Egyéni vállalkozóként, az eltérő jövedelemszámítási módszerek miatt, sok esetben nehezebben juthatunk hitelhez. Azon túl, hogy mekkora a bevételünk, nem mindegy, hogy milyen adózási formát választottunk, azon belül pedig, hogy milyen tevékenységet folytatunk. Nézzük, hogy mire kell figyelnünk és mire számíthatunk, ha személyi hitelt igényelnénk egyéni vállalkozóként!
Egyéni vállalkozói bevétellel hitelt igényelni nem lehetetlen, de egy normál alkalmazotti jövedelemhez képest több szempontnak kell megfelelni, és a bankok eltérően vizsgálják illetve fogadják el a leadózott vállalkozói jövedelmeket. Hogy ne érjenek kellemetlen meglepetések, valamint megkönnyítsük az igénylés folyamatát, összegyűjtöttük, hogy mire kell figyelni, ha egyéni vállalkozóként szeretnénk személyi kölcsönt igényelni.
Hirdetés
Hirdetés
A megfelelő hosszúságú vállalkozói múlt
Az első és talán legfontosabb, hogy legalább egy teljes lezárt évvel rendelkezzünk egyéni vállalkozóként. Azaz nem elég, hogy 12 hónapja fennáll a vállalkozás, fontos, hogy már lezárt pénzügyi év is legyen mögötte. Mit jelent ez pontosan?
Tegyük fel, hogy a 2023. szeptember 1-jén indítottuk el a vállalkozásunkat, ami jelenleg már több, mint 12 hónapos múlttal rendelkezik. Ez az alapfeltételnek meg is felelne, azonban a lezárt pénzügyi évünk még nem teljes. Éves adóbevallást ugyanis leghamarabb 2024. január elején tudtunk készíteni és az előző évre vonatkozik. 2023-ban viszont csak 4 hónapot működött a vállalkozásunk, és az az idő alatt keletkezett bevételünket tudjuk felmutatni. Egyrészt hitelezés szempontjából ez az összeg nagy valószínűséggel nem lesz elegendő, másrészt pedig nagyon ritka, hogy a bankok elfogadják az úgynevezett törtéves jövedelmet. Optimális esetben ez a vállalkozás 2025-ben, a 2024-es éves bevallást követően tud hitelt igényelni.
Ebből a szempontból azok vannak előnyben, akiknek már legalább 2 éve működik az egyéni vállalkozásuk és lehetőleg ugyanabban az adónemben.
Egyéni vállalkozások adózási formái és banki elfogadásuk
Jellemzően háromféle adózási formát alkalmaznak az egyéni vállalkozások esetén. Ezek egyrészt a tevékenységi körtől, másrészt a vállalkozó számára kedvezőbb adózási feltételektől függnek.
Nézzük, melyik adózási formára mi vonatkozik, kik választhatják és hogyan számolnak vele a bankok!
1. Kisadózó vállalkozók tételes adója, azaz a KATA
Sokáig a legnépszerűbb adózási forma volt Magyarországon, hiszen a havonta fizetendő 50 ezer forint tételes adó szinte lefed minden adót és járulékot. 2022. szeptember 1-je óta jelentős változásokat vezettek be, de akik ezek után is megfelelnek a kritériumoknak, továbbra is nagyon kedvező módon tudnak adózni. Fő változás, hogy már kizárólag magánszemélyek felé történhet számlázás és csak főállású vállalkozó lehet KATA-s. Tehát mellette nem lehet részmunkaidőben alkalmazotti állást sem vállalni, és csak olyan szolgáltatást tudunk nyújtani, amit magánszemélyek vesznek igénybe. A tételes adó havi összege 50 ezer forint maradt továbbra is, a KATA éves kerete pedig 18 millió forint. (Efölötti bevétel esetén 40%-os külön adót kell fizetni.)
Bírálati szempontból az egyik legmagasabb hányadban elfogadott adózási forma, ugyanis jellemzően az adóbevalláson szereplő összeget (ami a bevétel 60%-a) osztják 12-vel és ezt tekintik havi nettó jövedelemnek. Van olyan bank, ahol ebből még levonják a havi 50 ezer forint tételes adót is.
Mit jelent ez egy 12 milliós éves bevétel esetén:
- a NAV jövedelemigazoláson szereplő összeg 7,2 millió forint, aminek a 12-ed része 600 000 forint. Tehát havi nettó 600 000 forintos jövedelemmel számolhatunk hitelfelvételnél.
- szigorúbb esetben ebből levonják még az 50 000 forintos havi adót, így 550 000 forintos havi jövedelemmel számolhatunk.
2. Az átalányadózást választó egyéni vállalkozó
Az egyik leggyakoribb adózási forma egyéni vállalkozók esetében. Az átalányadózásra vonatkozó bevételi határok az éves minimálbérhez vannak kötve. 2024-ben az egyéni vállalkozó bevétele nem haladhatja meg a minimálbér tízszeresét (32 016 000 forint), ha pedig kiskereskedelmi tevékenységet végez, akkor az ötvenszeresét (160 080 000 forint).
