Magyarországon viszonylag újszerű lehetőségnek számítanak az olyan befektetési alapok, melyek a hosszútávú tőkenövekedés mellett, negyedéves rendszerességgel kifizetéseket is nyújtanak a tulajdonosaiknak. Al-Hilal Istvánnal, a nagy múltú nemzetközi alapkezelő, a Fidelity értékesítési vezetőjével beszélgettünk a magyar piacra közelmúltban bevezetett hozamfizető alapokról. Milyen befektetési célok esetén lehetnek jó választások ezen alapok? Mibe fektetnek? Milyen kockázattal bírnak? Hogyan érhető el 5% hozam dollárban a jelenlegi nagyon alacsony kamatszint mellett?
Bankmonitor.hu (BM): A hozamokat a befektetőknek rendszeresen kifizető alapoknak miért van létjogosultsága egy tradicionális, az elért hozamokat újra befektető alapokkal szemben? Hiszen azokat is eladhatom részlegesen akár rendszeresen is, és így hasonló módon folyamatos „pénzhez jutást” eredményezhet? „Csak” a kényelem?
Al-Hilal István (AHI): Először érdemes azt megemlíteni, hogy miből áll egy befektetés hozama általában: a teljes hozam a folyamatos bevételekből (mint pl. osztalékokból, kamatokból) és a portfólió piaci árváltozásából (árfolyam növekedés, vagy csökkenés) tevődik össze. Az alap stratégiájától függően tartalmazhat szinte kizárólag folyamatos bevételeket termelő eszközöket (pl bankbetét, kötvény), vagy csak piaci árváltozástól függő befektetéseket (például részvény), esetleg a mindkettőt valamilyen arányban. Mindhárom típusú befektetésből elképzelhető olyan, ami a megtermelt hozamot valamilyen gyakorisággal kifizeti, vagy a klasszikus esetben a megtermelt hozam újrabefektetésre kerül az alapon belül.
A kifizető alapok általában a bevételekből származó hozamot fizetik ki, épp ezért ez a fajta kifizetés logikailag közel áll a mögöttes befektetések kifizetéséhez, részvénynél az osztalékhoz, kötvénynél a kuponokhoz, kamatokhoz, ingatlannál a bérleti díjból származó bevételhez, stb. Tehát ezek az alapsorozatok csak kifizetik azt a pénzt, amelyet az egyes befektetésekkel nyernek, és nem fektetik be újra azt, mint az újrabefektető sorozatok esetében.
Ügyfélhabitustól függ, hogy kinek melyik a szimpatikus, ezért is kínálunk világszerte mindkét megoldásból elérhető termékeket az ügyfeleknek. Sok ügyfél élvezi, ha bizonyos gyakorisággal látja, hogy a befektetése milyen bevételeket generált. Sokan pedig inkább azt szeretik, ha ezek a bevételek nem kerülnek közvetlenül kifizetésre, hanem a portfóliójukon belül újrabefektetésre kerülnek és a piaci hatásokkal együtt okozott teljes hozam változást egyszerre szemlélhetik.
BM: Fejlettebb pénzügyi piacokon milyen típusú befektetők választják az ilyen alapokat? Milyen élethelyzetre?
AHI: A fejlettebb országokban ezek a kifizető alapsorozatok nagy tradíciókkal bírnak. Egyrészt folyamatos és közelebbi ügyfélélményt biztosít a rendszeres kifizetések által (tehát az ügyfél folyamatosan észleli és értékeli befektetésének gyümölcseit). Másrészt sok ügyfél fel is használja ezeket és a mindennapi pénzügyei részét képezik ezek a kifizetések. Például, ha egy nyugat-európai befektető egy globális osztalékrészvény-portfólió megvásárlása mellett dönt, sok esetben azt hosszú távú befektetésnek szánja. Bízik mind a részvények áremelkedésében, mind az osztalékfizető képességükben. Amennyiben egy kifizető alap mellett teszi le a voksát, lehet, hogy akár hosszú évekig rá sem néz magára a teljesítményre – mondván, hogy ezt úgyis hosszú távra fektette be – viszont folyamatosan részesülni kíván az osztalékokból és akár be is építi azokat a havi pénzügyeinek tervezésébe. De természetesen a példa szólhatna tiszta kötvény, vagy akár egy vegyes portfólióról is.
