Mi fán terem az állampapír? Milyen hozamot termel, mennyire biztonságos, és vajon jobban megéri-e a bankbetétnél? Előfordulhat államcsőd? Ha ezekre a kérdésekre keresed a választ, akkor jó helyen jársz! A Bankmonitor összegyűjtötte, mit érdemes mindenkinek tudnia az állampapírokról.
Amióta több évtizedes csúcsokat dönt a magyar infláció, kifejezetten sokat hallhattál az állampapírokról. Ugyanakkor a lakosság elsöprő többségének még mindig nincs ilyen befektetése, helyette készpénzben vagy bankszámlán tartják a megtakarításukat. Kár lenne, ha a felhalmozott pénzösszeg az infláció martalékául esne, ezért 2023-ban már muszáj foglalkozni a pénzed értékének megőrzésével. Ha még a tanulási folyamat elején jársz, akkor számos kérdésed merülhet fel a népszerű állampapírokról. Nézzük, mit kell tudni erről a befektetésről!
Hirdetés
Hirdetés
Biztonságos az állampapír?
Az állampapír (vagy más néven államkötvény) a befektetések egyik legelterjedtebb típusa. Amint a neve is mutatja, a kötvények kategóriájába tartozik, azaz definíció szerint „hitelviszonyt megtestesítő értékpapír”. Az állampapírok megvásárlásával az államot hitelezzük meghatározott ideig, a futamidő lejártáig. A futamidő végén az állampapír vásárlója visszakapja a befektetett tőkéjét, ezenkívül a tartási időszakban kamatokat is fizet az állam.
Az állampapír mögötti adós tehát az állam, magyar állampapírok esetén értelemszerűen a magyar állam. Jó hír, hogy minden hitelezett közül az állam a legkevésbé kockázatos adós. Előfordult ugyan a világtörténelemben államcsőd is, de ez rendkívül ritkán bekövetkező esemény. Sőt, még ritkább az, hogy egy állam a saját pénznemében (Magyarországon például forintban) kibocsátott állampapírt ne legyen képes visszavásárolni. Hiszen a saját pénzéből elméletileg annyit nyomtathat, amennyit csak akar! Ennek azért természetesen vannak közgazdasági korlátai – a pénznyomtatás klasszikusan inflációt generál, ami rontja a befektetés megtérülését –, de azt nyugodtan kijelenthetjük, hogy az állampapír az elképzelhető legbiztonságosabb befektetés.
Jobban megéri az állampapír, mint a bankbetét?
Túl azon, hogy igen biztonságos, az állampapír sokszor jobb megtérüléssel is kecsegtet, mint a látra szóló vagy a lekötött bankbetétek. Ez azért van így, mert az állam és a bankrendszer „finanszírozási igénye” – hitelfelvételi hajlandósága vagy kényszere – gyakran nem összevethető egymással.
Tipikusan ez a helyzet mostanában. A bankokban az elmúlt évek bőséges állami pénzkibocsátása következtében most nagy a likviditásbőség, azaz rengeteg forrással rendelkeznek, amelyből ki tudják elégíteni a hiteligényeket. Ennélfogva a bankoknak nem kell magas kamatokkal magukhoz csábítaniuk a betéteket, hiszen alacsony betéti kamatok mellett is van elegendő pénzük a hitelezéshez. Továbbá sokat nyerhetnek azon, hogy a náluk alacsony kamaton elhelyezett pénzt a Magyar Nemzeti Bankban magasabb kamattal fialtatják. (Vagy abból maguk is államkötvényeket vásárolnak.)
Ebben a helyzetben sokkal inkább az a kérdés, hogy miért tartja a lakosság a pénzét alacsony (0-2 százalékos) kamatozású bankbetétben, vagy kicsivel többet kamatozó lekötött betétben (2-3 százalék)? Az MNB 2022-es jelentése szerint Magyarországon a lakosság 15,6 százalékos infláció mellett 9000 milliárd forintot tartott átlagosan 2,4 százalék kamatozású bankbetétekben. Ezeknek az embereknek a reálvesztesége 1 éves időtávon csaknem 1200 milliárd forint.
