Megjelent a Magyar Nemzeti Bank idei kockázati jelentése, melyből többek között az is kiolvasható, hogy miként fektetik be a megtakarításukat az önkéntes nyugdíjpénztári tagok. A számok azt mutatják, hogy a megtakarítók továbbra is felettébb kockázatkerülő megközelítést alkalmaznak.
Évente egy alkalommal publikálja a jegybank a hazai pénzügyi intézményrendszerrel foglalkozó „Biztosítási, pénztári, tőkepiaci kockázati és fogyasztóvédelmi jelentés” névre hallgató dokumentumot. Az idei jelentés prezentációjának egyik legérdekesebb összeállítása megmutatja, hogy 2023. év végén milyen eszközosztályokban mekkora vagyont tartottak a pénztártagok.
A közel 2000 milliárd forintnyi befektetés nagy része alacsony kockázatú eszközökbe kerül
Az önkéntes nyugdíjpénztári taglétszám 1,07 millió főre tehető, a kezelt vagyon pedig tavaly év végén összesen 1939 milliárd forintra rúgott. Ebből könnyedén kiszámítható, hogy egy megtakarítónak átlagosan 1,81 millió forintos megtakarítás volt a számláján.
A vagyon többsége alacsony kockázatú befektetésekben köt ki, a portfólió legnagyobb részét, 46,5%-át magyar államkötvények adják. A hazai vállalati kötvények súlya további 9,1%-ot, a külföldi állampapíroké és külföldi vállalati kötvényeké pedig rendre 3,2%-ot és 1,6%-ot tett ki.
Ezek alapján a kötvényekben tartott vagyon részaránya 60,4%-ra tehető, ami hosszú távú megtakarításhoz képest meglehetősen magas arány. Ugyancsak az alacsony kockázatú befektetések közé sorolható a bankbetét is, ebben 2,3%-ot tartottak a nyugdíjcélra megtakarító magyarok.
A vállalati részesedéseknek így értelemszerűen kisebb szerep jut: magyar cégek részvényeibe 8,1%-ot, külföldi részvényekbe 8,3%-ot fektettek a pénztárak. Jelentős súlyt képviselnek azonban a külföldi befektetési alapok, az itt tartott 310 milliárd forint a portfólió 16%-át foglalja el.
Hirdetés
Hirdetés
Hogyan teljesítenek a nyugdíjpénztári portfóliók?
A hosszú távú befektetési tapasztalatok alapján a kötvénytúlsúlyos portfóliók alacsonyabb hozamot, a részvénytúlsúlyos portfóliók magasabb hozamot képesek produkálni. Ezt erősítik meg az önkéntes nyugdíjpénztári adatok is: a Bankmonitor gyűjtése alapján a 10 éves távon legjobban teljesítő portfóliók mindegyike nagy arányban tartalmazott részvényeket.
A részvénybefektetések az infláció ellen is védelmet nyújtottak, hiszen a 2014-től 2023-ig tartó időszakban évente 4,9%-kal emelkedtek a fogyasztói árak, miközben a 10 legjobban teljesítő nyugdíjpénztári portfólió 6,2% és 10,2% közti éves hozamot termelt. 15 éves távon is hasonló trend mutatkozott: a 2009-től 2023-ig tartó időszak 10 legjobban teljesítő portfóliójának hozama 6,9% és 9,9% között szóródott, 4,6%-os évesített infláció mellett.
Ennek fényében talán irracionálisnak tűnik, hogy a megtakarítók ennyire előnyben részesítik a kötvényeket. Ugyanakkor az egyéni élethelyzetétől függően számos oka lehet valakinek arra, hogy az alacsonyabb hozampotenciállal kecsegtető, de biztonságosabb kötvényportfóliók mellett döntsön. A nyugdíjhoz közeledve például gyakran előtérbe kerül a befektetés biztonságának szempontja, és az elérhető hozam legfeljebb másodlagos jelentőséggel bír.
Enyhén csökken, valamint öregszik a nyugdíjpénztári tagság
Habár a hosszú távra visszatekintő hozamadatok alapján a pénztárak képesek jelentős reálhozamot termelni, mégis évről évre apad a konstrukció népszerűsége. Az MNB jelentése szerint egy év alatt közel 19 ezerrel csökkent a nyugdíjpénztári taglétszám, így a 2008-as csúcshoz képest már csaknem 300 ezer fővel lejjebb helyezkedik el.
A fogyatkozás hátterében az áll, hogy az új belépők (26 200 fő) nem képesek ellensúlyozni a szolgáltatásban részesülők (23 800 fő), az elhunytak (3 200 fő), a kilépettek (17 200 fő), továbbá a tagdíjnemfizetés miatt kizárt tagok (400 fő) összesített létszámát. A jegybank arra is figyelmeztet, hogy a pénztártagok átlagéletkora tovább emelkedett, a 2020-as 48 évvel szemben 2022-ben már 48,7 év volt. Az MNB megfogalmazása alapján az elöregedés folyamatának megfékezéséhez a 35 év alatti korosztályok fokozott megszólítása lenne szükséges a pénztárak részéről.
