasokra vonatkozó fogyasztói árindexben az élelmiszerek, 2,91%-kal, míg a gyógyszerek és gyógyáruk 3,1%-kal nagyobb részaránnyal rendelkeznek. Emellett a háztartási energia 1,85%-kal, illetve összességében egyéb cikkek 1,15%-kal képviselnek magasabb súlyt, ezzel tükrözve a nyugdíjasok eltérő kiadási szerkezetét.
A 6 lakossági csoport mindegyike magasabb árakkal találkozhat 2019 decemberéhez képest. A legkisebb mértékű, átlagosan 1,5%-os árváltozást az aktív, a magas jövedelmű, valamint a 3 és több gyerekes háztartások tapasztalhatták, 2%-nál nagyobb mértékű átlagos árszínvonalváltozás csak a nyugdíjasok rétegét érintette.
Ennek hátterében alapvetően az élelmiszerek árának változása áll, mely a legnagyobb részarányt képviseli a nyugdíjasok fogyasztói kosarában. Az élelmiszerek ára a KSH statisztikái szerint az előző év decemberéhez képest átlagosan 7%-kal emelkedett. Szintén jelentős a szolgáltatások árában bekövetkezett 4%-os, illetve a gyógyszerek és az egészségügyi ellátásokban jelentkező 2,5%-os árnövekedés, mely termékcsoportok a teljes nyugdíjas fogyasztói kosár 62%-át teszik ki.
A nyugdíjemelésnél is hátrányos lehet
A nyugdíjak minden évben az infláció mértékével megegyezően kerülnek kiigazításra, ezzel biztosítva azt, hogy ne csökkenjen a nyugdíjasok vásárlóereje. Igen ám, de a nyugdíjemelés során nem a nyugdíjasokra vonatkozó fogyasztói árindex értékét veszik alapul. A nyugdíjas és a fogyasztói árindex értéke pedig eltérhet egymástól. Az elmúlt évek statisztikái alapján nagy különbséget nem láthatunk a két árindex értékében, de összességében a nyugdíjas réteg valamivel nagyobb átlagos árváltozással szembesül, mint amennyivel a nyugdíja emelkedik az év elején. Ez hátrányosan érinti őket, hiszen a rájuk érvényes fogyasztói árindex alapján a nyugdíjak nem őrzi meg maradéktalanul az értéküket, vásárlóerejük csökken.
Fontos az öngondoskodás
A nyugdíjasokat megélhetés szempontjából nem csak az időnként magasabb árak vagy éppen a váratlan kiadások sújthatják. Az állami nyugdíjakat illetően az egyik legsúlyosabb trend, hogy a nyugdíjak szintje egyre jobban leszakad az átlagbértől. 2010 és 2019 között évente átlagosan 7%-kal emelkedett a nettó átlagbér, míg a nyugdíjak összege ugyanezen időszak alatt évente mindössze átlagosan 2,8%-kal emelkedett. Emiatt az átlagos nyugdíj összege az átlagbérnek csupán 55%-át tette ki 2019-ben. A nyugdíj így önmagában alacsonyabb mértékű jövedelmet jelent számunkra, mint ha munkaviszonnyal rendelkeznénk, azaz saját megtakarítás hiányában kedvezőtlenebb pénzügyi helyzetbe kerülünk. Célszerű így minél előbb gondoskodunk nyugdíjas éveinkről annak érdekében, hogy aktív éveink után is megfelelő anyagi biztonságban élhessünk. Ehhez a nyugdíj-megtakarítási formák közül érdemes választanunk, melyek évi 20%-os adókedvezménnyel is segítik nyugdíjcélú öngondoskodásunkat.
