A Szeretlek Magyarország és a Bankmonitor közös, nyugdíjtémájú kvíze jóval többről szól, mint arról, ki mennyire tájékozott a nyugdíjügyekben.
A kérdéssor ugyanis nemcsak tudást mér, hanem azt is, hogyan gondolkodunk a rendszerről: mennyire hisszük kiszámíthatónak, és mennyire érezzük úgy, hogy a szabályok úgyis „másnapra megváltoznak”. Márpedig egy olyan témában, ahol a hosszú távú tervezés a lényeg, a bizonytalanságérzet önmagában is komoly üzenet.
Az alapokat (majdnem) tudjuk
A kvíz 9 kérdéssel mérte fel, hogy mennyire vannak képben a válaszadók a nyugdíjrendszer alapjaival és a nyugdíjcélú megtakarítások legfontosabb szabályaival. A kérdéssor logikusan építkezett: először a közismert alapvető tényekre kérdezte rá (például nyugdíjkorhatár, nyugdíjemelés működése), majd egyre részletesebb, pénzügyi döntéseknél kritikus pontokra tért ki (adójóváírás plafonok, a nyugdíj megállapításának alapja, illetve a nyugdíjak helyzete és költségvetési léptéke).
A helyes válaszok aránya összességében azt mutatta, hogy a nyugdíjról sokan hallottak már kulcsszavakat, de amikor konkrét szabályokra és számokra kell rábökni, gyorsan szétesik a mezőny. Az egyik legjobban teljesítő kérdés a nyugdíjkorhatár volt: a válaszadók 67,57%-a tudta, hogy Magyarországon a nyugdíjkorhatár nemtől függetlenül 65 év.
A részletesebb, mélyebb tudást igénylő pontoknál viszont látványosan romlottak az arányok. Csak 43,24% tudta helyesen, mi alapján állapítják meg az induló nyugdíj összegét (a helyes válasz: az 1988 óta szerzett nettó kereset alapján). Az is beszédes, hogy a 2026-ra tervezett nyugdíjkiadás költségvetési nagyságrendjét (7700 milliárd forint) mindössze 30,89% találta el. A legnagyobb bizonytalanság pedig ott jelent meg, ahol a saját pénzügyi döntések szempontjából a legtöbb múlik: az államilag támogatott nyugdíjmegtakarítási formákat (önkéntes nyugdíjpénztár, NYESZ, nyugdíjbiztosítás) a válaszadók csupán 27,41%-a tudta pontosan megnevezni.
A felmérés 541 fős mintán készült, nem tekinthető reprezentatívnak. Az eredmények és az ezekből levont következtetések nem általánosíthatók a teljes lakosságra.
Hirdetés
Hirdetés
A cinizmus nem mellékszál: inkább hangulatjelentés
A kérdőív egyik legérdekesebb része a cinikus válaszok aránya. A 2026-ra tervezett költségvetési nyugdíjkiadásnál (a helyes válasz: 7700 milliárd forint, ezt 30,89% találta el) 26,25% azt az opciót választotta, hogy ez „attól függ, tavasszal még ki hányszor ígér nyugdíjemelést”. Ez már nem tudáshiány, hanem attitűd: a rendszer kiszámíthatóságába vetett bizalom gyengülésének jele.
Hasonló, bár kisebb arányban megjelenő cinizmus más kérdéseknél is tetten érhető. Az adóvisszatérítéshez kapcsolódó maximumoknál 11,20% azt a választ jelölte meg, hogy „nincs is olyan, hogy adóvisszatérítés”, míg a nyugdíjemelésre vonatkozó kérdésnél 7,72% úgy vélte, hogy „mire ő nyugdíjas lesz, addigra úgyis annyiszor változik a rendszer, hogy nincs értelme megjegyezni a részleteket”. Ezek a válaszok együtt arra utalnak, hogy a nyugdíj kérdése sokaknál már nem pusztán pénzügyi, hanem bizalmi kérdés is.
Ekkora bizalomhiánnyal nehéz lesz
A kvíz eredményeinek legfontosabb üzenete, hogy a nyugdíjról szóló nagy számok és kulcsszavak megvannak, de a döntéseket érdemben befolyásoló részleteknél már látványosan bizonytalanok vagyunk. Ez azért probléma, mert a nyugdíj esetében épp az apróbetű dönti el, ki mennyit nyer vagy veszít: melyik konstrukció után jár ténylegesen adójóváírás, hol vannak a plafonok, és mi alapján számolják később az ellátást. Közben a cinikus válaszok aránya azt is jelzi, hogy sokaknál a rendszer nem szabályrendszerként, hanem hangulat- és döntésfüggő ígéretként él. Márpedig ha a kiindulópont a kiszámíthatatlanság, akkor könnyű arra jutni, hogy felesleges érteni a részleteket – miközben hosszú távon éppen ez a hozzáállás kerülhet a legtöbbe.
Ne elégedj meg a bizonytalansággal, és ne hagyd, hogy a cinizmus elvegye a kedved a tervezéstől, nézd meg a Bankmonitor kalkulátorával, hogy neked mekkora nyugdíjmegtakarításod gyűlne össze 65 éves korodra!
