A Magyar Nemzeti Bank friss adatai szerint a lekötött betétek közel fele olyan bankban ül, ahol az átlagos kamat az egy százalékot sem éri el. A kisebb megtakarítással rendelkező ügyfelek sokszor nem is érzik, mekkora árat fizetnek a megszokásért. A veszteség nem levonásként jelenik meg, hanem elmaradt kamatként: ugyanaz a pénz máshol érdemben többet is hozhatna.
Miért kap kevesebbet a kis ügyfél?
A Magyar Nemzeti Bank 2026-os Megtakarítási Jelentéséből kiderül, hogy a bankok az igazán vonzó kamatokat a nagy összegekre tartogatják. Az 1 millió forint alatti lekötésekre átlagosan 1,3 százalékos kamatot fizetnek az intézmények, az 1–10 millió forintos sávban ez 2 százalék körül mozog. A 20–50 milliós tartományban az átlagkamat már meghaladja a 3 százalékot, míg a 100 millió forint feletti betéteknél elérheti az 5–6 százalékot is.
A piac tehát nyíltan kétarcú: a nagy tőkéjű ügyfelek érdemi kamatot kapnak, a kisebb megtakarítók sok esetben alig kapnak valamit, miközben a bank a nála parkoló pénzt olcsó forrásként tudja használni. A veszteség nem látványos, de nagyon is valós, elmaradt hozamként jelentkezik.
Miért ragad ott a pénz?
A banki pénz sokszor azért ragadós, mert a számlát nem gondolják egyszerűen leválthatónak. Oda érkezik a fizetés, onnan mennek az utalások, ott van a hitel, a csoportos beszedés, a megszokott mobilapp. Emiatt sokan akkor sem váltanak, ha máshol jobb kamatot kapnának. Az MNB adata szerint a lekötött betétállomány 45 százaléka és a számlatulajdonosok 60 százaléka olyan banknál koncentrálódik, ahol az átlagos kamat az egy százalékot sem éri el. Mindez különösen látványos úgy, hogy a jegybanki alapkamat 2026 februárja óta 6,25 százalék.
Nézzük meg egyszerűen. Ha valaki 5 millió forintot 2 százalékos lekötött betétben tart, egy év alatt 100 ezer forint bruttó kamatot kap. Ebből a 15 százalékos kamatadó és a 13 százalékos szociális hozzájárulási adó levonása után nagyjából 72 ezer forint marad. Ha ugyanez a pénz 7 százalékos, adómentes kamatozású állampapírban van, az éves hozam 350 ezer forint. A különbség közel 280 ezer forint egyetlen év alatt — ez egy laptop, egy hosszabb családi hétvége vagy több havi rezsiköltség ára.
A vésztartaléknak van helye a bankban, de nem mindegy, milyen számlán
Nem minden megtakarításnak ugyanaz a feladata. Az első réteg a vésztartalék: 3–6 havi kiadás, likvid, azonnal elérhető formában. Ezt valóban érdemes könnyen hozzáférhető helyen tartani — az azonnali elérhetőség itt fontosabb, mint a kamat. De ez nem jelenti azt, hogy mindegy, mennyibe kerül a számla vagy kapsz-e bármekkora kamatot az ott tartott összegre.
Nem mindegy, milyen bankszámlán tartod a vésztartalékot. A Bankmonitor bankszámla-kalkulátorával összehasonlíthatod az olcsóbb számlákat, és megnézheted, van-e olyan megoldás, amely a könnyű hozzáférés mellett érdemi kamatot is kínál.
Nem szabad megfeledkezni a Revolut számláiról, ahol csomagtól függően a megtakarítási zseb évi 1,25-4,75 százalékos kamatot adhat az oda elhelyezett pénzre. De a Gránit Bank új számlacsomagjai is hasonló elven működnek: a melléjük nyitott megtakarítási számla a hozzá kapcsolódó csomagtól függően 1,75-4,75 százalékos éves látra szóló kamatszintet biztosít jelenleg. A Gránit Banknál az aktuális kamtszint a jegybanki alapkamat mértékétől függ. Ezek mellett ott van még a Cofidis Takarékszámla is, melynél a lekötési nélküli, látra szóló betéti kamat évi 4 százalék lehet.
Már ebből a nem teljeskörű felsorolásból is látszik, hogy nem kell megelégdnie senkinek azzal, hogy a számlán lekötés nélkül tartott pénze után a bank nem ad kamatot, vagy ha ad is annak mértéke nem éri el az 1 százalékot.
A vésztartalékon felüli pénznek jobb helye van
Aki a folyószámlánál jobb megoldást keres, annak az állampapír kézenfekvő alternatíva lehet. A FixMÁP jelenleg 7 százalékos éves kamatot kínál, a MÁP Plusz pedig sávosan emelkedő kamatozású konstrukció. Fontos előnyük, hogy a lakossági állampapírokon elért hozam adómentes, miközben egyes bankbetétek kamatát a 15 százalékos kamatadó mellett 13 százalékos szocho is csökkentheti. Az MNB is rámutat, hogy bankváltással akár 3–4 százalékponttal magasabb kamat is elérhető lenne, bár a kedvező betétkonstrukciók sokszor feltételekhez kötöttek.
Ha a pénzre hosszabb távon nincs szükség, szóba jöhetnek befektetési alapok, ETF-ek vagy más tőkepiaci megoldások is. Ezeknél nincs előre garantált hozam — ezért csak olyan pénzzel érdemes ilyen irányba lépni, amelyre nem lesz szükség néhány hónapon belül. TBSZ-en tartva az adóteher is csökkenthető, öt év után teljesen elkerülhető.
Az MNB adatai nem azt üzenik, hogy mindenkinek azonnal befektetővé kell válnia. Inkább azt, hogy a megszokásnak ára van. A vésztartalék helye lehet egy könnyen hozzáférhető számlán — de a hónapokig érintetlenül álló pénznél már érdemes tudatosabban dönteni.
Ha a vésztartalékon felül is van félretett pénzed, már nem biztos, hogy a lekötött betét a legjobb helye. Az online vagyonkezelés abban segíthet, hogy a megtakarításod a céljaidhoz, az időtávodhoz és a kockázatvállalásodhoz igazodva legyen kezelve — anélkül, hogy ETF-eket és piaci híreket kellene követned.
