Megjelent az OTP legújabb, 2021-es Öngondoskodási Indexe. A hazai megtakarítási szokásokat vizsgáló tanulmányból kiderül, hogy miért is tartja számos magyar készpénzben a megtakarítását. Érdemes kicsit elidőzni ezen listán: ha az okok mögé nézel, akkor könnyen kiderül, miért is mondanak le a magyarok a befektetés lehetőségéről és az esetleges hozamokról. Szerepel ezen a listán az az indok, ami miatt te sem fekteted be a pénzedet?
A hazai készpénzállomány folyamatosan csúcsot dönt, de mi lehet az oka annak, hogy ennyi pénzt tartunk otthon a „párnába varrva”? Az OTP Öngondoskodási Indexéből kiderül az is, hogy mit válaszoltak a magyarok: miért tartják készpénzben a megtakarításukat.
Befektetés helyett készpénz – a 10 leggyakoribb ok
A készpénz sikerének 10 leggyakrabban említett oka a következő ábrán látható.
A magyarok 90 százaléka azért tartja otthon a pénzét, hogy kéznél legyen, míg 73 százaléka azt jelezte, hogy túl kicsi az összeg ahhoz, hogy befektesse. De a lista végén álló okot – nem ismerik eléggé a befektetéseket – is a megkérdezettek negyede jelölte meg.
Ezek valós problémáknak tűnhetnek elsőre, érdemes azonban alaposabban a dolgok mélyére nézni. Valóban mindegyik probléma olyan jelentős lenne, hogy ne lehetne elhárítani valamilyen módon?
Hirdetés
Hirdetés
Tényleg ennyi pénzt szeretnél magadnál tudni, a közeljövőben felhasználni?
Az MNB kimutatása alapján a hazai készpénzállomány 2021. októberében meghaladta a 7 500 milliárd forintot. A KSH adatai alapján a felnőtt lakosság száma 2021-ben hazánkban valamivel meghaladta a 8 millió főt. Vagyis egy magyar felnőttre átlagosan 940 ezer forint készpénz jut.
Tényleg ennyi készpénzre lenne szükségünk? Természetesen elképzelhető, hogy adott esetben egy nagyobb kiadás előtt álló személynek – például lakásvásárlás esetén – a teljes megtakarítására gyorsan szüksége van. De azért az csak ritkán életszerű, hogy közel 1 millió forintra nagyon gyorsan szükség lenne.
Valamekkora összeget valóban érdemes készpénzben tartani, hogy egy rendkívüli helyzetben gyorsan kéznél legyen. De ilyen mértékű váratlan kiadásra nagyon ritka esetben lenne szükség. Ha pedig tényleg szükség lenne a teljes vagyonunkra, akkor néhány nap alatt számos megtakarítási formából ki tudunk szállni.
Havi kis részletekből is összejöhet idővel egy értelmezhető megtakarítás
A magyarok közel háromnegyede szerint kevés félretett pénze van, amelyet nem érdemes befektetni. Valóban vannak olyan befektetések, melyeket bizonyos összeghatár alatt nem lehet, vagy nem érdemes választani. (Például a magas forgalmazási díjak miatt.)
Viszont számos olyan megtakarítási forma is van, amely kifejezetten a havi kisebb összegek befektetésére, összegyűjtésére szolgál: számos banknál elérhető valamilyen rendszeres megtakarítás. Sőt, ha kifejezetten hosszabb időtávban gondolkodunk, akkor valamilyen nyugdíjmegtakarítás is szóba jöhet, ezt választva ugyanis állami támogatásban is részesülhetünk.
A Bankmonitor nyugdíj-megtakarítás kalkulátora szerint ha havi 15 ezer forintot teszünk félre 20 éven át, akkor nyugdíjas éveinkre 6,6 millió forint megtakarításunk lenne. Ez azért a befizetett 3,6 millió forinthoz képest már egy értelmezhető, 3 millió forint összegű hozamot jelentene.
Tényleg nagyobb biztonságban van a pénzünk otthon, mint egy bankban, biztosítónál?
Gondoljunk bele, mi történik akkor, ha kirabolnak: az otthon lévő készpénzre gyakorlatilag keresztet vethetünk, azt nem lehet nyomon követni. Ha a bankot, bankfiókot rabolják ki, attól még a mi pénzünk megmarad, egyik pénzintézet se fogja azt mondani, hogy pont a mi számlánkon lévő összeget lopták el.
Természetesen előfordulhat az, hogy a bank, biztosító bajba kerül, fizetésképtelenné válik. Ezen helyzet ellen is védve vagyunk, nem is kis mértékig.
- Az OBA a bankbetéteket védi, méghozzá 100 ezer eurós összeghatárig.
- A BEVA a betéten kívüli befektetési formákat védi, szintén 100 ezer euró összeghatárig.
- A biztosítók esetében jellemzően az ügyfelek védelmét a keresztbiztosítások, viszontbiztosítások adják. Vagyis a biztosítók egymással külön biztosításokat kötnek az ügyfeleik védelme érdekében.
Ezek a védelmek nem vonatkoznak a kiválasztott befektetések jellegéből eredő veszteségekre (ha részvényt vásárolunk, akkor a tőzsdei áresés ellen nem véd minket). Vagyis alaposan át kell gondolnunk, hogy mibe fektetjük a pénzünket és a kiválasztott megtakarítással milyen kockázatokat vállalunk.
A nullához képest minden nyereség pozitív
Jelenleg a biztonságos betétek kamata, állampapírok hozama tényleg alacsony: sok esetben még az infláció mértékét sem éri el. Ha otthon tartjuk a pénzünket, akkor viszont garantáltan nem keresünk a megtakarításunkkal, pénzünkkel semmit. (Ez ugye azt is jelenti, hogy idővel kevesebb árut tudunk belőle vásárolni az infláció miatt.) Márpedig minden pozitív nyereség jobb a semminél.
Arra természetesen mindenkinek figyelnie kell, hogy legalább a befektetések díját, költségét termelje ki a választott megtakarítás. Ilyet azonban szép számmal találni jelenleg a hazai piacon. Ha pedig hosszabb távon gondolkodunk – például nyugdíjas éveinkre tennénk félre -, akkor még állami támogatást is kaphatunk a megtakarításunk mellé. Ez pedig már érdemben növelheti a befektetés nyereségét.
Ha nem értünk a befektetésekhez, bízzuk a pénzünket szakemberre
Nem érthetünk mindenhez: a pénzügyek, a befektetések világa amúgy is szövevényes és nehéz terep. Ez azonban ne riasszon vissza minket attól, hogy megtakarítsunk. Érdemes felkészült pénzügyi szakemberhez fordulni, aki segít a számunkra optimális megoldás megtalálásában.
Tudnunk kell, hogy ma már csak pénzügyi ismereteink, tapasztalataink felmérését követően adhatnak tanácsot nekünk, mindezeket pedig dokumentálnia kell a tanácsadónak. Biztosítással sem foglalkozhat ma már akárki: csak megfelelő végzettséggel, vizsgával rendelkező személy kínálhat csak számunkra ilyen befektetési formát.
Ettől függetlenül érdemes alaposan átgondolni azt, hogy kit bízunk meg pénzünk kezelésével. Ez ugyanis nem játék, a jövőnk múlhat rajta.
