Számos jel utal már arra, hogy az infláció hosszú idő után ismét visszatér Magyarországra. Ez pedig nem „csak” annyit jelent, hogy hamarosan minden drágább lesz, hanem azt is, hogy megtakarításainknak is először ezzel kell megküzdenie, csak az efölött megmaradó hozamnak örülhetünk majd. Az inflációval kétféleképpen vehetjük fel a harcot: olyan eszközökkel, amelyek olyan magas fix kamatot kínálnak, amelyek mindenképpen túlszárnyalják a fogyasztói árak emelkedését, vagy pedig olyan megtakarítással, aminek hozama valamilyen módon együtt nő az inflációval. Az alábbiakban mindkét megtakarítási formára mutatunk példát!
Az infláció hosszú idő után a feltámadás jeleit mutatja, ezzel pedig az inflációkövető bankbetétek életében is új korszak kezdődhet. Hiszen, ha a megtakarítók azt szeretnék, hogy az infláció minél kisebb mértékben csökkentse hozamaikat, olyan eszközöket kell keresni, amelyek valamilyen módon ellensúlyozni tudják annak negatív hatását. Ilyenek a – korábban akár 10%-os kamatot is fizető – inflációkövető bankbetétek is, hiszen kamatuk két részből tevődött össze:
- adott időszakra mért infláció,
- előre meghatározott kamatprémium.
Magas vagy növekvő infláció mellett természetes, hogy ezek hatalmas népszerűségnek örvendhettek, de később ki akart volna olyan bankbetétet, aminek kamata az inflációval együtt folyamatosan csökken?
Az állampapírok még ekkor is jól mentek
Ennek némiképpen ellentmond, hogy még a csökkenő infláció időszakában is kitartottak, és hatalmas népszerűségnek örvendtek az ugyancsak a fogyasztói árak változásához kötött Prémium Magyar Államkötvények (PMÁK). Ebben viszont komoly szerepe volt a magyar kormány intenzív kampányának, ami a lakossági állampapírok értékesítését támogatta, illetve annak az igen vonzó kamatprémiumnak is, amit ezek fizettek és fizetnek most is (jelenleg futamidőtől függően 3-3,5%).
Jelentős különbséget jelent viszont az inflációkövető bankbetétekhez képest, hogy az állampapírok nem a kamatfizetéskor mért inflációt veszik alapul (mint például a K&H Infláció Plusz betéte), hanem az éves kamatfizetési periódust megelőző naptári évre vonatkozó átlagos éves inflációt.
Mire figyeljünk a választásnál?
Egy egyszerű számításból kiderül, hogy míg az inflációkövető bankbetéteknél az infláció fölött fizetett kamatprémium gyakorlatilag megegyezik az inflációt meghaladó hozammal (vagyis a reál hozammal), a PMÁK esetén viszont más a helyzet. Az jelenleg várható emelkedő infláció esetén ugyanis az állampapír kamatfizetésekor mért adat mindenképpen magasabb lesz, mint az előző naptári év átlagos fogyasztói árváltozása. Reálhozamunkat így ilyenkor a korábbi év átlagos inflációja és a kamatfizetéskor mért aktuális infláció különbsége csökkenti (csökkenő infláció esetén pedig pont fordítva, növeli).
Ha tehát inflációkövető betét vagy Prémium Magyar Államkötvény közül szeretnénk választani, azt kell megnéznünk, hogy a betét által fizetett kamatprémium a magasabb, vagy a PMÁK fent meghatározott módon csökkentett/növelt kamatprémiuma (ezt csak becsülni tudjuk). Az összehasonlítást azonban nagyban nehezíti, hogy míg a PMÁK 3-5 éves futamidővel rendelkezik, az inflációkövető bankbetétek esetén sokkal rövidebb időre kell lemondanunk a pénzünkről, például a már említett K&H Infláció Plusz betét esetén mindössze 90 napos lekötés lehetséges.
Most azért még ne várjunk ezekre!
Az infláció emelkedése azonban egyelőre még csak nyomokban látszik, így nem biztos, hogy az inflációkövető bankbetétek rövid időn belül is a legjobb alternatívát kínálják. Ha tehát a hetekben/hónapokban szeretnénk biztonságos megtakarítási formát találni, a jelenlegi helyzetben az is jó megoldás jelenthet, ha magasan a várt infláció feletti kamatot ajánló bankbetétbe tesszük a pénzünket. Az MNB legfrissebb jelentése 2,64%-os inflációt vár 2016 júniusára, így ha azt szeretnénk, hogy 1 éves lekötésünk végén pozitív reál kamatnak örülhessünk, akkor mindenképpen ennél magasabb kamatot ígérő megtakarítási formát kell keresnünk.
A bankbetétek közül 1 éves lekötés esetére jelenleg a francia BNP Paribas ajánlja a legmagasabb kamatot, ami 10 millió forint lekötése esetén eléri a 3,6%-ot, vagyis közel 1%ponttal magasabb a várt inflációnál (500 ezer és 10 millió forint közötti összegre 3,2%-ot fizet). Az állampapírok közül az ugyancsak 1 éves futamidőre szóló Kamatozó Kincstárjegy 3%-ot ad, ami tekintve, hogy a két megtakarítási forma kockázati szintje közel azonos, mindenképpen alulmarad a francia órásbank ajánlatával szemben. (A PMÁK-hoz az eltérő futamidő és a változó kamatozás miatt nem lenne értelme hasonlítani a BNP ajánlatát.)
1Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb! Mindenkinek válaszolunk.
