Azzal többnyire mindenki tisztában van, hogy ha lakásvásárlásra szánja el magát, „pár forintnak” a zsebben kell lennie az adásvétellel kapcsolatosan felmerülő költségek fedezésére. Ez többek között az ügyvédi díj, de ha a lakáscél megvalósításához hitelre is szükségünk van, akkor a banki induló költségek is ide tartoznak. Amiről viszont hajlamosak vagyunk megfeledkezni (talán mert nem előre fizetendő) a tulajdon gyarapodása okán kiszabott vagyonszerzési illeték, amely kapcsán összeszedtük a leghasznosabb tudnivalókat.
Mi alapján fizetendő az illeték?
Jelen pillanatban alapvetően az ingatlan forgalmi értékének 4%-át kell befizetnünk az adóhatóságnak. Az illetékfizetési kötelezettségünk az adásvételi szerződés megkötésének napján keletkezik, de természetesen az illeték kiszabása ezt követően történik, amelyről határozatot kapunk. Az illeték alapjául szolgáló értéket a hatóság ellenőrizheti, azaz egy helyszíni szemlét követően az adásvételi szerződésben szereplő forgalmi értéket felülbírálhatják. Ez nem csak a nagy értékű ingatlanok esetében fordul elő. Egy 5 millió forintos kis családi ház esetén is van esélyünk, hogy ellenőrzést kapunk, nem csak egy 100 millió forintos villa esetén.
Közös tulajdon megszüntetése
Egy ingatlan közös tulajdonának megszüntetése esetén illetéket akkor kell fizetni, ha valamelyik fél ennek következtében nagyobb értékhez jut a közös otthonból. Ez esetben az illetéket a különbözet alapján szabják ki. Azaz, ha egy 10 millió forintos ingatlanban 50%-unk van, és a közös tulajdon megszüntetése folytán a teljes ingatlant megszerezzük, akkor 50%-kal szereztünk belőle nagyobb értéket, tehát a forgalmi érték 50%-ára fogják a 4%-os illetéket kiszabni.
Csere-bere
Lakástulajdonok cseréje esetén az illeték alapja az elcserélt ingatlanok terhekkel nem csökkentett!!! (azaz a szocpol összeg nem vonható le, amelyről lentebb írunk) forgalmi értékének különbözete. Azaz ha 10 milliós házamat 8 milliósra cserélem, nem kell illetéket fizetnem, de ha 12 milliósra cserélem, akkor a 2 milliós különbözetre szabják ki.
Ugyanez a szabály vonatkozik arra az esetre is, ha a vásárlást megelőző, vagy azt követő egy éven belül a korábbi lakástulajdonunkat eladjuk.
„Házastársak illetéke”
Változott a házastársakra vonatkozó illeték a közös tulajdon megszüntetését illetően. Megszűnt az a szabály, amely szerint nem kellett illetéket fizetni abban az esetben, ha az egyik fél csak azért kapott a közös vagyonból nagyobb részt, mert a közös tartozásból is többet vállalt át, és az átvállalt tartozás összege legalább akkora volt, mint a megszerzett ingatlanvagyon értéke.
Ami jó hír, hogy a módosult szabályok szerint már nem kell ilyesmit számolgatni, ugyanis a házastársak egymás közötti vagyonátruházása és a vagyonközösség megszüntetése is illetékmentes.
Illetékmentességek
Nem kell illetéket fizetni többek között:
- újonnan épített lakás vásárlásakor, ha a forgalmi érték nem haladja meg a 15 millió forintot,
- ha előbbi pont szerinti vásárláskor meghaladja a 15 millió forintot, de nem haladja meg a 30 millió forintot, a 15 millió forintra eső részt nem kell megfizetni,
- visszlízing esetén, a futamidő végén történő tulajdonszerzéskor, amelyről korábbi cikkünkben is olvashattok,
- a fentebb említett csere esetén, vagy vásárlásnál, ha a korábbi ingatlan a vásárlást megelőző vagy azt követő évben eladásra kerül és az új ingatlan értéke a korábbi, vagy elcserélt ingatlan értékénél kisebb,
- egyenes ági rokonok egymás közötti vagyonátruházása,
- házastársak egymás közötti vagyonátruházása vagy a vagyonközösség megszüntetése.
Kedvezmények
1. Fiatalok első lakásszerzése
A 35. életévét be nem töltöttek első lakástulajdon megszerzése esetén az egyébként fizetendő illeték 50%-ig terjedő kedvezményre jogosultak, ha a lakás forgalmi értéke a 15 millió forintot nem haladja meg. Első lakástulajdont szerzőnek minősül, akinek nincs és nem is volt lakástulajdona, lakástulajdonban 50%-ot elérő tulajdoni hányada, lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű joga (pl. haszonélvezeti jog). Nem veszik azonban figyelembe az olyan lakástulajdont, amely özvegyi, haszonélvezeti joggal terhelt, továbbá azt a tulajdont, amely a nagykorúvá válás előtt került le a nevünkről.
2. Részletfizetés
Első lakáshoz jutók esetében kérelmezhető részletfizetés maximum 12 hónapra, amely havonként egyenlő részletekben fizetendő és pótlékmentes. Az egyes részleteket azonban határidőre be kell fizetni, ugyanis ha nem teljesítjük, a tartozás egy összegben válik esedékessé és a még fennmaradó részre már késedelmi pótlékot is felszámítanak.
3. A szocpol összege levonható
Ha a lakástulajdon szerzője a vásárláshoz vissza nem térítendő, lakáscélú állami támogatásban részesül, azt a lakástulajdon forgalmi értékéből le kell vonni, kivéve a Csere-bere bekezdésben írtak esetét!
Ahogyan azt kezdtük, az illetéken kívül persze egyéb fizetnivaló is akad egy lakásvásárlás lebonyolításakor. Az önerőnk egy részét feltétlen talonban kell tartani ezekre a kiadásokra, mert ha a vásárláshoz hitelt is igénybe kell vennünk, csak annyit kapunk, amennyi a vételárhoz szükséges, azaz az egyéb költségeket nem finanszírozhatjuk a hitelből. De szerencsére vannak olyan akciók, amelyek keretében akár a banki hitel induló díjait, azok egy részét, vagy egyenesen az ügyvédi díjat térítik vissza nekünk! És hogy ezekhez milyen törlesztőrészlet párosul, azt lakáshitel kalkulátorunkkal nézheted meg!
Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb, vagy írj a jobb oldalon található „Kérdezz tőlünk” felületen! Mindenkinek válaszolunk.
