A jelenlegi turbulens energiaárak idején egyre jobban megéri nem csak felújítani, de korszerűsíteni is. Azaz az otthonunkat szigetelni, nyílászárót cserélni, a fűtést modernizálni. A mai piaci szinthez képest ráadásul állami támogatás nélkül is kedvező, 9-11 százalékos THM mutatóval vehetünk fel ilyen célra akár végig fix kamatú kedvezményes zöld lakáshitelt.
Sokan kizárólag a szépséget, az esztétikai szempontokat nézik akkor, amikor egy otthon felújításába fognak, pedig érdemes egyúttal a korszerűsítésére, modernizálására is költeni. Már csak azért is, mert tavaly ősszel és télen láthattuk, hogy a megnövekedett energiaárak miatt mennyire kitettek vagyunk a fűtési költségek emelkedésének. Ebből röviden és világosan az következik, hogy akár még kölcsönből is mindenképpen megéri a felújítással (azaz például festéssel, burkolatcserékkel) egybekötni olyan korszerűsítést, amely jelentős energiamegtakarítást eredményez. Manapság pedig nyilvánvaló: minden szigeteléses, fűtési vagy akár energiatermelő korszerűsítés sokkal hamarabb visszahozza az árát már csak azért is, mert otthonunk piaci értéke is jelentősen emelkedik egy ilyen beruházással.
Hirdetés
Miért éri meg még jelenleg korszerűsíteni?
Ahogyan a korábbi olajválságok, vagy benzinár emelkedések idején kevéssé voltak kelendőek a nagy fogyasztású autók, most sem keresettek a magas fűtési igényű házak és lakások. Hiszen ki fizetné ki szívesen jövedelme egyre nagyobb részét gázra vagy villanyra? Tehát közel sem csak a kényelemről van szó, hanem arról az anyagi biztonságról, amit egy ilyen kiszámíthatatlan globális energiapiaci helyzetben nyújt családunk számára az energetikai korszerűsítés.
A fentiek szükségességéről természetesen senkit sem kell meggyőzni, nem árt azonban alaposabban megnézni egy korszerűsítés menetét és azokat a szempontokat, sarokszámokat, amely alapján bele lehet (illetve muszáj) vágni egy modernizálásba.
Mely munkákat, milyen sorrendben érdemes elvégezni?
Aki már látott rokoni, ismerősi körben felújítást, vagy maga is érintve volt ebben, az könnyen fel tudja sorolni, hogy mit érdemes egy-egy lakásban, házban korszerűsíteni, hogy csökkentsük az adott otthon energiafelhasználását. Nagyon sok függ azonban attól, hogy lakóingatlanunk mekkora, mikor, milyen technológiával épült, társasházban van-e vagy családi-, iker- vagy sorház, amelyeknél szabadabban dönthetünk a munkákról, például a tető vagy a falak szigeteléséről.
Nem magától értetődő az sem, hogy melyik munkát, milyen sorrendben érdemes elvégezni, hiszen könnyen előfordulhat, hogy a teljes modernizálást nem lehet egyszerre elvégezni – még akkor sem, ha tudjuk, ez lenne a legideálisabb. (Itt jegyezzük meg, hogyha nem hiányzik túl sok forrás, akkor bizony érdemes „egy füst alatt” túlesni a felújítási és a korszerűsítési munkákon, akár úgy is, hogy igénybe veszünk valamennyi felújítási hitelt is, mert senki sem szeret félig elkészült otthonban élni, ha pedig újra neki kell fogni pár éven belül a lakás „szétverésének”, az nem csak kellemetlen, de jóval költségesebb is annál, mintha egy ütemben letudnánk az összes szükséges munkálatot, vagy legalábbis azokat, amelyek nagyobb, akár egymásra épülő beavatkozásokkal járnak.
Nézzük meg akkor egy konkrét példát, egy 100 négyzetméter körüli, 40-50 éve épült ház, illetve lakás felújítását. A lényeg az, hogy mindenképpen a szigeteléssel, illetve a nyílászárók cseréjével érdemes kezdeni, hiszen, ha csak a fűtési rendszert korszerűsítjük, akkor legfeljebb valamivel hatékonyabban, olcsóbban fogjuk „fűteni az utcát”. Egy társasházban nyilvánvalóan elsősorban a nyílászárók cseréje oldható meg könnyen, illetve sok esetben központilag, a lakóközösség maga is elindulhat ebbe az irányba.
Az önálló házak esetén érdemes födémmel, a padlástérrel, illetve a tetőtérrel kezdeni. Miért? Mert a fizika törvényei szerint a meleg levegő mindig felfelé száll, így a lakótér felső határának alapos, legalább 15-25 centiméter vastagságú szigetelőanyaggal történő lezárásával akár 20-30 százalékkal is csökkenthetjük az energiafelhasználást, ezzel együtt a fűtésköltséget.
