Való igaz, hogy a netbanki és mobilbanki világban nem nagyon lapozgatunk postai úton kiküldött számlakivonatot, de érdemes elmélyedni ebben a témában is. Minden számlakivonat egy kicsit más, de a gerincük megegyezik, ez alapján pedig általános igazságokat is megfogalmazhatunk. A következőkben épp azt mutatjuk be, hogy mivel találkozhatunk össze a kivonaton és mennyire kell ezeket „komolyan” venni.
Nézd meg aktuális bankszámla akciónkat, amivel a bank fizet neked az első évben!
Mi van a számlakivonat elején?
Logikusan megtaláljuk a bankunkról elérhető fontosabb információk mellett a saját számlánkra vonatkozó főbb adatokat. Nem is hinnénk, de nagyon sokszor fordul elő, hogy megkérdezzük az érdeklődőtől, mondja meg, melyik számlacsomagban van, és egyszerűen nem tud erre válaszolni. Pedig a netbankunkból letölthető havi számlakivonaton is rajta szerepel, hogy pontosan melyik számlacsomagot használjuk. Sőt, megtalálható itt a számlaazonosítónk is, amire például egy ügyfélszolgálattal történő beszélgetéskor hivatkozhatunk.
De ezen kívül megtaláljuk a számlaszámunkat. Érdekesség, hogy az itthon használatos (3*8 számjegyből) számlaszámok egységes felépítésűek. A számsor első három számjegye a bankot azonosítja (OTP: 117, Erste: 116, UniCredit 109 például), amit egy négyjegyű fiók-azonosító követ. Az első 8 számjegyet egyetlen ellenőrző szám zárja le, mindezt a jegybank által szabályozott keretek között.
Mellékesen jegyeznénk meg, hogy nemcsak a hazai formátum szerint adják meg a számlaszámunkat a bankok, hanem ezen felül az Európában egységesen elfogadott nemzetközi standard szerint is. A rövidítve IBAN-ként nevezett számlaszám nem sokban tér el a hazaitól, viszont például a nemzetközi utalásoknál ezt kell használni, mert ezáltal többek között hatékonyabban és olcsóbban fizethetünk. A bank pontosabb beazonosítását biztosítja a BIC/SWIFT kód is, amit szintén nemzetközi utalásnál erősen ajánlott megadni.
Végül, de nem utolsó sorban megtalálható a számlakivonaton, hogy milyen elszámolási időszakra vonatkozóan tartalmazza az adatokat. Figyelem, előfordul olyan számlakivonat is, például a hitelkártyáknál, ahol nem kerek naptári hónapot vesznek alapul, hanem a számla havi zárásának időpontját.
Hirdetés
Hirdetés
Mit tartalmaz a tételes kimutatás?
A kivonat hangsúlyos részét képezi a részletes kimutatás, ami tartalmazza az adott időszakban a számlára beérkező (jóváírás), illetve arról kifizetésre (terhelés) került tételeket. A banknak éppen ez az egyik fő funkciója, így ügyelnie kell arra, hogy ezek a tételek visszakereshetők legyenek és bizonytalanság esetén akár bővebb információt is kaphassunk adott tranzakcióról.
A be- és kifizetésre kerülő tételek viszonylag egyértelműek, viszont ott már problémába ütközhetünk, hogy mi a könyvelési nap és az értéknap, amit a bankok rendszerint feltüntetnek. Ez a két dátum megegyezik, pedig a két fogalom eltérő. A könyvelési nap az a nap, amikor a fizetési művelet az ügyfél bankszámláján rögzítésre kerül, míg az értéknap az a nap, amelyet a hitelintézet a fizetési műveletek tekintetében kamatszámítás szempontjából figyelembe vesz.
A könyvelési nap elsősorban nekünk fontos, hiszen ez mutatja meg, hogy a számlánkról pontosan melyik nap vonták le az összeget. Ez viszont még nem jelenti azt, hogy azon a napon fizettünk volna például a kártyánkkal. Sőt, sokszor a valós fizetés után csak napokkal fogja a bank lekönyvelni a fizetést, addig csak zárolja az összeget a számlánkon.
Tipikus eset, amikor elválik egymástól a tényleges kártyás fizetés és a banki könyvelés, amikor olyan helyen fizetünk, ahol a terminált üzembe állító bank és a saját bankunk eltér egymástól. Vagy, ha a neten egy külföldi webáruházban fizetünk. Egyszerűen időbe telhet, míg beazonosítják a fizetést.
Minden egyes tranzakció saját kódot kap, ami alapján például a visszakereshetősége könnyebb lesz. A tranzakcióknál a korábban elmondottakhoz képest olyan egyéb információk is szerepelnek, amit egyébként az utalásnál meg szoktunk adni, így a biztosítási kötvény számunk, vagy éppen a mobilszolgáltatónknál vezetett számlánk azonosítója.
Vannak olyan bankok, akik a tranzakciós illetéket is feltüntetik külön oszlopban, amiből legalább annyit megtudunk, hogy ha ez a tétel nem merülne fel, akkor mennyivel lehetne olcsóbb a számla díja. A költségeket rendszerint a tranzakciók felsorolásának végén szokták a bankok feltüntetni, abban az esetben, ha a költségeket is úgy vonják le. Előfordul, hogy egy bizonyos költséget hó elején beterhelnek és ha hó közben megfelelünk a feltételeknek, akkor később, a hó végén visszatérítést kapunk.
Ezt követően azt is egyértelműsítik a bankok, hogy az időszakban mennyi volt az összes terhelés és jóváírása számlán. Ha a nyitó egyenlegünkhöz képest ezeket a tételeket hozzávesszük, akkor megkapjuk az időszaki záró állományt.
Milyen hasznos információk derülhetnek még ki?
A számlakivonatot azért is ajánlatos néhanapján megnézni, mert számos pótlólagos információt megtudhatunk belőle. Többek között azt is, hogy a számlához tartozik-e hitelkeret és ennek mekkora az összege, a kamata, a teljes számlánk egyenlege ezt beleszámítva is mekkora. Egyes esetekben a szükséges pénz hiányában bizonyos tranzakciókat a bank elutasíthat, ezekről is a számlakivonat ad tájékoztatást.
A bankok előszeretettel változtatják meg a kondícióikat, amíg mi az ügyfeleik vagyunk, és erről is említést tesznek az elektronikusan vagy postai úton kiküldött számlakivonatban. Több olyan változtatás is lehet, ami negatívan érinthet bennünket. Persze mindent aprólékosan nem fognak a kivonaton megemlíteni, de innen kiindulva kisebb keresgélés után a nyomára fogunk bukkanni, mi módosul. Érdemes tudni, hogy ha a változtatásokkal nem értünk egyet, akkor külön költség nélkül bezárhatjuk a számlát és egy másikhoz vihetjük át a számlavezetésünket.
A számlakivonat nem csak nekünk ad hiteles információt a pénzügyi helyzetünkről, hanem esetleg egy olyan banknak is, akivel nem álltunk még kapcsolatban. Rendszerint szoktak kérni egy hitelfelvételnél számlakivonatot is, amiből azonnal kiderül, hogy mennyire várjuk jó pozícióból a hitelfelvételt.
