Folyamatosan hallani a forint gyengüléséről és annak következményeiről. De milyen hatással lehet a megtakarításainkra, esetleg érdemes dollár betétben vagy eurós értékpapírban elhelyezni a pénzünk? Ennek jártunk most utána.
Történelmi mélyponton a forint, olvasható már szinte heti rendszerességgel különböző gazdasági fórumokon. Arról viszont már erősen megoszlanak a vélemények, hogy ennek milyen hatása van a magyar gazdaságra, vagy épp mindennapi életünkre. Befolyásolhatja az exportot, importot, az inflációt, sőt közvetve a kamatokat is (így a személyi kölcsön és lakáshitelek törlesztőrészleteit is). Ezekre azonban annyi egyéb tényező hat még, hogy nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni. Ami biztos, hogy egy devizabefektetés forint értékére jótékony hatással van hazai fizetőeszközünk árfolyamának gyengülése.
AZ MNB árfolyama alapján, ha 100 ezer forintot euróra váltottunk 2014 szeptemberében, akkor az ma 107 810 forintot érne. Ha ugyanezt az összeget dollárra váltottuk volna, akkor jelenleg 124 710 forint ütné a markunkat.
Hirdetés
Hirdetés
Az árfolyam mellett a kamatok is befolyásolják egy devizabetét vagy devizabefektetés értékét
Ez a nyereség csak abból ered, hogy átváltottuk a pénzünk, de még nem számoltunk az egyes megtakarítások hozamával. A különböző devizanemekben elérhető hozamok pedig jelentősen eltérhetnek. Jelen gazdasági környezetben pedig azt gondolnánk egy forint befektetés hozama magasabb, mint egy dollár vagy euró megtakarításé.
Mivel a devizaárfolyam önmagában is jelentős kockázatot hordoz magában – hiszen annak jövőbeni alakulását nem tudjuk sok esetben még rövidebb távra sem megmondani -, ezért érdemes lehet a konkrét megtakarításnál egy biztonságosabb típust választani.
1. Egy eurós és egy forintos magyar állampapír összehasonlítása
Ha euróra váltanánk át megtakarításunk, akkor érdemes lehet valamilyen eurós állampapírba tennünk a pénzünket. Nézzük meg, hogy egy hasonló típusú forint és eurós állampapír hogyan teljesíthet 100 ezer forint befektetése esetén.
Ha azt feltételezzük, hogy a teljes futamidő alatt a kamat nem változik -a kötvény kamata az inflációtól függ -, akkor a forinthozamok magasabbak. Ha a forint gyengülést is beleszámítjuk – a elmúlt 5 év változásának megfelelő mértékben -, akkor már az eurós befektetés forintban kifejezett hozama 3 ezer forinttal több. Viszont ezzel kitettük megtakarításunkat a forint árfolyamának, ami akár erősödhet is, ezzel csökkentve megtakarításunk értékét. Erősen kérdéses, hogy érdemes-e ezt a konstrukciót választanunk.
2. Forint- és devizabetétek összehasonlítása
Meglepő módon a legkedvezőbb dollárbetétek beférnének a forint lekötések három legjobb ajánlata közé. Ha pedig a forint további gyengülését feltételezzük, akkor a dollár lekötések még kedvezőbbek.
Ez annak fényében még kiemelkedőbb, hogy a legjobb forint lekötések tartós befektetési számlához (TBSZ) kapcsolódnak.
Ha a forint gyengülésére számítasz, akkor ne TBSZ számlán helyezd el a deviza megtakarításod!
A TBSZ egy speciális megtakarítási konstrukció, amelynél a hosszú távú megtakarításokat adókedvezményekkel jutalmazza az állam. Van egy gyűjtő, csak ezen időszak alatt lehet a konstrukcióba pénzt elhelyezni. Ezt követően indul az 5 éves megtakarítási időszak, ha pedig végig bent tartjuk a pénzünket, akkor a nyereségünk adómentes lesz.
Részben nem vehetünk ki összeget a konstrukcióból – kivéve a harmadik év végén -, de a pénz kivételnek sincs extra negatív hatása, a standard kamatadót kell megfizetnünk, sőt a harmadik megtakarítási év után már csak 10% adófizetési kötelezettségünk lenne.
Egy gyűjtő évben egy banknál csak egy TBSZ rendszert nyithatunk – külön betétest vagy értékpapírost -, egy rendszeren belül azonban lehet forint és deviza TBSZ számlánk is, melyek között a pénzt áthelyezhetjük.
De miért nem érdemes devizát elhelyeznünk, ha a forint gyengülésére számítunk? Ha kivárjuk az 5 évet, akkor nincs jelentősége, ha viszont idő előtt kiszállnánk a konstrukcióból, akkor komoly hátrányunk lehet. A TBSZ rendszer ugyanis mindig forintban határozza meg a befektetés összegét – az induláskori és a kivételkori értékét is az akkori MNB árfolyam alapján határozza meg. A két érték különbsége után kell adót fizetnünk idő előtti felbontás esetén, vagyis az árfolyamváltozás hatása is megjelenik a nyereségben és azt le is kellene adóznunk.
Példaként vegyünk egy 1 000 dolláros kétéves lekötést. Erre jelenleg a legkedvezőbb kamat évi 1,19%. Így két év múlva 1 038 dollárunk lenne. Tegyük fel, hogy a forint 243,8 Ft/USD-ről 304,04 Ft/USD-re gyengült – ez megfelel az elmúlt 5 év adatainak. Sima lekötés esetén 15% kamatadót vonna le a bank, ez 5,7 dollár, ami 1 733 forintnak felelne meg. TBSZ lekötés esetén a árfolyamnyereség is bekerülne az adóalapba és 9 036 forint adófizetési kötelezettségünk keletkezne.
Bankmonitor tipp:
Mindez nagyon jól hangzik, de nincs semmilyen információnk a forint jövőbeni árfolyamairól. A múltbeli adatokból pedig kiindulni nagyon veszélyes lenne.
- Éppen ezért csak olyan összeg befektetését javasoljuk devizában, amelyet később is az adott ország pénznemében használnánk fel (például nyaralásra félretett összeg).
- Csak olyan összeget fektessünk be, amelyre hosszú távon biztosan nincs szükségünk, így ki lehetne várni a számunkra negatív időszakokat.
- A devizabefektetés már önmagában jelenetős kockázatot hordoz, emiatt érdemes lehet egy kevésbé kockázatos megtakarítási formát választani.
- Ha a forint gyengülését várjuk, akkor devizabefektetéseink ne TBSZ számlán keresztül fektessük be.
