Egy éjszaka társadalmi egyeztetésre bocsátott jogszabálytervezet alapján a CSOK Plusz két fontos részletébe is belenyúlna a kormány. Nem kell megijedni a változás inkább kedvező a támogatás iránt érdeklődők számára.
Ez az éjszaka a lakástámogatásoké volt, hiszen a kormány az Otthon Start mellett a CSOK Plusz szabályait is módosítaná. Legalábbis társadalmi egyeztetésre bocsátottak egy ezzel kapcsolatos jogszabálytervezetet.
Ki minősül akkor első közös lakásszerzőnek?
Az Otthon Start és a CSOK Plusz összehangolásának jegyében korábban módosították az első közös lakásszerzés definícióját a CSOK Plusz esetében. Az új szabályok értelmében az Otthon Startnál megismert könnyítések, kivételek bekerültek ebbe a programba is.
A Bankmonitor hitelszakértői szerint azonban ez a könnyítés inkább nehézségnek, akadálynak bizonyult. A CSOK Plusz első közös lakásra és nem első közös lakásra is fel lehet venni, ugyanakkor a vételárkorlát eltérő a két esetben.
- Első közös lakás vásárlása, építése esetén a korlát 100 millió forint, míg első közös ház megszerzésekor ugyanezen árkorlát 150 millió forint.
- A nem első közös lakásszerzők esetében az árkorlát egységesen 150 millió forint.
Ebből már látszik, hogy például egy 120 millió forintos lakás megvásárlása esetén nagyon is lényeges ki minősül első lakásszerzőnek.
Az alapszabály érthető, akkor nem első lakásszerző a házaspár, ha már van/volt az elmúlt 10 évben olyan belterületi lakóingatlan, melyben mindketten tulajdonrésszel rendelkeztek. Igen ám, de ehhez érkeztek az Otthon Start programnál megismert kivételek.
- Nem számít az a lakás, melynek az értéke nem haladja meg a 15 millió forintot.
- Nem számít az a lakás, melyet haszonélvezettel terhelten szerzett a pár és a haszonélvező bent lakik.
- Nem számít a lakás, ha azt elbontották, bontását elrendelték.
És ezek mellett még akkor is első lakásszerzőnek minősül az igénylő, ha egyidőben legfeljebb egy lakóingatlanban van/volt 50 százalékot meg nem haladó tulajdonrésze.
Ezek a könnyítések inkább problémát okoznak az igénylőknek, sokan elestek emiatt egy drágább ingatlan megvásárlásától. Ezt a jogalkotó is felismerte és kivezeti ezen kivételeket a CSOK Plusz esetében. A tervezet szövege alapján az új elvárás sokkal inkább emlékeztet az Otthon Startot megelőző időkben érvényes előírásokra.
első közös lakásszerzők: azok a házastársak, akik a lakás építésére vagy vásárlására irányuló kölcsönkérelmük benyújtásakor vagy azt megelőzően Magyarország területén nem rendelkeztek ugyanabban a lakásban mindketten tulajdonjoggal, és erről teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot tesznek
Jó hír, hogy marad a megemelt árkorlát, illetve elegendő lehet nyilatkozni a meglévő ingatlantulajdonnal kapcsolatban.
Hirdetés
Hirdetés
Elfogadható lesz az előzetes értékbecslés a hiteligénylés során?
CSOK Plusz esetében is sok érdeklődő szeretné előzetesen tudni, hogy megfelel-e a kinézett lakás a jogszabályi feltételeknek. Ezt biztosan akkor lehet megtudni, ha egy hivatalos szakértő, értékbecslő megvizsgálja az ingatlant. Igen ám, de a jelenleg érvényben lévő szabályok alapján a banknak a feltételekről a hitelbírálat során is meg kell győződnie. Azaz újabb értékbecslés jöhet újabb melyért természetesen fizetni kell. (Ha az eredeti becslést a bank által elfogadott szakember készítette, akkor a díj jellemzően csökkentett szokott lenni.)
De ez akkor is elhúzódó bírálati időt és magasabb költségeket jelent. A tervezetben szereplő módosítás alapján azonban nem kell feltétlenül a hitelbírálat során meggyőződnie a banknak a lakással kapcsolatos feltételekről. A Bankmonitor szakértőinek véleménye alapján ez lehetőséget teremthet arra, hogy az előzetes értékbecslést a hitelbírálat során is elfogadja a bank.