A bankbetéti kamatok hónapról-hónapra csökkennek. Ezzel párhuzamosan a befektetési alapokba folyamatosan áramlik a pénz: csak az idei év első két hónapjában több mint 200 milliárd forinttal nőt az állományuk. A befektetési alapok világa ugyanakkor a legtöbb ember számára meglehetősen ismeretlen. Melyiket válaszd a Magyarországon elérhető több mint ezer befektetési alap közül? Mi alapján tudod meghozni a döntésed? Természetesen ebben is segítünk néhány jó tanáccsal!
Az elmúlt években az egyik legnépszerűbb befektetési alap kategória az abszolút hozamú alapok voltak. Így érdemes talán egy innen vett példán keresztül megvizsgálni, hogy milyen kérdéseket vet fel egy konkrét befektetési célpont kiválasztása. Ezen alapok közös jellemzője, hogy minden piaci szituációból próbálnak profitálni. Erre vállalkozik a OTP Supra és a Concorde Rubicon alap is, melyek az elmúlt egy év vonatkozásában a legjobban teljesítő alapok élmezőnyében foglalnak helyet. De melyiket válaszd?
Ha egy éves hozam alapján döntesz: OTP Supra. Az elmúlt egy évben a OTP Supra 23,85%-ot hozott, míg a Concorde Rubicon 19,92%-ot. De nézzünk egy kicsit a számok mögé. Oldalunk lehetőséget nyújt alapokat összehasonlítani, amelynek keretén belül megkaphatjuk az előző ábrát és táblázatot is.
Ha az elmúlt hat hónapban elért hozam alapján döntesz: Concorde Rubicon. A hozamtáblázat alapján erre az időtávra a Concorde Rubicon alapjával jártál volna jobban: 14,64% szemben 6,93%-kal. A táblázatban jelöltük, hogy négy vizsgált időtávból kettő esetében az OTP (hosszabb időtávok), míg kettő esetében a Concorde (rövidebb időtávok) teljesített jobban. A táblázatban szereplő YTD, az idei év eddig eltelt időszakában elért hozamot mutatja, mely megegyezik a 3 hónapos hozamértékkel. Azaz 2:2… Hogyan tovább?
Kockázat alapján (1): OTP Supra A kockázat egy befektetési alapnál a hozam ingadozását jelenti. Minél nagyobb a hozam ingadozása, annál nagyobb a kockázat. A hozamingadozást a szórás fejezi ki (melynek kiszámítási módját nem feltétlenül szükséges ismernünk). Az szórás az OTP esetében 5,53%, míg a Concorde esetében 8,05%, tehát az OTP-t választanánk.
Kockázat alapján (2): Concorde Rubicon Az is sok mindent elárul egy alapról, ha megnézzük, mi volt az alap legrosszabb teljesítményű időszaka, és az meddig tartott. Az OTP Supra létezése során a legnagyobb veszteségét 44 nap alatt szenvedte el. Ha ezen időszak elején fektettél volna az alapba, akkor a 44. napon történő eladással több, mint a pénzed negyedét elvesztetted volna (-25.98%). Ezzel szemben a Concorde Rubicon esetében ez az időszak 39 napig tartott, és „csak” -16,14%-ot jelentett. Ez alapján Concorde Rubicon.
Újra egál! A kockázattal tehát ugyanúgy nem sikerült eldönteni a kérdést, mint a hozammal. Akkor mi alapján válassz?
Fontos elképzelned, hogy miként viselkedtél volna, ha a legrosszabb időpontba veszed meg az egyik, vagy másik alapot. Hogyan érezted volna magad, ha az egyik, és hogyan a másik esetben? Ez alapján látható, hogy a Concorde Rubicon kisebb kockázati szint mellett szerényebb nyereséget produkált, mint az OTP Supra. A döntés tehát az egyéni kockázatviselő képességtől függ. Megállapítható, hogy mindkét alap kiemelkedően jó hozamot tud termelni, a saját kategóriájában élenjáró, de a befektetési stratégiájuk és így a kockázatuk eltérő.
Általánosságban a befektetési alapok kiválasztásához a következő javaslatokat tudjuk megfogalmazni:
- mindig vizsgáld meg, hogy az adott alap teljesítménye csak pillanatnyilag szerepel-e a hozamrangsor élén, vagy kiegyensúlyozottan jó, átlag feletti teljesítménnyel bír
- vizsgáld meg, hogy milyen hozamkilengéseket mutat a múltbeli teljesítmény (szórás)
- vedd figyelembe, hogy a múltbeli hozam semmilyen garanciát nem tartalmaz a jövőbeli teljesítményre vonatkozóan (ugyanakkor hosszú távú jó teljesítmény esetén a valószínűség egy kicsit jobb)
- mindig a saját kockázatviselő képességednek megfelelő alapot válaszd (nézd meg a múltbeli grafikont és képzeld el, hogy elszenvedsz a grafikonról leolvasható egy átlagos veszteséget: feldolgozható ez számodra?)
- ha van rá lehetőséged vizsgáld meg, hogy az alap pozitív, vagy negatív teljesítményéből mennyit magyaráz a külső piaci környezet (pl. általános részvénypiaci emelkedés) – ez már egy lényegesen keményebb dió (és az abszolút hozamú alapok esetében nem alkalmazható)
- szektorhoz kötődő alapot, vagy egy adott földrajzi régióba befektető alapot (pl nyersanyag alap, megújuló energiába fektető alap, kínai részvénylap, brazil részvényalap… stb.) csak akkor válassz, ha már tapasztalatot szereztél egyéb, kevésbé specializált alapokba történő befektetéssel, mert itt az adott szektor, vagy régió kiválasztása külön tudomány
- amennyiben van lehetőséged rá, ne egy alapot válasz, hanem próbáld megosztani pénzed több alap között
Használd a befektetési alap keresőnket, hogy megtaláld melyik alapokba helyezed a pénzed!
Ha ezen írásunk elolvasása után is úgy érzed, hogy számodra a bankbetét a megfelelő termék a pontosan kiszámítható kamatok miatt, akkor nézd meg a bankbetétben aktuálisan elérhető kamatokat.
