A fogyasztók megtévesztése miatt 100 millió forintot kell fizetnie a Magyar Éremkibocsátó Intézet Kft-nek – döntött a Gazdasági Versenyhivatal. A hatóság szerint a cég 2012. november 1-jétől a különböző érméket népszerűsítő reklámstratégiáját teljes egészében a hivatalosság, az állami elismertség látszatára építette.
Hirdetéseiben
hangsúlyosan a „Magyar Éremkibocsátó Intézet” elnevezést alkalmazta, mellőzve a cégformára történő utalást (Kft.). Ezenkívül számos olyan tartalmi és formai elemet is megjelenített hirdetéseiben, amelyek
a hivatalosság látszatát erősítették. Például reklámjait közlemény megnevezéssel aposztrofálta, a nemzeti pénzverdék hivatalos forgalmazója megnevezést alkalmazta, küldeményei borítékján piros-fehér-zöld, nemzeti színű bordűrt helyezett el, tv reklámjaival a hivatalos közleményeket próbálta imitálni.
Összességében ezzel
azt a látszatot keltette, hogy a vállalkozásnak állami „hivatalos” háttere van, tevékenysége a közfeladatok ellátásához kapcsolódik, amely kiemeli más, érméket forgalmazó vállalkozások közül és bizalmat kelt a fogyasztókban.
A vállalkozás a termékeit kedvezményes áron hirdette és
azt állította, hogy a kedvezményes megrendelésre 10 napig van lehetőség, ezzel arra ösztönözte a fogyasztókat, hogy minél hamarabb rendeljék meg az érméket. A vizsgálat során azonban kiderült, hogy a kedvezményes ár a tájékoztatásokkal ellentétben nem csupán 10 napig volt biztosítva a megrendelők részére, ezzel megtévesztette a fogyasztókat.
A Magyar Államkincstár, majd a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Pénzverő (MP) Zrt. korábban sajtóközleményben határolódott el a Magyar Éremkibocsátó Intézet Kft. tevékenységétől. Az MNB szerint a köztudatban
a törvényes fizetőeszköznek minősülő „érme” és az annak nem minősülő „érem” elnevezés általában összemosódik, annak ellenére, hogy eltérő a szerepük. Az MNB emlékeztetett arra: Magyarországon kizárólag
a jegybank jogosult a törvényes fizetőeszköznek minősülő bankjegy- és érmekibocsátásra, ideértve az emlékbankjegyet és emlékérmét is. A bankjegyek és érmék kibocsátását, címletét, külső jegyeit, bevonását az MNB elnöke rendeletben hirdeti ki. Az MNB által meghatározott, a pénzforgalom zavartalanságát biztosító mennyiségű forgalmi érmék, valamint az elsősorban numizmatikai célból kibocsátott, de szintén törvényes fizetőeszköznek minősülő
emlékérmék előállítása és forgalmazása az MP Zrt. feladata.
A Magyar Éremkibocsátó Intézet Kft. elnevezése és tevékenysége azt sugallhatja, hogy valamilyen formában az MNB törvényes fizetőeszköznek minősülő érmekibocsátási tevékenységéhez kötődhet,
a jegybank azonban nem áll kapcsolatban a társasággal – szögezte le korábban az MNB.
Ha nem tudod eldönteni, arany érmet vagy érmét vegyél-e, akkor válassz inkább egy aranyba fektető befektetési alapot! Kalkulátorunk segítségével könnyen találsz ilyet!
1
Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb, vagy írj a jobb oldalon található „Kérdezz tőlünk” felületen! Mindenkinek válaszolunk.
