Magyarországon jelenleg 65 éves kor a nyugdíjkorhatár, de ez nem volt mindig így – és jó eséllyel 5–10 év múlva már nem is a 65 éves korhatárt fogjuk emlegetni. A Bankmonitor szakértői arra keresték a választ, miért egyre kevésbé fenntartható az, hogy a nyugdíjkorhatár ezen a szinten maradjon.
Senkinek nem kell bemutatni, hogy egyre kevesebb gyermek születik, miközben az emberek egyre tovább élnek – ez utóbbi önmagában örvendetes hír. Ugyanakkor ez az együttállás a nyugdíjrendszer szempontjából komoly, problémákat vetít előre. Mivel a magyar rendszerben a mindenkori járulékfizetők (dolgozók) finanszírozzák az aktuális nyugdíjasok ellátását, a dolgozók és nyugdíjasok arányának eltolódása könnyen felboríthatja az egész rendszert.
Demográfiai helyzet
Magyarországon az időskori eltartottsági ráta 2025-ben 32,2% a KSH szerint. Ez azt jelenti, hogy 100 aktív korú dolgozóra 32 idős jut. A nyugdíjrendszer szempontjából mindez azt takarja, hogy 100 embernek 32 nyugdíjast kell eltartania.
Alapvetően ennek a rátának az emelkedése okozza a nyugdíjrendszerek fenntarthatatlanságát a jelenlegi működési formában. A rendszer egyensúlyának megőrzéséhez ezért elkerülhetetlenek bizonyos reformok, amelyek azonban érthető módon nem mindig népszerűek az idősödő társadalom körében.
Hirdetés
Hirdetés
Északi szomszédunknál már tudják mire számítsanak
Szlovákia habár az EU jelenleg egyik legfiatalabb országa, drasztikus ütemben öregedik: az időskori eltartottsági ráta pedig 27 %. A medián életkor még csak 41 év, ám a tartósan alacsony, 1,5 körüli termékenységi ráta és a kivándorlás miatt az aktív korúak száma gyors ütemben csökken. Az Eurostat előrejelzése szerint 2050-re az időskori eltartottsági ráta pedig megduplázódik, 55 % közelébe nő. A várható élettartam a Covid‑19 okozta visszaesés után várhatóan ismét emelkedik majd, így a nyugdíjban töltött évek száma is nőni fog. Összességében Szlovákia demográfiai profilja ma kedvezőbb Magyarországnál, de az idősödés üteme gyorsabb, ezért hosszú távon hasonló fenntarthatósági kihívásokkal néz szembe.
Szlovákiában éppen ezért 2023-ban a várható életkorhoz kötötték a nyugdíjkorhatárt, ezzel egy nagy lépést tettek a rendszer fenntarthatóságának érdekében. Másik nagyon fontos tényező, hogy ezáltal a korhatár megemelhető parlamenti döntés nélkül, így nem tud pusztán politikai okokból elhúzódni a szükséges korhatáremelés. És a politikusoknak is van lehetősége másokra, a “gonosz” bürokratákra terelni a felelősséget.
A módosításának köszönhetően már hozzávetőlegesen lehet tudni ki mikor vonulhat majd nyugdíjba Szlovákiában:
- 1967–1969 között született személyek: 64 éves korban
- 1970–1976 között született személyek: 65 éves korban
- 1977–1983 között született személyek: 66 éves korban
- 1984–1991 között született személyek: 67 éves korban
- 1992–2000 között született személyek: 68 éves korban
- 2001–2009 között született személyek: 69 éves korban
- 2010–2019 között született személyek: 70 éves korban
- 2020–2032 között született személyek: 71 éves korban
Persze ezeket csak becslések, így nem lehet ezeket szentírásnak venni, mivel a szlovák munkaügyi minisztérium legfeljebb csak 5 évre előre hirdeti ki a pontos korhatárokat. Ezek az értékek így csak tájékoztató jellegűek.
Másik eszköz amelyet alkalmaznak és a magyar lakosság számára is ismerős az a kötelező magánnyugdíjpénztárak rendszere. Amelybe a 18%-os nyugdíjjárulékból 6% megy. Ez tulajdonképpen egy az egyben ugyanaz ami Magyarországon is volt korábban.
Magyarországon is segítene egy hasonló rendszer
Összességében elmondható, hogy a nyugdíjrendszer reformjára szükség van, és ne áltassa magát senki se azzal, hogy ez nem fogja érinteni a nyugdíjkorhatárt. Mind Szlovákiában, mind Magyarországon a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát veszélyezteti a lakosság elöregedése, hiszen az alacsony születésszámok és a hosszabb várható élettratam együttesen nagy nyomást helyeznek a rendszerekre. Erre a kihívásra eddig a két ország eltérően reagált.
Szlovákia egy jó példa lehet arra, hogy milyen átalakítások következhetnek a nyugdíjrendszerben. Bizonyos intézkedések – például a nyugdíjkorhatár automatikus indexálása a várható élettartamhoz – szakmailag indokolhatók lennének Magyarországon is, hiszen a demográfiai trendek hasonlóak. Egy ilyen lépés lassítaná a nyugdíjasok számának relatív növekedését a dolgozókhoz képest, ami stabilizálná a rendszert. Ugyanakkor érdemes figyelembe venni a két ország közti különbségeket is.
Összeségében Magyarország is profitálhatna e megoldásokból – tehát elvileg átültethető lenne a szlovák modell több eleme –, de csak megfelelő átmenettel és adaptációval.
