A pénzhez való hozzáállásunk gyakran rossz, a legtöbb ember hibás pénzügyi döntések sorozataként kerül anyagilag nehéz, vagy akár kilátástalan helyzetbe. Ezért is fontos a lakosság pénzügyi oktatása, hogy elkerülhessük a 2008 előtt kialakult helyzetet.
A felmérések azt mutatják, hogy a lakosság pénzhez való hozzáállása nagymértékben változott az elmúlt években, egyre fontosabbnak érzik a megtakarításokat és elutasítóbbak a hitelfelvétellel kapcsolatban. Ezt támasztja alá az idén ősszel végzett felmérés is, amit az Erste Bank végzett 12 országban a 15 év feletti lakosság körében a pénzügyi tudatosságról.
A felmérés szerint a magyarok 56%-a vallja azt, hogy nagyon fontos a megtakarítás és további 29% szerint „fontos”. Ezzel toronymagasan az elsők között végeztünk a megkérdezett országok között, a sereghajtó szlovákok mindössze 19%-a szerint nagyon fontos a megtakarítás, de a csehek sem lehetnek büszkék a 27%-os eredményre.
Kicsit árnyalja a képet, hogy ennek ellenére egy átlag szlovák 83 eurót, egy cseh 78 eurót, míg egy magyar csak 38 eurót (11.096 Ft-ot) tesz el havonta. Ezek után nem csoda, hogy csak a válaszadó magyarok 5%-a nagyon elégedett és további 17%-a elégedett a jelenlegi megtakarításainak mértékével és az általános anyagi helyzetével csak 3, illetve 14%-a nagyon elégedett, vagy elégedett, ellenben 43% elégedetlen azzal. (Ezzel ötödikek vagyunk a sorban, a legelégedetlenebbek az ukránok az anyagi helyzetükkel, 58%-uk gondolja rossznak az anyagi helyzetét.)
Nagyobb vásárlásokat a magyarok 38%-a csak előzetes megtakarítással, vagy kölcsönből tud finanszírozni, ellenben 20%-uknak egyáltalán nem, vagy nem kell számolgatni a pénzt, ha ételre, vagy ruhára költenek. Ez toronymagasan a legrosszabb érték, az utánunk következő montenegróiak 35%-a és a csehek 37%-a nyilatkozott hasonlóan az alapvető kiadásokkal kapcsolatban.
A magyarok 84%-a vésztartalék miatt (is) tesz félre, 43%-uk az időskorukra való öngondoskodás céljából, 53%-uk későbbi vásárlásra, vagy nagyobb felújításra és mindössze 4%-uk nyilatkozott úgy, hogy különösebb célja nincs a megtakarításainak.
A megtakarítást az emberek 78%-a a megmaradt pénzből (is) képzi, 84%-a megnézi, mire költ. Ennek kicsit ellentmond, hogy a magyarok 40%-ára nagyon jellemző, vagy jellemző a diszkontáruházakban történő vásárlás, ez a második legrosszabb érték a lengyelek után.
Fix összeget 44% tesz félre, 34%-a csak akkor takarékoskodik, ha valami nagyobb dolgot szeretne vásárolni.
Honfitársaink 34%-a kifejezetten jól informáltnak érzi magát a pénzügyek területén, 20%-uk pedig kifejezetten alulinformáltnak. Ezek után érdekes, hogy nálunk a legnagyobb azok aránya, akik nem tudják eldönteni, mi a véleményük a kötvényekbe és részvényekbe való befektetésről. Mindössze az emberek 4%-a nyilatkozott erről pozitívan, 4%-a negatívan és 69% a teljesen semleges választ adók aránya, ez a legmagasabb érték a 12 vizsgált országban.
A hitelek elutasítottsága nálunk a legmagasabb, ami érthető a devizahitelek és a gazdasági válság miatt létrejött helyzetben. Mindössze a magyarok 47%-a venne fel hitelt lakásvásárlásra és 27%-a venne autót hitelből. A magyarok 57%-a inkább a költségeit vágná vissza, mintsem hitelt kelljen kérnie, ez szintén a legmagasabb érték, a második helyezett Szerbiában 51% nyilatkozott így.
Az iskolai pénzügyi oktatás megítélése vegyes, a válaszadók 22% százaléka érzi azt megfelelőnek, ez a negyedik legmagasabb érték a 12 vizsgált országban.
A felmérés alapján remélhetjük, hogy valami változás elindult a magyarok pénzügyi tudatosságában.
