Egy törvényjavaslat alapján a bankok adófizetési kötelezettsége megemelkedhet 2026-ban. De hogyan hathat ez az ügyfelekre? Megemelkedhetnek a számladíjak, hitelkamatok?
A napokban benyújtott törvényjavaslat alapján a bankok által fizetendő adó megemelkedhet 2026-ban. A portfolio.hu oldalon megjelent információk alapján a kormány jövőre 180 milliárd forintra várja az bankokat terhelő extraprofitadót. Az idei évben ebből a forrásból 160 milliárd forint bevételre számít az állam.
A nagyobb adófizetési kötelezettség nem jelenti feltétlenül az adókörnyezet változását. Például a magasabb adózás előtti eredmény önmagában eredményezhetné az ezen alapuló adófizetési kötelezettség növekedését. Ez pedig nyilván jó hír az adófizetőszámára is. Jelen helyzetben azonban a banki adók várható emelkedése annak is köszönhető, hogy megemelik az adókulcsot is.
- Az adóalap 20 milliárd forintot meg nem haladó részére 8% lesz az adó mértéke 2026-ban (jelenleg ez 7%).
- Az adóalap 20 milliárd forint feletti részére 20% lesz az adó mértéke 2026-ban (jelenleg ez 18%).
Vagyis ténylegesen az adókörnyezet változása is befolyásolja a banki terhet, ami természetesen befolyásolja a bankok nyereségét. Ezt ellensúlyozandó pedig a pénzintézetek megpróbálhatnák megemelni a díjaikat. De tényleg megtehetik ezt a bankok? Ami ugyanilyen fontos kérdés: meg is fogják tenni?
Ha abból indulunk ki, hogy a teljes terhet megpróbálnák az elsődleges számlával rendelkező ügyfelekre átterhelni, akkor az durván havi 252 forint költségemelkedést jelentene. (6,6 millió elsődleges számlával rendelkeztek a magyarok 2024. év végén.)
Hirdetés
Hirdetés
Megnőhetnek a banki költségek az emelkedő adó miatt?
Alapvetően érdemes három részre osztani az ügyfeleket:
- Új ügyfelek
- Meglévő, hitellel rendelkező ügyfelek
- Meglévő, bankszámlával rendelkező ügyfelek.
Az új ügyfelek – legyen szó hitelről, bankszámláról – költségeit a bankok a hirdetményeikben teszik közzé. Akik szerződést kötnek a pénzintézettel, azok elfogadják ezeket a feltételeket. Természetesen elképzelhető, hogy az adókörnyezet emelkedésével az új ügyfelek is rosszabb feltételekkel köthetnek szerződést, de ezeket legalább előzetesen, pontosan megismerhetik.
A meglévő ügyfélkör díjváltoztatása már egészen más helyzet. Éppen ezért az itteni díjváltozásokat sokkal jobban szabályozza a felügyelet. A meglévő kölcsönök kamatát például csak kamatfordulókor módosíthatják a bankok egyoldalúan. Akkor is csak a választott, MNB oldalán publikált objektív mutató alakulásának megfelelően. Például egy futamidő végéig fix kamatozású lakáskölcsön kamata nem változhat meg akkor sem, ha magas az infláció, ha emelkednek a banki adók.
A meglévő bankszámlák díjváltozásait is eléggé leszabályozták, de itt szélesebb a bankok mozgástere. Csak olyan objektív okok miatt emelhetnek díjat, amely szerepel a szabályzataikban. Ezen az oklistán szerepleni szokott az infláció, a jogi környezet változása és igen, az adózási környezet megváltozása is jellemzően a díjemelésre okot adó elemek között szokott szerepelni.
Nem véletlen tehát, hogy korábban is a számladíjakra vetítették rá a Bankmonitor szakértői az emelkedő extraprofitadót, itt ugyanis elviekben lenne lehetőség ezen ok miatt díjat emelni.
Az önkéntes díjstop megvéd az áremeléstől?
Joggal merülhet fel sokakban a kérdés, hiszen az elmúlt időszak huzavonáját követően a bankok önként mérsékelték a számladíjakat, konkrétan visszavonták az idei inflációkövető díjemelésüket. Sőt még azt is vállalták, hogy 2026. június 30-ig nem emelik a lakossági számlaköltségeket.
Ez igaz, valóban csökkentek a számladíjak a legtöbb banknál – ahol nem, ott gyakorlatilag nem is emeltek idén az infláció alapján a költségeken -, ez azonban önmagában még nem lenne ígéret a jövőbeni költségekre.
Az is tény, hogy a bankok tettek egy vállalást, miszerint 2026. június végéig nem emelik a lakossági számladíjakat. Ugyanakkor ezen vállalás kapcsán a legtöbb bank közleményében szerepelt egy nagyon fontos kitétel.
A banki közleményekből ugyanis az olvasható ki, hogy az inflációkövető és a működési költségeik változásából eredő díjemelésektől tekintenek el 2026. június 30-ig. Egy adózási változás azonban egyik kategóriába sem sorolható, vagyis a vállalások ellenére is emelkedhetnének a díjak jövőre a megemelt extraprofitadó miatt.
A Raiffeisen Bank hirdetményében ez a kitétel egész pontosan így szerepel:
A Bank a Nemzetgazdasági Minisztérium által az infláció letörésére javasolt intézkedésekre tekintettel döntött úgy, hogy 2025. május 1-től 2026. június 30-ig egyes díjakból akciós jelleggel kedvezményt biztosít. Az e körbe tartozó, kedvezményes díjak – ideértve korábban meghirdetett egyes akciók kedvezményes meghosszabbítását is – jelen Kondíciós Listában ’Akciós díj’-ként, zöld háttérrel kiemelve kerülnek megjelölésre. A Bank fenntartja a jogot, hogy amennyiben az akciók meghirdetésekor fennálló körülményekben – különösen a Bankra irányadó jogszabályi, szabályozói környezetben – olyan előre nem látható lényeges és hátrányos változás következne be a jövőben, amely miatt ezen (zöld háttérrel kiemelt) akciós díjak változatlan feltételek mellett történő fenntartása a Banktól nem várható el, akkor a Bank jogosult az akciókat módosítani vagy megszüntetni, az érintett ügyfelek két hónapos előzetes értesítése mellett.
A lehetőség tehát adott lenne, az adó teljes áthárítása mellett pedig átlagosan havi 252 forinttal emelkedhetnének a lakossági számlaköltségek. Ettől függetlenül a Bankmonitor szakértői nagyon kicsi esélyt adnak arra, hogy ténylegesen ilyen emelés bekövetkezzen a jövő év elején. Az idei inflációkövető áremelés miatt kialakult konfliktust követően a pénzintézetek nem fognak egy újabb hasonló konfliktust kirobbantani. Sokkal nagyobb esély van arra, hogy a vállalkozói számlák díjai emelkedjenek jövőre, hiszen az ottani díjemeléseket eddig is sokkal könnyebben elfogadták. (Bár az eddigi tapasztalatok alapján ott sem lesz általános, jelentős drágulás.)