A jelenségre a legkézenfekvőbb válasz a megszokás. A munkáltató a bankba utalja a bért, és az ott is marad, amíg fel nem használjuk. Ez a megszokás azonban összességében oda vezet, hogy az infláció lassan, de biztosan erodálja a megtakarításunk értékét. Ez még akkor is igaz, ha csak a hónap elejétől a hónap végéig van pénzünk a számlánkon, és egy vasat sem tudunk ténylegesen félretenni, azaz átvinni a következő hónapra.
A másik lehetséges megfontolás, hogy a boltban nem fogadják el az állampapírt, viszont az automatából felvett pénzt, vagy kártyával/telefonnal eszközölt, számlánkról történő fizetést igen. A készpénzhez és az elektronikus pénzhez képest tehát az állampapír likviditása némileg alacsonyabb. Ha azonban arra gondolunk, hogy mennyivel többet fial eközben az állampapírban tartott pénz az egyszerű betéti számlánknál (12-13 százalékponttal), akkor okkal támadhat az az érzésünk, hogy ezt a kényelmi funkciót talán túlfizetjük.
Van-e kockázata az állampapírnak?
Az állampapírokat a hozampotenciálon túl a kockázatuk alapján is érdemes más befektetési kategóriákkal („eszközosztályokkal”) összehasonlítani. Nézzük, hogyan teljesítenek az állampapírok ezen a téren!
Minden befektetés esetében felmerül a kérdés, hogy számolnunk kell-e az árfolyamkockázattal. Az árfolyamkockázat azt jelenti, hogy a befektetés piaci értéke csökkenhet, például egy 100 dollárért megvásárolt részvény árfolyama 90 dollárra is eshet a jövőben. Akár aranyat, akár részvényeket, akár kötvényeket, befektetési jegyet vagy ingatlant vásárolunk befektetési céllal, fel kell készülnünk arra, hogy annak ára az eladás pillanatában pozitív és negatív irányban is eltérhet attól, mint ami a vásárláskor volt: azaz egyszerűen fogalmazva mind nyerhetünk, mind bukhatunk rajta.
A lakossági befektetők számára igen jó hír, hogy a legtöbb állampapír esetében védve vannak ettől a kockázattól. A legnépszerűbb típusokra (Prémium Magyar Állampapír, Bónusz Magyar Állampapír, Magyar Állampapír Plusz) vonatkozóan a kibocsátó vállalja, hogy a kötvény lejáratának időpontja előtt is visszaveszi az adott állampapírt, kifejezetten kedvező áron. Jellemzően a névérték 99 vagy 99,5 százalékát fizeti ki, ezen felül pedig az időarányosan felhalmozódott kamatokat is megkapja a befektető.
Nézzünk egy példát, amelyben valaki 1 millió forintot fektet be, évi 16 százalékos kamatra, de fél év elteltével kiveszi a megtakarítását, a kezdeti tőkéjéből 990 ezer forintot visszakap, továbbá 6 hónapnyi kamatot (esetünkben 80 ezer forintot) is zsebre tehet. Így összességében 1 070 000 forintra hízik a befektetése fél év alatt, ami évesítve 14 százalékos hozamnak felel meg.
Ki vásárolhat magyar állampapírt?
A lakossági magyar állampapírokat devizabelföldi és devizakülföldi magánszemélyek egyaránt megvásárolhatják. Az állampapír vásárlásnak és birtokláshoz értékpapírszámlával kell rendelkezni, aminek alapvetően két útja van. Nyithatunk értékpapírszámlát a bankunknál, és ott hasonlóképpen intézhetjük az ügyeinket, mint egy egyszerű bankszámla esetében – online, telefonos applikáción keresztül, telefonon szóban, vagy személyesen. Valószínűleg célszerűbb azonban a Magyar Államkincstárnál nyitni a számlát, mert amíg a bank a számlavezetésre és az egyes műveletekre különböző díjakat számít fel, addig az Államkincstárnál vezetett számla ingyenes, valamint díjmentes az innen történő utalás.
