Valószínűleg a magas ingatlanárak miatt a Budapesten lakást vagy házat keresők egyre inkább az olcsóbb, külső pesti kerületek iránt érdeklődnek. Érthető, hiszen ezekben lényegesen olcsóbban lehet hozzájutni egy azonos paraméterű lakáshoz vagy házhoz. Viszont érdemes a lakáshitel kiválasztására is odafigyelni, ha szűkös a rendelkezésre álló keret, mert óriási különbség lehet két banki ajánlat között, és akár ezen is múlhat, hogy végül lesz-e elegendő pénzünk a kiszemelt lakás megvásárlására.
A Duna House friss Barométer kiadványa szerint a hagyományosan népszerű, ám éppen ezért drágább budapesti kerületek iránt csaknem minden esetben csökkent az érdeklődés (kivétel az I. és a III. kerület) , míg a kevésbé felkapott, külső pesti kerületek többsége most nagyobb figyelmet kap a vásárlók részéről. (Kivétel a XVIII. és a XX. kerület.) Érthető, hiszen például a XIV. kerületben (Zugló) 677 ezer Ft, a XIII. kerületben 636 ezer Ft, a XI. kerületben 656 ezer Ft, a II. kerületben pedig 887 ezer Ft egy 40-79 nm közötti téglalakás átlagos négyzetméterára az Ingatlan.com statisztikái szerint. Ez pedig egy 50 nm-es ingatlan esetében bizony 32-44,4 millió Ft-os átlagárat jelent.
A Duna House-hoz forduló lakáskeresők által preferált budapesti kerületek aránya. (Egy érdeklődő több kerületet is megjelölhet, amikor lakást keres magának.)
A külső pesti kerületek ennél lényegesen olcsóbbak: a XVIII. kerületben például 546 ezer Ft, a XVII. kerületben 476 ezer Ft, a XXI. kerületben 466 ezer Ft, a XX. kerületben pedig 470 ezer Ft az átlagos négyzetméterára egy azonos paraméterű ingatlannak. Ez pedig az előbbi kerületek esetében átlagosan 23,3-27,3 milliós lakásárakat jelent egy 50 nm alapterületű lakás vagy ház esetében. Ez pedig bizony 8,7-17,1 millió Ft-tal alacsonyabb vételárat eredményezhet. (Persze ez a kerületi átlagárak alapján számolt pénzügyi előny, az egyes kerületeken belül mindig vannak frekventált és kevésbé népszerű részek, amelyek árai között óriási különbség lehet.)
Ha valaki szűkös anyagi forrással keres ingatlant, akkor nem csak a vételáron, hanem a vásárláshoz igénybe vett lakáshitel kapcsán is jelentős pénzügyi előnyre tehet szert. Kezdjük azzal, hogy ugyanakkora összegű és futamidejű lakáshitelnek nagyon más lehet a havi törlesztője és a teljes visszafizetése. Például egy 10 millió Ft-os (10 éves kamatperiódusú, 20 éves futamidejű) lakáshitel törlesztője lehet 58 ezer Ft és 77 ezer Ft is, ami havi szinten 20 ezer Ft különbség. Ez teljes visszafizetésben 4,6 millió Ft-ot jelent!
Ráadásul az olcsóbb hitel, és az ezzel együtt járó alacsonyabb havi törlesztő egyben azt is jelenti, hogy ugyanaz a jövedelem több hitelt bír el, amin akár az igénylés sikere is múlhat. Azt, hogy az igazolt nettó jövedelmed mekkora havi hiteltörlesztőt bír el, azt az úgynevezett JTM szabály (jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató) maximálja, eszerint pedig a nettó 500 ezer Ft alatti nettó jövedelem – egy 10 éves kamatperiódusú hitel esetében – legfeljebb 50%-ban terhelhető hiteltörlesztőkkel. Vagyis, minél alacsonyabb a törlesztő, annál nagyobb hitelösszegre számíthatsz.
