A csapból is az folyik, hogy idén novemberben rekordösszegű nyugdíjprémiumot kaphatnak az idősek. De vajon mennyit segít a nyugdíjasokon ez a juttatás? Érdemben tud javítani a helyzetükön, vagy továbbra is nagyon súlyos problémát jelent az időskori elszegényedés? Milyen vészjósló jeleket kellene észrevenniük a mai aktívaknak? Most ennek jártunk utána.
Az utóbbi hetekben nagy port kavart, hogy a rendkívül erős gazdasági növekedés okán 2021. őszén rekordösszegű, akár 80 000 forintra rúgó nyugdíjprémiumot kaphatnak az idősek. Ennek apropóján most körbejártuk, mit érdemes tudni a nyugdíjprémiumról, illetve azt is megvizsgáltuk, van-e reális esély arra, hogy a nyugdíjprémium révén érdemben, fenntarthatóan javuljon az idősek anyagi helyzete.
A jó hír: csaknem 18%-ot nőtt a magyar gazdaság!
2021. második negyedévében az előző évihez képest 17,7%-kal nőtt a magyar GDP. Ehhez a kiemelkedő növekedéshez jelentős részben hozzájárult, hogy a koronavírus-járvány miatt egy évvel korábban hasonlóan nagyot zuhant a gazdaság: így erről az alacsonyabb bázisról a korlátozások feloldásával lehetségessé vált egy rekordmértékű növekedés. Az idősek számára ez kifejezetten örömteli hír, hiszen a nyugdíjprémium összegét mindig az adott év gazdasági teljesítménye alapján határozzák meg.
Hirdetés
Hirdetés
Miért van szükség a nyugdíjprémiumra?
A nyugdíjprémium a nyugdíjrendszer egyik kiegészítő, méltányossági eleme, amelynek keretein belül az idősek is élvezhetik az erős gazdasági teljesítmény előnyeit. 2010-től kezdődően ugyanis megszűnt a svájci indexálás, tehát azóta kizárólag az inflációt veszik figyelembe az éves rendszeres nyugdíjemelés megállapításakor, a bérnövekedés mértékét pedig már nem. Ennek következtében az utóbbi évtizedben a nyugdíjak drasztikusan leszakadtak a bérszínvonaltól: 2010-ben még az átlagbér 73%-át tette ki az átlagnyugdíj, míg 2020-ra ez a szám 56%-ra zuhant.
Hogyan lehet idén rekordösszegű a nyugdíjprémium?
A nyugdíjprémium intézménye ezt a jövedelmi egyenlőtlenséget tudja némiképp enyhíteni. Az egyszeri juttatás összegének megállapításakor az éves várható GDP-növekedést veszik figyelembe: az idősek a novemberi nyugdíjuk egynegyedének (de legfeljebb 20 000 forintnak) annyiszorosát kapják, ahány százalékponttal a gazdasági növekedés mértéke meghaladja a 3,5%-ot. A szorzó törvényi maximuma 4, azaz 7,5%-os (vagy afeletti) GDP-növekedés esetén jár a maximális, 80 000 forintos prémium. Az elemzői várakozások alapján elképzelhető, hogy az idei évben eléri a 7,5%-ot a magyar gazdasági növekedés, ezáltal az idősek idén rekordösszegű juttatást kaphatnának a novemberi nyugdíjuk mellé. (A kormányzati kommunikáció egyelőre óvatosabb ennél, ők 50-56 000 forintos nyugdíjprémiumot helyeztek kilátásba.)
A nyugdíjprémium kiemelkedően méltányos juttatás!
Látható, hogy a maximálisan kapható prémium mértéke egyre kisebb arányát teszi ki a nyugdíjnak, ahogyan egyre magasabb jövedelmi szintre lépünk. A legfeljebb 80 000 forintos járadékra jogosultak esetében ez az érték 100%, de például az átlagnyugdíj – havi 150 000 forint – környékén már csak 53%. Így a nyugdíjprémium kivételes módon olyan kiegészítő eleme a magyar nyugdíjrendszernek, amely egyúttal csökkenti is az idősek közötti jövedelmi egyenlőtlenségeket. (Ezzel szemben a rendszeres emelés vagy a 13. havi nyugdíj esetében nincs felső korlát vagy progresszív elem, így a luxusnyugdíjasok luxusjuttatást kaphatnak, míg a legalacsonyabb jövedelmű idősek részére csak minimális összeg jár.)
Megoldja-e a nyugdíjrendszer problémáit a nyugdíjprémium?
Az egyik legfőbb nyugdíjprobléma az időskori elszegényedés, hiszen egy elöregedő társadalomban az állami nyugdíj egyre kevésbé képes tisztes megélhetést biztosítani tömegek számára. Ez a jelenség többek között az idősek fogyasztási szokásait vizsgálva is megfigyelhető: a 65 éven felettiek átlagosan napi 1100 forintot tudnak ételre költeni. Ezt a problémát a nyugdíjprémium sem oldja meg: ha idén meg is valósulna a rekordösszegű prémium, akkor is csak havi 7 000 forint ütné az idősek markát, egy évre arányosan elosztva. Mindazok pedig, akiknek a novemberi nyugdíja 80 000 forint alatt lesz (ők az összes nyugdíjas kb. 10%-át teszik ki), még ennél is kevesebb pénzt kapnak az erőteljes gazdasági növekedés révén. Fontos továbbá, hogy a nyugdíjprémium nem épül bele a nyugdíjba, hanem csak egyszeri juttatás, azaz később semmilyen emelésnek nem szolgál alapjául.
Mit tehetünk ez ellen még aktív korunkban?
Az időskori elszegényedést tehát sem a rendes állami nyugdíjjal, sem a különböző kiegészítő elemekkel nem lehet érdemben orvosolni. A jelenlegi kilátások alapján arra kell számítanunk, hogy a nyugdíjba vonulás időpontjától drasztikusan romlani fog az anyagi helyzetünk. Egy kutatás rámutatott, hogy a nyugdíjasok jellemzően már az első 5 évben életszínvonalbeli zuhanást szenvednek el, azaz nem képesek fenntartani az aktív korban megszokott életüket. Ennek elkerülése érdekében az egyetlen megoldás az öngondoskodás, azaz az egyéni nyugdíjcélú előtakarékosság.
A nyugdíjkatasztrófát csak azok úszhatják meg, akik még aktív éveikben gondoskodnak arról, hogy idősebb korukban is elegendő jövedelemforrás álljon rendelkezésükre. A problémát már az állam is felismerte, ezért egyedülálló módon évi 20%-os (legfeljebb évi 280 000 forintos) támogatást nyújt a nyugdíjmegtakarításokra. Mostanra 1,5 millió fő rendelkezik valamilyen nyugdíjcélú megtakarítással, de a magyarok nagy többsége még semmilyen lépést nem tett ebbe az irányba! Életkortól függően akár havi 25-30 000 forint is elegendő lehet arra, hogy kellő mennyiségű tőkét gyűjthessünk össze idős korunkra. Ellenben akik sokáig halogatják a döntést, ők 65 éves koruk után nagyon nehéz helyzetben találhatják majd magukat!
Indítsd el most a nyugdíjcélú megtakarításodat! Számold ki a kalkulátorral, hogy mennyi pénzt tudsz felhalmozni!
Elindítottuk a Bankmonitor facebook-csoportját, ahol kifejezetten a nyugdíjcélú megtakarításokkal foglalkozunk. Kattints ide és csatlakozz te is, hogy mindig értesülj a legfontosabb információkról!