A következő lépés a nyílászárók cseréjét és a tetőt szigetelést követően a falak szigetelőképességének javítása. Ne sajnáljuk azonban az időt és a pénzt, valamint a szakmai segítséget, mert az eltérő falazóanyagok és építési módok más-más szigetelési technológiát követelnek. A leggyakoribb téglafalaknál is érdemes azonban az új szigetelőréteg és a régi falazat szellőzésére, valamint a talaj felőli vízszigetelésre, illetve a nyílászárók szellőzési megoldásaira odafigyelni, erre pénzt áldozni, mert senki sem szeretné, ha a szigetelés egyúttal vizes, penészedésre hajlamos helyiségeket eredményezne.
Amennyiben a teljes értékű szigetelés megvan, illetve erre együtt van a forrás, úgy továbbléphetünk a fűtési rendszer korszerűsítésére. Egy távfűtéses lakásban legfeljebb az egyedi mérés jöhet szóba, míg egy önálló fűtéses otthonnál a konvektorok vagy a régi gázkazán modernre cserélése lehet megoldás. A kisebb alapterületű, legfeljebb kétszobás, vagy a többi lakás által teljesen körülfűtött, sok déli irányú ablakfelülettel ellátott otthonoknál érdemes lehet megfontolni a villanyfűtésre való átállást. Ha nincs talpraesett mérnök a családban, akkor e kérdés eldöntéséhez célszerű szakértővel konzultálni.
A házakra rátérve: egy évtizede a gáznak itt nem volt igazi alternatívája, ám ma már házak, ikerházak és sorházak esetén is először azt kell eldöntenünk, hogy a meglévő gázfűtésünket korszerűsítjük, vagy áramra állunk át. E témáról hosszú oldalakat lehetne írni, e cikk keretein belül elég csak annyit megjegyezni: ha jelenleg napelemben (is) gondolkodunk, akkor mindenképpen érdemes alaposan elgondolkodni a gáz teljes elhagyásán. Ha be is van vezetve a gáz, korszerűsítés esetén milliós tételekről beszélünk, amennyiből az elektromos fűtés is kialakítható, melynek üzemeltetése összességében inkább olcsóbb, semmint drágább a gáznál.
Sőt, ha a fűtés nagyobb korszerűsítésre szorul, akkor napelem nélkül is szóba jöhet a kedvező, GEO tarifával használható hőszivattyú. Amennyiben ez drága, akkor akár a modern hűtő-fűtő klímák is megteszik. Különösen, ha nem kell ezekből 4-5 berendezést telepíteni egy több szintes ház helyiségeibe. A modern, inverteres klímák mínusz 20 fokig is gond nélkül befűtik a házat, nagyon keveset fogyasztanak, sőt, nyáron a hőség elviselésében is rengeteget segítenek, így két legyet üthetünk egy csapásra.
Mit tehetünk, ha nincs elegendő pénzünk?
Ahogyan láttuk, a korszerűsítéssel a havi fűtési költségünk legalább 20-30 százalékkal, de sok esetben akár 40-50 százalékkal is csökkenhet. Ez egy családi ház, vagy egy nagyobb, önálló gázfűtéses lakás esetén a hidegebb hónapokban legalább 20-30 ezer forintot jelent akkor is, ha kedvező árú, rezsicsökkentett gázzal vagy árammal számolunk. Ezt az összeget jobb, ha nem energiára, hanem akár egy kölcsön törlesztésére fordítjuk, mert egyrészt nő a kényelmünk, másrészt milliókkal nőhet ingatlanunk értéke és javul az eladhatósága, harmadrészt pedig a hirtelen megugró energiaárak ellen is sokkal inkább védve leszünk!
Nem is gondolná mennyire kedvező!
Természetesen egy-egy felújítási-korszerűsítési hitel között óriási különbségek lehetnek. Éppen ezért járjunk nyitott szemmel, figyeljünk oda az akciókra, illetve használjunk hitel-összehasonlító oldalakat a legjobb ajánlatok kiszűrésére. Már egy pár milliós hitel esetén is könnyen spórolhatunk ezzel akár több százezer forintot is.
Érdemes figyelembe venni, hogy nem csak állami támogatott kedvezményes hitelek léteznek: a fenntartható, zöld energetikai korszerűsítéseket számos bank jelentős kamatkedvezményekkel támogatja. Jelenleg például ötmillió forintos összeg esetén 9-11 százalék körüli THM mutatóval vehetünk fel 5 vagy 10 évre fixált törlesztésű zöld ingatlan-korszerűsítési hitelt a Raiffeisen Banktól.
