Ma már kevés olyan vállalkozás van, amelynek ne lenne szüksége valamilyen digitális fejlesztésre: új fizetési vagy vállalatirányítási rendszerre, webáruházra például. Tudjuk, aki lemarad, kimarad, de honnan lesz erre pénz? Mutatjuk!
Változik a környezet – alkalmazkodni kell
A célhoz szükséges fejlesztések eléréséhez a Digitális Megújulás Operatív Program keretében számos pályázatot írtak ki a napokban összesen több mint 225 milliárd forint értékben. Ezekre ugyan csak a pályázatokban megjelölt szervezetek nyújthatnak be kérelmet, ám az infrastruktúra épül egyre határozottabban látszik, hogy a világ a digitális megoldások felé mozdul el, amit a cégvezetők is a saját bőrükön éreznek elég csak arra gondolni, hogy az elmúlt években mennyit változott a hivatalos ügyintézés, a számlázás vagy a fizetési infrastruktúra.
A kis- és középvállalatoknak ugyanakkor nem könnyű követni a fejlődést, ahogy arra a Digimeter 2023 kutatás rámutatott a hazai kkv-szektornak számos olyan sajátossága van, amely hátráltatja ezt a folyamatot. Igaz ugyan, hogy ezek a vállalkozások rugalmasabbak tudnak lenni, mint a nagyvállalatok, hiszen könnyebben igazítják az IT megoldásokhoz a folyamataikat, kevés azonban az olyan szakember ezeknél a cégeknél, aki sikeresen végig vitt már egy digitalizációs projektet. Ezzel párhuzamosan a jellemzően forráshiányos vállalkozásoknál egyszerűen nincs elegendő pénz arra, hogy megvegyék a legjobb megoldást a piacról, így lemaradásuk folyamatosan nő, pláne, hogy 5-10 évig szeretnék utána használni a kialakított rendszert.
Ez utóbbi probléma ugyanakkor jelenleg viszonylag olcsón orvosolható!
Hirdetés
Hirdetés
Bonyolult problémák – optimális megoldások
Valószínűleg sok cégvezetőnek ismerős az a helyzet, amikor például új vállalatirányítási rendszerre (vagy hasonló horderejű informatikai megoldásra) van szükség. Egy ilyen fejlesztés tervezése, a megfelelő megoldás kiválasztása sem egyszerű feladat (sőt!), ám amikor a folyamat végén azzal szembesül a döntéshozó, hogy lenne optimális megoldás, de arra a legjobb esetben is kétszer annyit kellene elkölteni mint egy kompromisszumokkal terhelt fejlesztésre, akkor sok esetben a rendelkezésre álló pénz határozza meg a választást.
A legtöbb esetben már a döntés pillanatában tudjuk, hogy nem jó a felmegoldás választani, egyszerűbbnek tűnik azonban a pénzhiány okán vállalni a kompromisszumokat, pedig nem éri meg. Forrást, eredményesen működő cégeknek egyszerűbb találni, mint később bosszankodni a felesleges munka miatt. Ráadásul az ilyen célra igényelhető hitel költsége is kedvező: a Széchenyi Kártya Programban évi fix 5 százalékos kamat mellett áll rendelkezésre is ilyen célra is igénybe vehető forrás.
Mennyibe kerül a jobb döntés?
A kis- és középvállalatoknál döntő hányadánál a nagyobb horderejű digitális fejlesztések néhány millió, illetve néhány tízmillió forint közötti összeget jelenthetnek. A Bankmonitor szakértői ilyen helyzetre a három éves futamidejű Széchenyi Likviditási Hitel MAX+ konstrukciót ajánlják, amely 3 éves futamidőre évi fix 5 százalékos kamat mellett igényelhető. Ezeknek a fejlesztéseknek a megtérülése ennyi idő alatt jórészt biztosítható. A konstrukció keretében 1-250 millió forint közötti összeg igényelhető.
Amennyiben egy vállalkozás 20 milliós fejlesztésben gondolkodik, amely összeg fele saját forrásból rendelkezésre áll, a 10 millió forint Széchenyi Likviditásihitel MAX+ törlesztésére (tőkével és kamattal együtt) havonta nagyjából 300 ezer forintot kell költenie három éven keresztül. Ennyibe kerül tehát a cégnek a kompromisszumoktól mentes döntés.
Megéri? Nos, ezt az egyes esetekre, a konkrét számok és elérhető eredmények, megtakarítások ismeretében lehet pontosan kiszámolni.