Átalányadózás során a jövedelem kiszámítása költséghányadok alapján történik. A költséghányadok az alábbiak lehetnek:
Nem kell tehát tételes költségelszámolást készíteni, hiszen a költségek a fenti hányadok alapján kerülnek meghatározásra, a fennmaradó rész pedig profitnak tekinthető. Mindemellett adómentes adóalappal is számolnak, ami az éves minimálbér felét meg nem haladó rész, azaz 2024-ben az 1 600 800 Ft alatti jövedelem teljes mértékben járulékmentes.
Az adómentes szabály értelmében a következő bevételekig nem kell személyi jövedelemadót fizetni:
- 40%-os költséghatár: 2 668 000 Ft
- 80%-os költséghatár: 8 004 000 Ft
- 90%-os költséghatár: 16 008 000 Ft
Ezen felül pedig 13%-os szociális hozzájárulási adót, 15%-os személyi jövedelemadót és 18,5 %-os társadalombiztosítási díjat kell fizetni.
Ez az adózási forma tehát viszonylag egyszerűbb adminisztrációjú, nem kell költségszámlákat gyűjteni, nem a teljes jövedelemre, hanem a költséghányaddal kiszámítottra kell adót fizetni, továbbá kedvezmények is érvényesíthetők benne (a különböző személyi jövedelemre vonatkozó kedvezmények).
Nagy az eltérés a bankok között abban a tekintetben, hogy mekkora jövedelemmel számolnak átalányadózó vállalkozó esetén. Kiindulhatunk a NAV jövedelemigazoláson szereplő összegekből. Ha ez nem áll rendelkezésünkre, és nem tudjuk a költséghányadunkat, nehéz dolgunk lesz. A költséghányadunkat és a hozzávetőleges bevételt mindenképpen tudjuk meg, mielőtt kalkuláltatni szeretnénk.
A bankok a költséghányaddal csökkentett bevételből indulnak ki a nettó jövedelem meghatározásánál. Ebből még levonásra kerülnek az adók, járulékok. Sajnos így hitelezés szempontjából azok vannak hátrányban, akik a – bevétel szempontjából az előnyösebb – magasabb költséghányadba tartoznak.
2024. október elsejétől a támogatott hitelek (CSOK, Babaváró) esetében könnyítést kaptak a speciálisan adózó vállalkozók és őstermelők, melyekről az alábbi cikkekben adtunk hírt:
Egyesek könnyebben kaphatnak lakástámogatást!
Otthonteremtési támogatások változásai októbertől
3. Vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó
Többféle megnevezéssel is találkozhatunk: vállalkozói jövedelemadózás, vállalkozói személyi jövedelemadózás vagy VSZJA néven emlegetik, szintén gyakran nevezik tételes költségelszámolásnak is. Ennél az adózási formánál a bevételek mellett a kiadásokat is pontosan nyilván kell tartani. Azok számára jó választás, akik költségei meghaladják az átalányadózásnál figyelembe vehető költséghányadot. Adminisztratív szempontból is bonyolultabb, de adózás szempontjából van, akinek valóban megéri.
Hitelezés esetén viszont szintén nehéz dolguk van a tételes költségelszámolású vállalkozóknak, ugyanis – leegyszerűsítve – minél több költséget tudnak elszámolni, annál kevésbé hitelezhetők. Fontos, hogy havi rendszeres jövedelemmel rendelkezzenek, tehát hitelezési szempontból is megfelelő összegű „munkabért” fizessenek maguknak, ez a vállalkozói kivét. Emellett pedig az év végén keletkező nyereségből osztalékot is kivehetnek, ami szintén beleszámíthat a jövedelmükbe hitelfelvétel esetén. Az osztalékot viszont jellemzően 2 évre visszamenőleg vizsgálják a bankok. Tehát, ha csak az előző évben volt osztalékunk, azzal nem igazán számolnak. Ennél az adózási formánál tehát magasabb a vállalkozói múltra vonatkozó elvárás (legalább 2 teljes lezárt év), amennyiben osztalékkal szeretnénk számoltatni. Akiknél magas összegű a havi rendszeres vállalkozói kivét az előző lezárt évre vonatkozóan is, azoknál már érdemes rövidebb vállalkozói múlt esetén is elindítani a hiteligénylést.
További feltételek, elvárások
A vállalkozói múlt és a megfelelő bevétel mellett fontos, hogy ne legyen köztartozásunk (ehhez a NAV nullás igazolás szükséges), magánszemélyként sem lehet adótartozásunk, a vállalkozásunk ellen nem lehet eljárás, végrehajtás, és nem szerepelhetünk a KHR negatív adóslistán sem. A hiteligényléshez jellemzően a NAV igazolások és az SZJA-bevallás szükséges a személyes okmányainkon kívül.
Természetesen mindig vannak kivételek, de hogy elkerüljük a rossz tapasztalatokat, elutasítást, érdemes mindenek előtt felméretni a helyzetünket és annak megfelelően választani bankot, ahol a legnagyobb eséllyel adják meg a felvenni kívánt összeget. A belső bírálati rendszerüket, szabályzatukat a bankok nem teszik nyilvánossá, de szakértői tapasztalatok, információk alapján nagyobb eséllyel és időt spórolva kezdhetünk neki az igénylésnek.