BM: Milyen tapasztalatokkal rendelkezik külföldön a Fidelity az ilyen típusú alapok menedzselésében? Mi jelenti a legnagyobb kihívást ezen termékeknél az alapkezelő számára?
AHI: A Fidelity már több évtized óta kezel olyan alapokat, amelyeknek kifizető sorozatai is vannak. Multi-asset (magyarul talán eszközallokációs alapnak fordítható) alapok terén pedig több mint 10 éve nyújtja ezeket a kifizetéseket bizonyos gyakorisággal. Léteznek havi, negyedéves, féléves és éves kifizetésű alapok is. Ezekkel a sorozatokkal igaz, több az adminisztráció és technikai feladat, de a nyugati befektetési alapoknál ez nem számít plusznak és természetes a piacon.
BM: Megcélzott 5%-os hozamot milyen valószínűséggel érheti el a Fidelity hazánkban is forgalmazott alapja egy olyan hozamkörnyezetben, amikor a legtöbb kötvény típusú befektetés hozama számottevően elmarad az 5%-tól?
AHI: Ahogy említettem, a kifizetések az alap bevételeiből történnek, tehát azt fizetjük ki, amit az alap kitermel. A tervezett kb. 5%-os szintet dollárban kell érteni, ami a jelenlegi piaci körülmények között véleményünk szerint elérhető. Fontos az is, hogy az alap globálisan fektet be és nem kötött egy régióhoz sem. Globálisan számtalan olyan befektetési lehetőséget találni, amelyekkel szerintünk elérhetjük befektetési céljainkat. Ehhez természetesen a szakmai hátterünkre és tapasztalatunkra támaszkodunk, ám garancia nincs rá.
BM: Milyen kockázatot képvisel az adott alap? Mekkora maximális visszaesés célkitűzése mellett menedzselik az alapot?
AHI: Az alap nem tőkevédett, nem tőkegarantált, de a befektetési céljai egyik fontos eleme – a megfelelő jövedelemtermelés és rugalmas befektetési eszköztár mellett – a befektetések védelme és a kockázati profil rugalmas változtatása. Ez azt jelenti, hogy míg pozitív piaci hangulatban jelentősen növelheti a kockázatosabb, magasabb potenciált jelentő eszközök súlyát, negatív változás esetén gyorsan reagálhat és akár teljesen ki is zárhatja azokat. Kimondott maximális visszaesés célja nincsen az alapnak, de érdemes megnézni a FED tapír (pénznyomtatási időszak) és a 2014. januári amerikai GDP aggodalmak közötti teljesítményét az ilyen típusú alapjaink (mérsékelt korrekció) és összevetni azzal, hogy akkor hogyan estek a piacok ezekben az időszakokban. Ilyenkor látja meg az ember, hogy egy rugalmas allokáció milyen hatékonyan tud értéket teremteni és az eséseket limitálni.
A kockázatot inkább az árfolyam változékonyságának oldaláról fogjuk meg. 6-12%-os ingadozás az a sáv, ahol elképzeljük az alap ingadozását. Az alap indulása óta eddig ez 7 és 8 százalék között volt, amely az alap teljesítményéhez képest egy nagyon alacsony számnak mondható, és nem sokkal több, mint egy befektetésre javasolt globális vállalati kötvényportfólió változékonysága és mindeközben alacsonyabb, mint a magas hozamú kötvényeké.
BM: Hol helyezkedik el a hozamfizető alap ha a magyar piacon is jól ismert alapkategóriákhoz (kötvény, abszolút, vegyes) kellene hasonlítani?
