A bankok sok esetben ragaszkodnak hozzá, hogy az adós mellett adóstárs vagy kezes is belépjen a hitelszerződésbe. Az ő szempontjaik érthetőek, hiszen ezzel tudják csökkenteni kockázataikat, valamint alacsonyan tartani hiteleik árát. De mit vállal és kockáztat az, aki adóstárs illetve kezes lesz? Ha ezzel nem vagyunk tisztában, akkor kellemetlen meglepetés érheti az embert!
Több oka is lehet annak, hogy adóstársat kér a bank hitelfelvételkor. Gyakori például, hogy e nélkül nincs elegendő igazolt jövedelem a kívánt hitelösszeg felvételéhez, az adóstárs bevonásával pedig ez egyszerűen növelhető. Olyan is van, amikor kockázataik csökkentése miatt ragaszkodnak ehhez a bankok, például akad olyan, amelyik 3 millió forint feletti összegnél mindig így jár el. He erről van szó, akkor az adóstársnál általában kicsit rugalmasabbak az igazolt jövedelmet illetően, például valamikor a GYED-et is elfogadják.
(Ha kíváncsi vagy, mennyi hitelt kaphatsz a jövedelmedre, akkor a Bankmonitor Lakáshitel Kalkulátorával vagy Személyi Kölcsön Kalkulátorával azonnal megtudhatod.)
A magasabb igazolt jövedelem egyben nagyobb vállalható maximális havi törlesztőt is jelent, mert az MNB adósságfék szabálya pontosan meghatározza, adott jövedelemnél mekkora lehet a havi hiteltörlesztők maximális összege. Ez az úgynevezett Jövedelemarányos Törlesztőrészlet Mutató (JTM). Jelenleg 400 ezer Ft alatti jövedelem esetén a JTM 25%, 35% illetve 50% lehet attól függően, milyen kamatperiódusú kölcsönről van szó. A 10 évre vagy annál tovább fixált kamatú kölcsönöknél 50%-os a plafon, míg 5 évnél rövidebb kamatperiódus esetén legfeljebb a jövedelem negyedét lehet hiteltörlesztésre fordítani havonta. Minél kockázatosabb egy hitel – vagyis minél gyakrabban változhat a kamat –, annál alacsonyabb a JTM-plafon, hiszen egy esetleges kamatemelés a megugró havi törlesztők miatt nagy kockázatot jelent.
Vannak persze helyzetek, amikor nem elkerülhető az adóstárs bevonása: házaspárok és élettársak esetében a bankok például ragaszkodnak a partner adóstársként történő bevonásához. Egyedül azzal lehet ezt megkerülni, ha házassági vagyonmegosztás előzi meg a hitelfelvételt, az adós pedig igazolja, a hitelt kizárólag saját vagyonából fogja fizeti, a fedezetül szolgáló ingatlanon pedig nincs másnak tulajdon- és jelzálogjoga.
Élettársak esetében a bank részére nyilatkozni kell, hogy van-e partnere az adósnak. Ekkor elvileg nyilatkozhat úgy, hogy nincs, de akkor értelemszerűen az élettárs nem lehet tulajdonos a hitel fedezeteként felajánlott ingatlanban.
A bankok többsége azonban nem szereti az egyedülálló adósokat, hiszen egyetlen kenyérkereső nagyobb rizikót jelent, így hiába van magas jövedelme valakinek, nem biztos, hogy megkapja azt az összeget szingliként, mint amit egy kétkeresős család megkapna , akár ugyanakkora családi jövedelemmel.
Fontos tudni még, hogy kötelező adóstársként bevonni a fedezetül szolgáló ingatlanon haszonélvezeti joggal bíró személyt/személyeket is.
Hirdetés
Hirdetés
De mit vállal az adóstárs?
Az adóstárs – megtévesztő nevével ellentétben – a legtöbb esetben éppen úgy felel a tartozásért, mint maga az adós, vagyis a teljes tartozást behajthatják rajra. Ennek persze előzményei is vannak. Először a bank értesítést küld az adós és az adóstárs részére a késedelmes fizetésről, majd ha a felszólítások ellenére sem rendezik a tartozást, 90 nap elteltével a pénzintézet (elvileg) felmondhatja a szerződést és megindíthatja a végrehajtást. Éppen ezért az adóstársnak érdemes még a szerződés felmondása előtt lépnie, amikor csak az elmaradt törlesztők – kamatokkal és egyéb költségekkel növelt – összegét kell kifizetni, mert a szerződés felmondása után az egész tartozást egy összegben követelhetik rajta is.
Mi a helyzet a kezessel?
Két fajta kezesség létezik, ezek pedig nagyon különböznek egymástól a vállalt felelősséget illetően. A „normál” kezes helyzete annyiban jobb az adóstársnál, hogy tőle csak azután követelhetik a tartozás megfizetését, ha az adósnál már sikertelen volt a végrehajtás. A készfizető kezes ezzel szemben az adóstárshoz hasonló felelősséget vállal, vagyis nemfizetés esetén a bank azonnal jelentkezhet nála.
Fontos tudni, hogy az adóstárs és a kezes egyaránt teljes vagyonával felel a ki nem fizetett tartozásért, ami például a svájci frank hitelek esetében jelentett nagy problémát, amikor az árfolyamváltozás miatt a hitelek forintban számított összege hatalmasra hízott. (Forinthiteleknél árfolyamkockázat értelemszerűen nincs, itt egy kamatemelkedés jelenthet problémát, ám ezt a kamat hosszabb időre történő rögzítésével ki lehet védeni. Ezzel kapcsolatban pontos számokat a Bankmonitor Lakáshitel és Személyi Kölcsön Kalkulátoraiban találsz.)
Miért felel a jelzálog-kötelezett?
A jelzálog-kötelezett helyzete más, ő kizárólag a hitelhez fedezetként felajánlott ingatlanjával felel a tartozásért. Jelzálog-kötelezett bevonása akkor kellhet, ha plusz hitelfedezet bevonására is szükség van, ugyanis a hitelfedezeti mutató (a hitelösszeg és az ingatlanfedezet aránya) forinthitelek esetén legfeljebb 80% lehet, ám a bankok óvatosságból ennél szinte mindig alacsonyabban húzzák meg a határt.
