2023. év eleje óta nőtt a devizás értékpapírok aránya, de az adókedvezményes megoldások is egyre népszerűbbek.
A jegybank adatbázisából kiolvasható, hogy 15 hónap leforgása alatt 63%-kal nőtt a devizás értékpapír-állomány Magyarországon. Mindeközben a forintos értékpapírok „csak” 34%-kal gyarapodtak, amiből arra következtethetünk, hogy az utóbbi időszakban egyértelműen a figyelem középpontjába kerültek a forintgyengülés ellen védelmet nyújtó befektetések.
Keresik a befektetők a devizás megoldásokat
A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb elérhető összeállítása szerint a hitelintézeteknél és befektetési vállalkozásoknál vezetett értékpapírszámlák száma 2024. áprilisban meghaladta a 2,1 milliót, az összesített értékpapír-állomány pedig 70 534 milliárd forintra rúgott. Ebből könnyedén kiszámítható, hogy egy számlára átlagosan 33 millió forint piaci értékű egyenleg jut.
A devizanem szerinti megoszlás az utóbbi bő egy évben nagyságrendileg változatlan maradt: 2023. év elején az értékpapírvagyon 81%-át tették ki a forintos befektetések, ez az arány 2024. áprilisban 78% volt. A külföldi devizában denominált befektetések súlya természetesen emelkedett, 19%-ról 22%-ra, ami első ránézésre talán nem tűnik jelentős változásnak.
Ha azonban a konkrét összegeket vizsgáljuk, látványos eltérés mutatkozik a dinamikákban. Míg a forintos befektetések ebben az időszakban 41,0 ezer milliárd forintról 54,7 ezer milliárd forintra nőttek (+34%), addig a devizás értékpapírok állománya 9,7 ezer milliárd forintról 15,8 ezer milliárd forintra emelkedett (+63%). Igaz, hogy ez utóbbi növekménynek egy kis részéért a devizaárfolyamok változása lehet felelős, hiszen a vizsgált bő egy évben az euróval szemben 2,2%-ot gyengült a magyar fizetőeszköz.
Hirdetés
Hirdetés
Az adómentes megoldások is egyre népszerűbbek
A Magyar Nemzeti Bank összeállításából az is kiderül, hogy nem csak a devizaválasztás, hanem az adózás terén is egyre tudatosabbak a befektetők. Ennek megállapításához az adózási előnyöket biztosító tartós befektetési számlák (TBSZ) és nyugdíj-előtakarékossági számlák (NYESZ) teljesítményét érdemes szemügyre venni.
A befektetők körében igen népszerű TBSZ-ből az idei első negyedévben 332 ezret tartottak nyilván, amely némileg elmarad a 2017-es csúcsától (360 ezer fölötti darabszám), de a 2021. év végi lokális mélyponthoz képest csaknem 80 ezerrel magasabb értéket jelent. Az egy számlára jutó átlagos egyenleg 14,7 millió forintra tehető. A NYESZ ezzel szemben nehezebb időszakát éli, a 2024. első negyedévi adat szerint alig 90 ezer ilyen számlát tartottak nyilván, a számlák átlagos egyenlege 5,7 millió forint volt.
Fontos fejlemény ezen a piacon, hogy az Államkincstár idén februártól ingyenes NYESZ-t tett elérhetővé a megtakarítók számára. Az első három hónapban több mint 3 ezren nyitottak kincstári nyugdíj-előtakarékossági számlát, és április végéig 1,2 milliárd forintot – azaz nagyságrendileg fejenként 400 ezer forintot – fizettek be.
