Nagy Márton egy mai Facebook posztjában, hogy a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) a szociális hozzájárulási adó 1 százalékos csökkentését kérte a kormánytól. Természetesen erről még nem született döntés (önmagában ez a lépés évi 200 milliárd forintos adócsökkenést jelentene), Érdemes azonban átnézni, hogy mit is eredményezne egy ilyen lépés.
Nagy Márton ma a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK), illetve a VKF-vel (Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma) tárgyalt. A téma a munkahelyek és a magyar ipar védelme, illetve a már bejelentett minimálbéremelés megvalósítása.
A miniszter Facebook posztja alapján a VKF a szociális hozzájárulási adó egy százalékpontos csökkentését javasolta. Természetesen ez még csak javaslat, amit alaposan át kell gondolni, Nagy Márton bejegyzése alapján ugyanis ezen adócsökkentés miatt mintegy 200 milliárd forinttal mérséklődne az állam bevétele.
Hirdetés
Hirdetés
A munkavállalók elvileg emiatt nem kapnának többet
A szociális hozzájárulási adó (röviden szocho) mértéke jelenleg hazánkban 13%. Alapesetben a bruttó bér után kell megfizetnie a munkaadónak a bruttó béren felül. De mit is jelent ez pontosan?
A KSH adatain alapján májusban a bruttó átlagbér 702 800 forint volt. Ha nincs semmi adókedvezmény, akkor ebből lejön 15% személyi jövedelemadó és 18,5% társadalombiztosítási járulék. Ezek együttes összege a példában szereplő átlagbér esetén 235 438 forint, így a kérdéses személy nettó jövedelme 467 362 forint lenne.
Ezenfelül még a munkaadónak meg kell fizetnie a 13% szochót, ami jelen esetben 91 364 forint lenne. Így összességében a munkaadónak a kérdéses munkavállaló után havi 794 164 forintot kell megfizetnie.
A szocho 1 százalékpontos csökkenése ebben a képletben azt eredményezné, hogy a bruttó béren felül megfizetendő szocho havi mértéke lecsökkenne 84 336 forintra. Így a cég teljes havi költsége a munkavállalója után 787 136 forint lenne. Ez havi 7028 forint, éves szinten 84 336 forint adómegtakarítást jelentene a munkaadónak.
De a munkavállaló nettó bére önmagában ezen lépés miatt nem emelkedne. Természetesen így tér nyílhatna a két fél közötti bértárgyalásra, melynek eredményeként az adókedvezményt részben akár át is adhatja a munkaadó a munkavállalónak, de erre semmilyen garancia nincsen.
A kamatjövedelmeknél is csökken a szocho?
Szochót nem csak a munkajövedelem után kell fizetni, számos megtakarítás után is kell ilyen adót fizetni.
- A lekötött betétekre kell szochót fizetni, amennyiben a lekötés 2023. június 30-át követően történt meg.
- A látra szóló betéteken 2023. július elsejétől elért kamatokra is kell ilyen adót is fizetni.
- A sima 2023. július elsejétől vásárolt befektetési alapok után elért hozamokra is kell szochót fizetni. Kivételt képeznek az ingatlanalapok, az ott elért nyereséget nem terheli ilyen adó.
- A 2023. július elsejétől vásárolt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokon elért nyereség után is kell szochót fizetni. Az állampapírok kamata, hozama azonban szocho-mentes.
- A 2023. július elejétől vásárolt, kötött megtakarításos életbiztosításokon elért hozamokra is érvényes lehet a szocho. Itt lényeges az is, hogy mennyi idő telik el a szerződéskötést követően (eseti díjbefizetések esetén a befizetést követően), az idő előrehaladtával ugyanis részben, vagy akár teljes egészében mentesülhetsz a szocho fizetése alól.
- A TBSZ számlákra 2025. januárjától érvényes a szocho, az az előtt megkötött, újrakötött TBSZ számlákon elért hozamok szocho-mentesek. Az új szerződéseken elért nyereségeknél pedig fontos lehet az időtáv. A lekötés első 3 évében a nyereség után a teljes 13% szochót meg kell fizetni. A 3-5 év közötti időszakra a nyereség után 8% szochót kell rendezni. Az 5. év végén adómentesen hozzá lehet férni a befektetéshez.
A megtakarítások hozama, kamata után fizetendő szocho esetében nincsen olyan plafon, mint amit fő szabály szerint alkalmaznak, vagyis a bevétel, nyereség összegétől függetlenül meg kell fizetni ezt az adót. (A fenti kivételek figyelembevétele mellett.)
Azt nem tudjuk, hogy a javaslat egységesen csökkentené-e a munkajövedelmek és a kamatjövedelmek, hozamok után fizetendő szociális hozzájárulás adó mértékét is.
Mit jelenthet az, ha a megtakarítások hozamát terhelő szocho mértéke is csökkenne?
Tételezzük fel, hogy valaki egy évre lekötne 1 millió forintot 10 százalékos kamat mellett. Ez azt jelenti, hogy egy év múlva a bruttó kamata 100 ezer forint lenne. Ebből lejön a mai állás szerint 15% szja és 13% szocho. Azaz összesen 28 ezer forintot vonnak le adó formájában, a nettó kamat 72 ezer forint lenne, így egy év múlva 1 072 000 forint lenne a befektető zsebében.
Ha itt is érvényesítenék a javaslatban szereplő adócsökkentést, akkor csupán 27% adó terhelné a bruttó kamatot (15% szja, és 12% szocho), így összességében 73 ezer forint lenne a nettó kamat. A befektetőnek tehát ezer forinttal maradna több a zsebében. Ez nem óriási összeg, de kétségtelenül olyan hatás, ami már a befektető magánszemélyeket is érintené.
Egy ilyen adóváltozás további hatásáról akkor lenne érdemes gondolkodni, ha ténylegesen elfogadják a javaslatot, kiderül, hogy érvényes-e a megtakarításokat terhelő szochóra is. Ez az adócsökkenés azonban jelenleg még csak ötlet, javaslat formájában létezik.
