Október 25-étől évi 2,642 százalékra emelkedik az Euró Magyar Állampapír (EMÁP) kamata. Megnéztük milyen esetben éri meg venni ebből az állampapírból.
A 2029/U sorozat kamata eddig 2,493 százalék volt, az új 2,642 százalékos érték pedig január 25-ig érvényes. Az emelés oka az eurós alapkamat, vagyis az Európai Központi Bank (EKB) kamatának növekedése, így megnőtt a háromhavi EURIBOR, amelyhez az EMÁP kamatát kötik.
Mikor éri meg az eurós állampapír?
Ha forintból veszünk eurós állampapírt, a hozamunk két részből áll össze. Az egyik az euróban kapott kamat, a másik az euró-forint árfolyam változása. Ha az euró erősödik, a forintban számolt hozam nő, ha gyengül, akkor a forintos hozam csökken.
Az EMÁP kamata évi 2,642 százalék, a forintos papírok viszont jóval többet fizetnek. A FixMÁP három évre fix évi 5,5 százalékot ad, az ötéves MÁP Plusz pedig lejáratig tartva közel évi 5,5 százalékot hoz. A különbség közel 3 százalékpont. Az eurós papír ezért csak akkor hoz többet a forintosnál, ha a forint évente legalább akkora mértékben gyengül, mint amekkora ez a kamatkülönbség. Ez évente nagyjából 2,8 százalékos leértékelődést jelent, vagyis változatlan kamatok mellett a forintnak a lejáratig, három év alatt a mostani 365-ről 395 forint körüli euróárfolyamig kellene gyengülnie. Változatlan kamat és árfolyam mellett az EMÁP forintban 2,64 százalékot hoz, a FixMÁP viszont 5,5 százalékot. Ha a forint egy év alatt 355-ig erősödik az euróval szemben, az eurós papír gyakorlatilag nulla hozamot ad, 350-nél pedig már veszteséges.
Az EMÁP kamata változó, háromhavonta pedig igazodik a háromhavi EURIBOR-hoz. Ha az eurókamatok tovább emelkednek, az eurós állampapír kamata is követi őket. Ez azt jelenti, hogy az EMÁP esetén a pénzedet gyakorlatilag három évre lekötöd, de ezért csak a háromhavi kamatszintet kapod. Ennek megértéséhez érdemes tudni, hogy egy hosszabb futamidejű kötvény kamatát általában két részre lehet bontani:
- Az egyik a rövid hozam, vagyis az a kamat, amelyet akkor kapsz, ha a pénzedet csak rövid időre, például három hónapra adod kölcsön.
- A másik a lejárati prémium, vagyis az a pluszkamat, amelyet azért kapsz, mert hosszabb időre lemondasz a pénzedről. A jövő ugyanis bizonytalan, hosszabb távon nehezebb megmondani, mi lesz az inflációval és a kamatokkal, a pénzedhez pedig hosszabb ideig nem férsz hozzá. A hosszabb kötvények kamata ezért általában magasabb a rövideknél. Az EMÁP-nál viszont nincs lejárati prémium, mert a kamata csak a háromhavi EURIBOR-t követi, felár nélkül.
Ez azért is van így, mert az EMÁP kamata változó, ezért gyakorlatilag nincs kamatkockázata. Ha a kamatok emelkednek, a papír kamata is emelkedik háromhavonta, ha pedig csökkennek, akkor a papír kamata is csökken. Ellenben a fix kamatozású papíroknál elviekben van némi kockázat, mert előre rögzített, hogy mennyit kamatoznak. Ha a hozamok emelkednek, kevésbé éri meg tovább tartani az 5,5 százalékos papírt, amikor már 6 vagy 6,5 százalékot is lehet kapni egy új lehetőségnél. Ha viszont a hozamok csökkennek, a fix kamatozású papírral nagyobbat nyersz, mert később már csak mondjuk 3 vagy 4 százalékos hozammal lehet venni az új kibocsátású sorozatból.
A gyakorlatban azonban a fix kamatozású lakossági állampapíroknál sincs valós kockázat, amíg a papírodat a Kincstárnál legfeljebb 1 százalékos visszaváltási díjjal visszaválthatod.
Emiatt a mai környezetben a bankmonitor szakértői szerint annak éri meg eurós papírt venni, aki arra számít, hogy a forint évente nagyjából 3 százaléknál nagyobb mértékben gyengül, vagy diverzifikációs okból nem szeretné a pénzét csak forintban tartani.
Stabil forintra utalnak a jelek
Szeptemberi elemzésünkben azt írtuk, hogy jövőre a 355 és 370 forint közötti sávban való oldalazás a legvalószínűbb az euró/forint árfolyamában. Ennek több oka is van:
- Magyarország rendkívül nyitott gazdaság, az import a GDP mintegy 70 százalékát teszi ki, ezért a gyengülő forint gyorsan megjelenne az árakban. Az euróbevezetés egyik feltétele megszabja, hogy az eurót bevezetni kívánó ország inflációja nem lehet 1,5 százalékpontnál nagyobb a 3 legalacsonyabb inflációval rendelkező eurózóna tag átlagánál. Ez a küszöb júniusban 2,7 százalék volt, így azt gondoljuk, hogy a jegybank nem szeretné, hogy a forint jelentősen gyengüljön, mivel az tarthatatlanná tenné az alacsonyabb inflációs célt és veszélyeztetné az euróbevezetést.
- Az újabb erősödés sem érdeke, mert a túl erős forint rontja az exportőrök versenyképességét és az euróbevezetésnél is gondot okozhat.
- Továbbá az erősödést korábban hajtó carry trade – vagyis az, amikor a külföldi befektetők olcsó hitelből vesznek magas kamatozású forinteszközöket – egyre kevésbé vonzó, mert a magyar és a fejlett piaci kamatok különbsége szűkül.
Ha tehát hiszünk abban, hogy az euró-forint árfolyam innentől stabil marad, akkor jobban megérhetik a forintos állampapírok az eurósnál. Változatlan árfolyam és kamatok mellett egymillió forint után közel 29 ezer forinttal több kamat jár évente a FixMÁP-ban, mint az EMÁP-ban.
Mi van, ha mégis jön egy sokk?
Egy váratlan külső sokk, egy geopolitikai válság vagy az energiaárak ugrása könnyedén kimozdíthatja a forintot a mostani sávból. A forint az elmúlt időszakban nagyot hullámzott, 2025 januárjában még 415 forint körül járt az euró-forint árfolyam, idén júniusban a forint 350 alá erősödött, szeptember elején pedig a geopolitikai kockázatok miatt 370 fölé gyengült.
Ha a forint egy éven belül 380-ig gyengülne az euróval szemben, az EMÁP forintban 6,86 százalékot hozna a mai kamatok mellett, vagyis megelőzné a FixMÁP-ot. Egy ilyen forgatókönyvben tehát nem biztos, hogy jobban megéri a forintos állampapír, az eurós papír pedig afféle biztosításként működne a forint gyengülése ellen.
Bár elsőre lényegtelennek tűnhet évi néhány százalékos különbség, valójában hosszú távon többszörös vagyoni különbséget jelenthet. Számold ki a Bankmonitor nyugdíj-megtakarítási kalkulátorával, hogy mennyi pénzed lenne nyugdíjas korodra, ha havonta félretennél rá.
