Hónapokon belül megkapják a pénztártagok az éves teljesítményről szóló kimutatásukat. Ennek ellenére senki sem bánhatja, ha látja, éppen most hol tart a pénztára a riválisokkal folytatott küzdelemben. Márpedig nagy eltérések voltak a portfóliók között, a hozam 0,6-9,1% között mozgott, attól függően, hogy milyen kockázatot vállalat a pénztár és éppen mennyire jött be a számítása. Lássuk a részleteket!
Rohamosan közelít az év vége, ami egyben azt is jelenti, hogy hamarosan a pénztártagok megkapják a pénztárjuk évi teljesítményéről a kimutatást. Igen ám, de addig még hónapok vannak hátra, ezért összegyűjtöttük, hogy szeptember második feléig 2017-ben mire voltak képesek a domináns önkéntes nyugdíjpénztárak.
Egyedül azért van erre módunk, mert a pénztárak közül sokan rendszeresen közlik a választható portfóliók napi árfolyamát. Nem sokan vehetik a fáradságot, hogy ezt folyamatosan végigkövessék. A Bankmonitor annyiban tud segítséget nyújtani, hogy legalább a tagok döntő többsége be tudja lőni az ábránk alapján, hogy mennyire volt jó a pénztára a többiekhez képest.
Fontos megjegyezni már az elején, hogy a pénztártagok által valójában elért hozam ehhez képest más lesz. A hozam csak akkor lenne ugyanaz, ha nem érkezne be a pénztári számlánkra év során pénz. Viszont mivel jellemzően a 20%-os állami adó-visszatérítés miatt rendszeresek a befizetések, és azok különböző időpontban könyvelődnek rá a számlánkra, ezért eltérések lesznek a tagok között. Annál nagyobb az eltérés, minél jelentősebb az aktuális évi befizetés a teljes vagyonhoz képest.
A következő ábrán összegyűjtöttük, hogy az elérhető árfolyamadatok alapján milyen hozamot értek el a pénztárak. Elég változatos néven szokták a választható portfóliókat megnevezni a pénztárak, viszont a három fő kategóriába (klasszikus, kiegyensúlyozott, növekedési) mégiscsak be lehet őket sorolni. Kivétel ott, ahol csak kettő portfólió létezik, ilyen a Budapest pénztára is.
Korábban tartottunk attól, hogy az esetleges hozamemelkedés miatt a szinte kizárólag magyar kötvényeket tartó klasszikus portfólió nem fog jól muzsikálni. Ennek ellenére egész jó teljesítményre voltak képesek, a bő háromnegyed éves hozam 0,6-4,5% között mozgott. Kiemelkedett a Honvéd, ami nagyon jól kapta el a lépést. De az Erste és az MKB portfóliói is felfértek a képzeletbeli dobogóra.
A legtöbb pénztártag a kiegyensúlyozott portfólióban van, így ezt érdemes megkülönböztetett figyelemmel követni. A hozamok 4,3-6,8% között szóródtak. A nyertes itt is a Honvéd volt, viszont mögötte szorosan ott állt az OTP és az MKB is. Itt is megmutatkozott, hogy megérte részvényeket (és/vagy részvényalapokat) is tartani a portfóliókban, mert magasabb hozam volt elérhető általuk.
A növekedési portfóliót jellemzően azok választják, akiknek még hosszú évtizedek vannak hátra a nyugdíjig, és a magasabb részvényarány sem riasztja meg őket. A magasabb kockázat most magasabb hozammal is párosult. A hozamok 5,6-9,1% között mozogtak, attól függően, hogy éppen melyik pénztárnak jött ki a lépés. Az élen az OTP állt, de a Budapest és a Honvéd portfóliója is jól szerepelt.
Nézze meg nyugdíj kalkulátorunkkal, hogy mire lesznek a hozamok elengendők!
Ha esetleg nem lennénk megelégedve a pénztár teljesítményével vagy éppen most akarunk pénztárt választani, akkor ne csak a rövid, hanem a hosszú távú hozamokat is vegyük szemügyre. A jegybank elérhetővé tette a 15 éves hozamadatokat is, ezt tüntettük fel a következő ábrán. jól láthatóan kiegyensúlyozottabb a mezőny, viszont eltérések így is vannak.
A meglátásunk szerint a jövőben az egyes portfóliók teljesítménye sokkal jobban szét fog válni, vagyis sokkal nagyobb jelentősége lesz, hogy éppen milyen kockázatot vállalunk. A kis kockázatú klasszikus portfólió inkább csak azoknak lesz ajánlható, akik közel vannak a nyugdíjazáshoz. Míg a kiegyensúlyozott és növekedési portfóliók azoknak, akik valóban magasabb hozamra vágynak. Utóbbi is csak azoknak lesz ajánlható, akik nem bánnak egy-egy gyengébb, akár veszteséges évet, cserébe viszont az állampapíroknál lényegesen magasabb hozamot várnak el hosszú távon.