AHI: Nehéz a magyarországi kategóriák némelyikével mit kezdeni. Abszolút hozamú alapnak hívnak sok hasonló terméket, de akár az elvileg kevésbé kockázatos szigorú kockázat menedzselés mellett működő lapokat és a makró trendekre épülő, jelentős kockázattal bíró alapok egy részét is illethetik ezzel a besorolással. A vegyes alapoknál pedig túlsúlyban vannak a leginkább magyar kitettségű, statikus vegyes alapok. Ha nyugati terminológia alapján akarnám meghatározni a Global Multi Asset Income Fund kategóriáját, akkor az aktív rugalmas eszközallokációs vegyes alapnak keresztelném el magyarul. De hangsúlyozom, hogy ez egy teljesen globális alap, amelyben a tradicionális eszközosztályokon kívül akár alternatív eszközök is szerepelnek, mint pl. az infrastruktúra és a hitelportfóliókba történő befektetések. Ezen kívül arra is felhívom a figyelmet, hogy nem alapok alapja konstrukcióról van szó!
BM: Kis külföldi kitekintésünk alapján azt láttuk, hogy a hozamfizető alapok ma az alacsony hozamkörnyezet miatt egyre inkább a REIT-eket (a megtermelt jövedelem egészét kifizető ingatlan befektető társaság részvényei) és osztalék részvényeket kénytelenek előtérbe helyezni a kötvényekkel szemben. Igaz ez a Fidelity hozamfizető alapjára is?
AHI: A világban megváltoztak a hozamlehetőségek, és ez egyre inkább igaz Magyarországra is. A legnépszerűbb megtakarítások, azaz a betétek és a pénzpiaci alapok esetén is nagyon alacsony jövőbeli potenciállal számolhatunk. Ahhoz, hogy érdemben növelni tudjuk megtakarításainkat, bevételeinket, a kockázati spektrumon el kell mozdulnunk a kockázatosabb irányba. Egy sor olyan befektetés található már a piacon, amely a rugalmasság és az aktív kezelés miatt egyszerre jelent hozampotenciált és megnyugvást a befektetőknek.
BM: 5% a megcélzott hozam. Ha többet érnek el többet fizetnek ki? És mi van, ha kevesebbet az időszak alatt megtermelt hozam? Korábbi nyereségek terhére kifizetik?
AHI: Ahogy említettem ez az alap nem tőkevédett, még csak nem is hozamvédett. A kb. 5%-os szint jelenleg az, amit elérhetőnek tartunk, de mindig csak azt fizetjük ki a kifizető sorozatok esetében, amit el is ér az alap (a tőke terhére nem történik kifizetés).
Ha megnézzük, hogy milyen évesített kifizetéseket ért el az alap indulása óta, akkor az látjuk, hogy a célul kitűzött kifizetési szint körül mozgott – enyhén felette – minden egyes alkalommal, sőt a kedvező piaci folyamatok hatására maga a portfólió értéke is nőni tudott, tehát az árváltozás is pozitívan hatott az alapra eddig.
BM: Ha emelkedni fog a világban a kamatszint, azaz a jelenlegi zéró kamatszintekről visszatérünk egy normalizált 2-3%-os jegybanki alapkamat szintre a fejlett országokban, akkor ez automatikusan emelni fogja az alap hozamcélját?
AHI: Természetesen a globális piacokra befektető portfólió menedzser az alap céljait a világpiaci folyamatokhoz, a befektetéseinek jövedelemtermelő potenciáljához igazítja.
BM: Hasonlóan működik, mint egy kötvény, tehát ha két kifizetés közben adom el, akkor időarányos, előző kifizetés óta felhalmozódott hozamot megkapom-e?
AHI: Természetesen az időközben felhalmozódó portfólió-jövedelmek megjelennek a nettó eszközértékben, így eladás esetén az árfolyamban ez tükröződik. Tehát az időközbeni hozamokkal számolhat a befektető.
Tudni szeretnéd, hogyan teljesített a többi alap az elmúlt időszakban? Használd befektetési alap keresőnket!
1
Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb, vagy írj a jobb oldalon található „Kérdezz tőlünk” felületen! Mindenkinek válaszolunk.
