Rengeteg vállalkozó van az országban, a legfrissebb májusi adatok alapján több mint fél millió egyéni vállalkozó tevékenykedik Magyarországon – de vajon milyen nyugdíjra számíthatsz, ha te is köztük vagy?
Rengeteg vállalkozó választja a KATA kedvező adózási formáját, de a látszólag alacsony terhek hosszú távon komoly nyugdíjkiesést eredményezhetnek. A Bankmonitor szakértői megvizsgálták, hogy milyen nyugdíjra számíthatnak a katások és az egyéni vállalkozók.
KATA-sok nyugdíja
Időről időre nagy visszhangot kap, hogy mennyire alacsony nyugdíjra számíthatnak a KATA szerint adózó vállalkozók. 2025-ben sem javult a helyzet: az idei évben kevesebb szolgálati időt gyűjtenek, mint 2024-ben. Ennek legfőbb oka, hogy a KATA nyugdíjalapját érintő szabályok változatlanok maradtak.
Egyrészt a KATA szabályok változatlanok maradtak, másrészt a minimálbér emelkedése relatív mértékben csökkentette a KATA nyugdíjalapját. De miért jelent ez problémát?
A legnagyobb gond, hogy minimálbér alatti jövedelem esetén nemcsak a keresetet, hanem az elszámolt szolgálati időt is arányosan csökkentik, így kevesebb szolgálati időt könyvelnek el.
A nyugdíjszámítás szempontjából olyan mintha a katások havi 108 ezer forintot keresnének (75 ezer forintos kata esetén 179 ezer forintot). A valós jövedelmük nem számít ebből a szempontból, csak az számít, hogy milyen járulékalap után adóznak – ez egy törvényileg meghatározott összeg, ami legutóbb 2022-ben változott- , és ebben a helyzetben ez a bruttó 108 ezer forint. Ez éppen több mint a harmada a minimálbérnek, de itt még nem áll meg a történet. Ha ez az összeg alacsonyabb, mint a mindenkori minimálbér, akkor a nyugdíjtörvény szerint a szolgálati időt arányosan csökkenteni kell. Azonban a szolgálati idő csökkentése miatt nem számolnak majd a nettó minimálbérnek megfelelő keresettel, marad a bruttó 108 ezer forint (nettó 71 820 forint) mint kereset.
Vagyis még “büntet” is a rendszer a minimálbér alatti járulékalap miatt.
Ezáltal 2025-ben a KATA-sok csak 0,37 évnyi szolgálati időt gyűjtenek, ami 136 napnak felel meg. Ezt azt jelenti, hogy 40 év katázás után nekik csak 14,86 évnyi szolgálati idejük lenne, ha a jelenlegi helyzet változatlan maradna 40 évre.
A 2025-ös állapot szerint 40 év KATA után havonta mindössze 29 446 forintos nyugdíj illetné meg őket. Még ha a szolgálati időt nem csökkentenék arányosan, akkor is csak 57 456 forintra számíthatnának, ami továbbra is alacsonynak minősül.
Ha valaki emelt, havi 75 000 forintot fizet, akkor a nyugdíjalapja 179 000 forint. Ebben az esetben 40 év KATA után 24,48 év szolgálati ideje gyűlik össze (2025-ös állapot szerint), és mivel 24 év után az átlagkeresetet – ami a katások esetében az ellátási alap – 61%-kal veszik figyelembe, ez havi 72 611 forintos nyugdíjat eredményez.
A KATA nyugdíj szempontjából egy kifejezetten rossz adózási konstrukció, de más szemszögekből pedig egészen jó. Az biztos, hogy a mostani KATA-s évek később nem kerülnek megváltoztatásra (hallatlan lépés lenne ez a mindekori kormánytól) ezért vagy váltani kell adózási keretet vagy saját megtakarítást kell építeni, ami ellensúlyozza a KATA negatív oldalait. Még az 50-hez közeledve is megéri elkezdeni.
Hirdetés
Hirdetés
Egyéni vállalkozók nyugdíja
Az egyéni vállalkozók között érdemes különbséget tenni főfoglalkozásúak és másodállásúak között mivel eltérő a járulékfizetésük és ez hosszú távon más nyugdíjjogosultságot eredményez. Most a főfoglalkozásúakat vesszük górcső alá.
Az egyéni vállalkozóknak, akárcsak a KATA-s vállalkozóknak, van egy kötelező minimum járulékuk, amelyet minden hónapban be kell fizetniük. Főfoglalkozásúak esetén ez a minimálbér utáni járulékoknak, bizonyos esetekben pedig a garantált bérminimum járulékainak felel meg. Így havonta legalább akkora terhet viselnek, mint a minimálbérért dolgozók, és ezért azonos nyugdíjjogosultságra is számíthatnak.
2025-ben a minimálbér utáni járulékok alapján az egyéni vállalkozók minimálisan havi 154 706 forint nyugdíjra számíthatnak. Ez csak akkor igaz, ha a következő 40 évben nem módosulna a rendszer – ami nem reális –, de jelenleg a minimálbér utáni járulékfizetéssel ekkora érhető el.
A KATA-sokkal ellentétben az egyéni vállalkozók járulékaikat mindig legalább az aktuális minimálbér után fizetik, így a szolgálati idejük teljes egészében beszámítódik. Ennek eredményeként 40 év vállalkozói munka után az átlagjövedelmük 80%-át alapul véve kapnak majd nyugdíjat (ha maradnak a jelenlegi kiszámítási képletek).
Az állami nyugdíjrendszer nagy kihívások elé néz
Valószínűleg nem kell senkinek bemutatni Magyarország demográfiai helyzetét az elmúlt pár évtizedben. Az országban nem születik elég gyermek ahhoz, hogy a népesség nagyjából ugyanazon a szinten maradjon. Ez önmagában még nem kell, hogy problémát jelentsen, azonban a társadalombiztosítás szempontjából ez egy egzisztenciális krízis is lehet. Mivel a társadalom idősödik és arányaiban egyre kevesebb a munkavállaló, így finanszírozási oldalról egyre nagyobb terhet fog jelenteni a társadalombiztosítás a munkavállalóknak. Ez igaz a nyugdíjkiadásokra és az egészségügyi kiadásokra is. Ne legyen senkiben sem illúzió a nyugdíjkorhatáremelésnek jönni kell előbb vagy utóbb, de akik már közelebb állnak a nyugdíjhoz azokat ez nem fogja érinteni, maximum pár hónappal kell majd tovább dolgozniuk.
Bár a kilátások borúsak, a nyugdíjrendszer nem szűnik meg – nyugdíj továbbra is jár majd. Csak a vásárlóértéke fog jelentősen elmaradni a bérek szintjétől.
Társadalmilag nehéz kimászni ebből a helyzetből, de egyénileg még van lehetőség rá. A nyugdíjmegtakarítások igénybevétele erre egy jó lehetőség, nem is beszélve arról, hogy a befizetett összegre az állam 20%-os jóváírást is ad, maximum évente 280 ezer forint értékben.
Ne bízd magad kizárólag az állami nyugdíjra, építs saját nyugdíj-megtakarítást, hogy valódi anyagi biztonságban várhasd a nyugdíjas éveket. Itt elolvashatod, hogy melyik megtakarítási forma illik hozzád.
