A 2024-től elérhető, gyermekvállalás esetén igényelhető CSOK Plusz hitel esetében kritikus fontosságú, hogy az érintett ingatlan megfelel-e a jogszabályi feltételeknek. A Bankmonitor szakértői összegyűjtötték és pontokba szedték az ezzel kapcsolatos tudnivalókat.
1. Mire használható a CSOK Plusz?
Az új támogatott kölcsön a lakás vételárának megfizetésére, illetve építés vagy bővítés esetén a kérelem benyújtásakor a hitelintézet által elfogadott költségvetésből még fennmaradó bekerülési költségekre igényelhető és használható fel. Itt a legfontosabb kitétel talán az, hogy építésnél vagy bővítésnél a munkálatokhoz kapcsolódó költségvetést a banknak előzetesen mindenképpen el kell fogadnia!
2. Az ingatlan helyétől függ, hogy melyik kormányhivatalhoz kell fordulnod
A lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos feladatkörben a lakás helye szerint illetékes vármegyei kormányhivatal, Pest vármegye és a főváros területén fekvő lakás esetén Budapest Főváros Kormányhivatala jár el.
Hirdetés
Hirdetés
3. Mikor számít első közös lakásnak egy ingatlan?
Akkor számít első közös lakásnak a CSOK Plusszal érintett ingatlan, ha a házastársak a lakás építésére vagy vásárlására irányuló kölcsönkérelmük benyújtásakor vagy azt megelőzően Magyarország területén nem rendelkeztek ugyanabban a lakásban mindketten tulajdonjoggal, és erről nyilatkozatot tesznek. Az első közös lakás megvásárlása vagy építése esetén a szokásos 20 százalék minimális önerő helyett 10 százalék is elegendő lehet. Megkötés ugyanakkor, hogy az ilyen ingatlan vételára legfeljebb 80 millió forint lehet. (Amennyiben a házaspár a CSOK Plusz hitellel egyidejűleg Babaváró hitelt is igényel, akkor az utóbbi összegének 75 százalékát önerőként veszik figyelembe a bankok.)
4. Mi számít hasznos alapterületnek?
A hasznos alapterületnek azért van jelentősége, mert a jogalkotó a vállalt gyerekek számától függően meghatározta az ingatlan minimális hasznos alapterületét. A hasznos alapterület a következő helyiségek alapterületének összegéből áll: előszoba, közlekedő, nappali, hálószoba, étkező, konyha, étkezőkonyha, fürdőszoba, WC, kamra és tároló, gardrób, mosókonyha, kazánhelyiség és egyéb fűthető helyiség, ide nem értve a gépjárműtárolót és a pinceszinti helyiséget.
5. Mekkorának kell lennie a lakásnak, vagy háznak?
A támogatott hitellel vásárolandó otthon hasznos alapterületének kiszámításánál az igénylőkkel közös háztartásban élő és vállalt valamennyi gyermeket figyelembe kell venni, ideértve az igénylőkkel közös háztartásban élő azon gyerekeket is, akik után az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint vissza nem térítendő lakáscélú támogatást vagy kölcsönt már igénybe vettek (például CSOK, CSOK hitel).
A lakás minimális hasznos alapterülete:
- egy gyermek esetén 40 négyzetméter,
- két gyermek esetén 50 négyzetméter,
- három vagy több gyermek esetén 60 négyzetméter.
A ház (egylakásos lakóépület) minimális hasznos alapterülete:
- egy gyermek esetén 70 négyzetméter,
- két gyermek esetén 80 négyzetméter,
- három vagy több gyermek esetén a 90 négyzetméter.
Ha az igénylők lakás vagy ház bővítésére, vagy építkezésre igényelnek kölcsönt, akkor az ingatlan hasznos alapterületére vonatkozó előírásnak legkésőbb a munkálatok elkészülését követően kell megfelelnie.
6. Mi számít lakásnak a CSOK Plusz esetében?
Lakásnak a támogatás szempontjából a lakhatás feltételeinek megfelelő, az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás fő rendeltetés szerinti jelleggel nyilvántartott ingatlan, valamint tanya, vagy birtokközpont jogi jelleggel nyilvántartott ingatlan lakáscélú épületei a hozzá tartozó földrészlettel, amely rendelkezik legalább:
- 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel – ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel –, továbbá fürdőhelyiséggel és WC-vel;
- közműves villamosenergia-szolgáltatással;
- egyedi fűtési móddal;
- közműves szennyvízelvezetéssel, vagy ha nincs a településen (településrészen) közműves szennyvízelvezetés, akkor a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi, zárt szennyvíztárolóban történik;
- közműves ivóvíz-szolgáltatással, vagy ha a településen (településrészen) nincs közművesivóvíz-szolgáltatás, akkor a telken ivóvíz minőségű vizet szolgáltató kútnak kell lennie.
7. Mi számít egylakásos lakóépületnek?
Olyan szabadon álló, oldalhatáron álló, zártsorú beépítési móddal vagy a telken meglévő épülethez csatlakozó módon épített, egy lakást magában foglaló lakóépület, amely önálló tető- és épületszerkezettel és a terepszintről közvetlen bejárattal rendelkezik, vagy olyan ikerház, sorház vagy láncház, amelyben a kölcsönnel érintett lakás önálló tető- és épületszerkezettel és a terepszintről közvetlen bejárattal rendelkezik.
