Októberben átlagosan 21,1 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak az egy évvel korábbihoz képest. Az előző hónaphoz viszonyítva átlagosan 2 százalékos áremelkedést mért a Központi Statisztikai Hivatal a ma közzétett gyorstájékoztató szerint. Nem ok nélkül érezzük azonban, hogy ennél jóval durvább ütemben romlik a pénzünk. A kormány a friss inflációs adatokkal közel egyidőben végre közzétette mely termékekre terjeszti ki az árstopot.
Napi fogyasztási cikkek ára ugrott a legnagyobbat
Az élelmiszerek ára átlagosan 40 százalékkal ugrott októberben. Ezen belül az egy évvel korábbi árszinthet képest leginkább
- a tojás (87,9%),
- a kenyér (81,4%),
- a tejtermékek (75,4%),
- a sajt (74,7%),
- a vaj és vajkrém (71,6%),
- a száraztészta (58,6%),
- a margarin (58,0%),
- a péksütemények (54,7%) és
- az édesipari lisztesáru (53,4%) drágult.
A bevásárlókosárba szinte nap mint nap bekerülő termékek ára változott rendkívüli mértékben. Az élelmiszereken belül átlag alatti áremelkedést csupán a cukor (11,8%) és az étolaj (4,4%) esetében mért a KSH – mindkét termék abban a körben található, amelyet az árstop véd.
Erőteljesen drágult a háztartási energia (64,4%), amin belül a vezetékes gáz ára 121,0, a tűzifáé 57,7, a palackos gázé 51,1, az elektromos energiáé 28,6 százalékkal nőtt az előző év őszéhez képest.
A tartós fogyasztási cikkekért 14,9, ezen belül az új személygépkocsikért 22,5, a konyha- és egyéb bútorokért 19,7, a szobabútorokért 19,1 százalékkal kellett többet fizetni mint tavaly ilyenkor.
Érdemes kiemelni azt is, hogy a további nagyobb áremelkedések is a családok tömegei által igénybe vett területeken voltak megfigyelhetőek: az állateledelek ára 46,9, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 29,4, a háztartási fogyóanyagoké 29,0, a mosó- és tisztítószereké 27,3, a testápolási cikkeké 26,0 százalékkal lett magasabb egy esztendő alatt.
A szolgáltatások díja átlagosan „csak” 8,3 százalékkal emelkedett, de ezen belül a taxi 27,4, a lakásjavítás és -karbantartás 23,8, a járműjavítás és -karbantartás 21,3, a sport- és múzeumi belépők 19,4, a lakbér 13,1 százalékkal került többe, mint egy éve.
Hirdetés
Hirdetés
Meddig emelkednek még az árak?
Az infláció tetőzését a Magyar Nemzeti Bank őszi előrejelzése év végére, a jövő év elejére tolta. A csúcsot akkor 22 százalék körüli szintre tették, az elmúlt hetekben olvasható volt ugyanakkor olyan nyilatkozat is, amely szerint 25 százalék lehet az éves infláció a következő hónapokban.
A kormány célja – a megjelent nyilatkozatok alapján – az, hogy jövőre a fogyasztóiár-index ismét az egyszámjegyű (10 százalék alatti) tartományba mérséklődjön. Az, hogy ezt miként kívánják megvalósítani, egyelőre részleteiben nem ismert. Egyebek mellett az árstop kiterjesztésére vonatkozóan vannak tervek a nem sokkal a KSH adatközlését követően kezdődött kormányszóvivői tájékoztaton annyi már kiderült, hogy
- a burgonya és a
- tojás
kerül be az árstoppal védett termékek körébe. Ezeknél az árucikkeknél – a nagybani piacok kivétel – a szeptember 30-án érvényes áron kell a továbbiakban – az árstop végéig – befagyasztani az árat.
Hogyan hat a magas infláció a hitelpiacra?
A jegybank november elején közzétett hitelezési felmérése szinte egyértelmű választ ad a kérdésre: a megélhetési költségek gyors emelkedésével párhuzamosan a bankok a korábbiaknál is szigorúbban alkalmazzák majd az adósságfék-szabályokat. A pénzintézetek óvatosságának erősödése már a második negyedévben megmutatkozott: a pénzintézetek 39 százaléka szigorította a lakáshitelek feltételeit, előretekintve pedig a felmérésben résztvevő bankok háromnegyede (72 százalék) nyilatkozott várható szigorításról.
