Egy átlagos magyar háztartás ma 50%-kal kedvezőbb helyzetben van, ha lakáshitelt kíván felvenni, mint tíz évvel ezelőtt a devizahitelezés aranykorában. A hitelfelvételi pozíció drámai javulását az átlagkeresetek folyamatos növekedése és a forint hitelkamatok drasztikus csökkenése támogatta, míg az ingatlanárak enyhe emelkedése rontotta az egy évtizeddel korábbi szinthez képest.
Világos, hogy most a legjobb lakáshitelt felvenni, ha csak a hitelkamatokból indulunk ki. Viszont arra vonatkozóan csak sejtéseink voltak ez idáig, hogy ha a bérek és az ingatlanárak alakulását is figyelembe vesszük, akkor mégis mennyire állhatunk jól most, mint néhány éve. Éppen ezért készítettünk egy modellt, ami minden fontosabb információt tartalmaz, és láss csodát, bebizonyosodott, hogy nem is lehetne jobb a csillagállás.
Előrebocsájtjuk, hogy azt vizsgáltuk, ha éppen frissen hitelt akartunk volna felvenni, akkor az induló törlesztő-részletek mennyire lettek volna megterhelőek, ha a jövedelemre és az ingatlanárakra is tekintettel vagyunk. Így a végeredményt is úgy értelmezhetjük, hogy mennyire érte meg kivárni az utóbbi években a hitelfelvétellel. Egy kezdő pillanatképet kapunk meg, nem azt, hogy milyen kockázata is volt a hitelnek a futamidő alatt.
Hirdetés
Hirdetés
Soha nem voltunk még ilyen jó helyzetben
Egy 2005-ben 15 évre felvett 10 millió forintos svájci frank alapú lakáshitel induló törlesztőrészlete 85 ezer forint volt annak idején. A hitel törlesztése egy akkor átlagos keresettel rendelkező kétkeresős család 193 ezer forintos havi jövedelmének a 44%-át emésztette fel. Ez a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató a devizahitelezés időszaka (2005-2009) során csak enyhén lengett ki, az új hitelfelvevők közel azonos helyzetből vágtak neki a hitel visszafizetésének.
A fordulópontot 2012 hozta el, innentől kezdve látványosan javult a lakosság hitelfelvételi pozíciója. Az új folyósítású lakáshitelek THM mutatója az akkori 12%-ról 2016-ra már 6% alá csökkent, a lakosság átlagos jövedelme 140-ről 170 ezer forintra nőtt, míg az ingatlanárak csak közel 20%-kal emelkedtek.
Így 2016 közepén ugyanazt a korábbi példában szereplő ingatlant 1,8 millió forinttal több, azaz 11,8 millió forintos hitelből lehet megvenni. Ehhez ugyan már 98 ezer forintos törlesztőrészlet kapcsolódott, viszont időközben az átlagos kétkeresős család összjövedelme 337 ezer forintra emelkedett, így a jövedelemarányos törlesztőrészlet 29%-ra csökkent.
A lakáshitelek olcsók és nem is terhelik meg annyira a pénztárcát, mint egy évtizede. Használd az alábbi kalkulátort és megtudhatod, melyek a számodra legjobb banki ajánlatok!
Tehát összességében alig több mint egy évtized alatt a lakosság hitelfelvételi pozíciója több mint 50%-kal javult, ennek megfelelően ma egy átlagos kétkeresős háztartásnak harmadával kisebb terhet jelent a lakáshitel törlesztése, mint anno egy devizahitelesnek.
Az alábbi ábrán látható hitelfelvételi pozíció az éppen aktuális átlagkereset és egy újonnan felvett lakáshitelhez tartozó törlesztőrészlet arányának az alakulását mutatja be. Kedvezőbb hitelfelvételi pozíciót eredményez a jövedelem emelkedése, valamint a kamatok és az ingatlanárak (azaz a szükséges hitelösszeg) csökkenése.
Amennyiben a modellben a három változó közül egyszerre csak egyet vizsgálunk (a másik kettő értékét rögzítjük), úgy a lakosság hitelfelvételi pozícióját
- a jövedelem emelkedése 75%-kal javította,
- a hitelköltség (THM) csökkenése 3%-kal emelte, míg
- az ingatlanárak növekedése 15%-kal rontotta.
A három tényező eredőjeként pedig 53%-kal kedvezőbb helyzet alakult ki 2005 első negyedévéhez képest, de fontos megjegyezni, hogy a változás oroszlánrésze az elmúlt 5 évben ment végbe.
Aki ingatlanvásárláson gondolkozik, az több lehetőség közül is válogathat. Míg az éppen aktuális piaci kínálatban a legolcsóbb hitelek már 3% alatti kamattal érhetőek el, addig az öt vagy tíz évig fix kamatot biztosító lakáshitelek kamata 5 és 7 százalék között mozog.