8. Mi számít új lakásnak?
A CSOK Plusz esetében a hitelösszeget és a támogatást nem befolyásolja, hogy használt vagy új lakást vásárol a házaspár. Új lakásnak minősül a meglévő épület vagy épületrész átalakítása kivételével az alapozási munkáktól kezdődően – kivéve, ha a meglévő alap szakértői vélemény alapján felhasználható – újonnan épített lakás, amelynek az elkészülte használatbavételi engedéllyel, a használatbavétel tudomásulvétele megtörténtének igazolásával vagy a felépítésének megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítvánnyal igazolható, ideértve a tanyán vagy birtokközpontban található lakóépületet is.
9. Ki lehet tulajdonos a CSOK Plusszal érintett ingatlanban?
A kölcsönnel érintett lakásban kizárólag a támogatott személyek szerezhetnek tulajdont. A lakásban mindkét igénylőnek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonnal kell rendelkeznie.
10. Vásárolható CSOK Plusszal osztatlan közös tulajdonú ingatlan?
Több lakásból álló osztatlan közös tulajdonú ingatlanra is igényelhető CSOK Plusz, amennyiben arra a használati megosztási szerződés szerint a támogatott személyeknek kizárólagos használati joga van.
11. Fontos, hogy lakható legyen az ingatlan!
A CSOK Plusz lakás vásárlásához abban az esetben igényelhető, ha a lakás – az ingatlan-értékbecslési szakvélemény alapján – a lakhatási igények kielégítésére alkalmas. E követelményt a hitelintézet a kölcsönkérelem elbírálása során helyszíni szemle keretében, szemrevételezéssel vizsgálja.
Ha a helyszíni szemle során a hitelintézet megállapítja, hogy a lakás a lakhatási igényekre nem alkalmas, az igénylők a hitelintézet részére műszaki szakértői szakvéleménnyel igazolhatják az alkalmasságot. A lakhatási igények kielégítésére való alkalmasságot igazoló műszaki szakértői szakvélemény megléte esetén a lakhatási igények kielégítésére való alkalmatlanságra hivatkozással a hitelintézet nem utasíthatja el a kölcsönkérelmet.
12. Mi számít bővítésnek?
Lakás bővítésének minősül a lakás hasznos alapterületének legalább egy 12 négyzetméteres lakószobával történő növelése, ideértve az építmény térfogatnövelésével nem járó tetőtérbeépítését, valamint az emelet-ráépítést is.
A meglévő épület, épületrész vagy építmény átalakítása nem minősül a lakás bővítésének!
Meglévő ingatlan bővítése esetén a lakásnak a kérelem benyújtása időpontjában az igénylők és mindazon személyek életvitelszerű bentlakását is magában foglaló lakóhelyéül kell szolgálnia, akiknek együttlakására tekintettel az igénylők a kölcsönre jogosultak.
13. Használható bontott anyag az építés vagy a bővítés során?
Ha a lakás építése vagy bővítése során bontott anyagok is felhasználásra kerülnek, ezeknek az építőipari kivitelezési tevékenység felelős műszaki vezetője által írásban igazolt értékéig a számlabenyújtási kötelezettség csökkenthető. E csökkentés mértéke nem haladhatja meg a számlabenyújtási kötelezettség 20 százalékát.
14. Mikor folyósítják a CSOK Pluszt?
Lakás vásárlása esetén: a kölcsönszerződés megkötését követően, egy összegben történik a folyósítás. Új lakás vásárlása esetén a kölcsönszerződés megköthető, azonban a kölcsön folyósítására kizárólag a használatbavételi engedély, a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány hitelintézet részére történő bemutatását követően, egy összegben kerülhet sor.
Lakás építése vagy bővítése esetén: a készültségi fokkal arányosan, utólagosan történik a folyósítás. A kölcsön utolsó részletének folyósítására a használatbavételi engedély, a használatbavétel tudomásulvételét igazoló vagy egyszerű bejelentés esetén a felépítés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítvány hitelintézet részére történő bemutatását követően kerülhet sor.
A folyósítás akkor kezdhető meg, ha a támogatott személyek a CSOK hitelen és a kamattámogatással nem érintett hitelintézeti kölcsönön kívül saját erejüket a lakás vásárlására, építésére, illetve bővítésére már felhasználták.
15. Mikor kell visszafizetni a támogatást?
- Ha az állam javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt a kölcsön igénybevételével érintett lakást lebontják – kivéve, ha a bontás természeti katasztrófa miatt vált szükségessé – vagy elidegenítik.
- A lakás nem a támogatott személyek és azon kiskorú gyermekük életvitelszerű bentlakását is magában foglaló lakóhelyéül szolgál.
- A lakás használatát harmadik személynek átengedik, azon használati vagy haszonélvezeti jogot alapítanak.
- A lakást a lakáscéltól eltérően hasznosítják.
