Akinek van ma Magyarországon egy kis félretehető pénze, az biztos hallott már a lakossági állampapírokról. Akinek sikerült már vennie a hosszabb távú, de magasabb hozamot (akár 3,8%-ot) hozó papírból, az biztosan jó üzletet csinált. De mi van akkor, ha idő előtt ki akarna belőle szállni, és elkölteni némi pénzt? Mutatjuk, hogy mire kell figyelni.
Nem véletlenül veszik olyan elánnal az emberek a lakossági állampapírokat, a kockázatmentes befektetések között ma csak nagyon ritkán, akciósan juthatunk hasonló kamathoz. És akkor is, csak sokkal rövidebb időszakra, jellemzően néhány hónapra.
Az is vonzó tulajdonságuk a magas kamatozás mellett, hogy gyakorlatilag bárki megtalálhatja a számítását. Az is, aki csak fél vagy egy évre fektetne be, de az is, aki nem riad vissza a 3-5 éves futamidőtől. Ezért persze kompromisszumot kell hozni. Az egyéves állampapír most 2%-ot fizet, míg az ötéves prémium állampapír 3,8%-ot évente, és utóbbi a következő években növelni is fogja a kamatozását.
A számlavezetésért, valamint a papírok adásvételéért nem számítanak fel díjat, egyedül olyan kiadásunk lehet, amikor a számlára be, illetve kiutalunk, de ez főként a tranzakciós illeték miatt következik be (beutalásnál egyéb banki díj is lehet, de ezt kikerülhetjük bankkártyás fizetéssel). Bármennyire is kitartunk a bombabiztos befektetésünk mellett, adódhatnak olyan helyzetek, amikor a megtakarításhoz hozzá kell nyúlni.
A kérdés az, hogy mi történik ekkor? A rövid válasz az, hogy ekkor is nagyon egyszerű dolgunk van, hiszen az államkincstár minden nap jegyez árfolyamot a papírokra. Óriási szerencse, hogy bármit is teszünk, az időarányosan járó kamatokat megkapjuk. Tegyük fel, hogy megvettük az ötéves prémium kötvényt, de azt pont a kamatfizetés előtt fél évvel eladnánk. Akkor a 3,8%-os éves kamat helyett a mienk ennek a fele, 1,9% lenne.
Eddig tiszta sor. Díjat nem számít fel az eladásért az államkincstár, viszont az árfolyamban ő érvényesíti azt, hogy nem tartottad meg futamidő végéig a papírt. Az eljárás az, hogy az eredetileg egyéves vagy éven belüli lejáratú papíroknál 0,5%-ot, míg az éven túl kibocsátott állampapíroknál 1,0%-ot vesznek le.
Mutatunk két példát a jobb érthetőség kedvéért. Az egyéves állampapír most 2%-ot fizet. Itt 0,5% az idő előtti eladásnál a levonás. Időarányosan 3 hónap után már megvan ez kamatban, vagyis ezt követően, ha eladjuk, már biztos pluszban zárunk. Egy prémium állampapír esetében viszont, ami 3,8%-ot fizet, ott az idő előtti kiszállás 1%-os levonást von maga után. Ez utóbbi esetben sem kell sokkal tovább várni, már 4 hónapnál pluszos lesz az üzlet.
Mindebből kiválóan látszik, hogy akkor is van menekülési utunk és nyereséggel tudjuk zárni a befektetési kört, ha a tervezettnél jóval előbb értékesíteni kell az állampapírunkat. Sok esetben teljesen máshogy működik a dolog, és nem lehet megmondani, hogy éppen milyen feltételekkel tudunk kiszállni a befektetésből. Az állampapírnál minden átlátható, az időarányos kamatozás miatt pedig nem kell attól tartani, hogy egyébként a kötvénypiacokon mi történik.
