Rendkívül bonyolult megmondani, hogy mekkora nyugdíjra számíthatunk, különösen akkor, ha néhány évet katásként dolgoztunk. Egy való életből vett példán keresztül mutatjuk be, hogy mire kell figyelni. Mint kiderül, a nyugdíj mellett katásként dolgozhatunk tovább, de a legjobban akkor járunk el, ha a plusz pénz nagyobb részét eltesszük a rosszabb időkre. Ráadásul az előtakarékosság még úgy is megéri, hogy katásként adó-visszatérítésre nem vagyunk jogosultak.
Kevés nehezebb és bonyolultabb téma van a nyugdíj kiszámításánál, de pont ezért érdemes vele újra és újra foglalkozni, mert egyedi élethelyzetek szerint tudunk választ adni a felmerülő kérdésekre. Különösen igaz ez akkor, ha egy olyan emberről van szó, aki a nyugdíjkorhatárnál korábban szeretne nyugdíjba menni, korábban katázott és később is a nyugdíj mellett dolgozna, de nem tud eligazodni az útvesztőben.
Nézzük meg, hogy mire is számíthat a nyugdíjban az, aki
- jelenleg 58 éves
- igénybe venné a nők 40 éves nyugdíjazási lehetőségét
- 40 évet ledolgozott, ebből 35 évet alkalmazottként, míg az utolsó 5 évet katásként
- a minimálbér kétszeresét kereste
- átlagosnak tekinthető önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítása van
- a nyugdíj mellett is tovább dolgozna a cégben.
Hirdetés
Hirdetés
Katásként dupla hátrányból indulunk
Mindenekelőtt megjegyeznénk, hogy a jelenlegi szabályok szerint a kata választásával több pénz maradhat a kezünkben, viszont a másik oldalról az alacsonyabb közteherviseléssel együtt a nyugdíjunk is kisebb lesz.
Egyrészt, a nyugdíj kiszámításánál nem azt nézik, hogy mekkora volt a valós nettó katás jövedelmünk, hanem azt, hogy a törvény szerint mekkora bruttó járulékalapot ismernek el. Ez per pillanat havi 50 ezer forintos tételes adó esetében 90 ezer forint, míg az emelt 75 ezer forintos adófizetés esetében 150 ezer forint. A valóságban ennél jóval több jövedelem marad nálunk, de a nyugdíjat mégsem ez alapján állapítják meg. A nyugdíjba beszámított átlagkeresetünket le fogja húzni, hogy csak korlátozásokkal fogadják el katásként a keresetet.
Másrészt, ha csak a havi 50 ezer forintos tételes adófizetést választottunk, akkor a járulékalap elmarad a minimálbérhez képest, márpedig ekkor arányosan szerezhetünk csak szolgálati időt. Magyarul 2017-ben, ha ledolgozunk 1 évet katásként, akkor a nyugdíj alapját jelentő szolgálati idő nem 1 évvel, hanem csak 0,71 évvel nő (de a nyugdíjra való jogosultság vizsgálatánál nincs arányosítás). Nem tűnik soknak, de ha például 5 évet katásként dolgozunk, akkor 5 év helyett csak 3,5-at gyűjtünk, ami több százalékkal kisebb kezdőnyugdíjat jelent.
A nyugdíjban sokat számít, ha előtakarékoskodunk. Nézd meg, mekkora nyugdíj-kiegészítésre számíthatsz!
Mekkora nyugdíjra számíthatunk?
Nagyon szerencsés képzeletbeli példánk szereplője, hiszen a születési életkora szerint csak 2024-ben (65 éves korában) mehetne nyugdíjba, viszont mivel nőként megvan a 40 év jogosultsági ideje, ezért a hivatalos korhatár előtt 7 évvel nyugdíjba vonulhat. Ehhez átmenetileg meg kell szakítania a munkaviszonyát, mert csak így tudják nyugdíjazni. A másik nagy előny, hogy a ledolgozott évek többségét alkalmazottként szerezte és mindössze 5 év, ami katásként visszaveti a nyugdíját.
Leegyszerűsítve két tényezőtől függ a nyugdíjunk, egyrészt az inflációval korrigált nettó átlagkeresetünktől, másrészt a ledolgozott éveinktől. A korrekcióra (valorizációra) azért van szükség, mert egy 20 évvel ezelőtti és egy mostani bér vásárlóértékét nézik, nem az abszolút összeget. A kereseteket alapesetben 1988-tól nézik, a példában a minimálbér kétszerese után a nettó átlagkereset kata nélkül 145 ezer forint lenne, míg a katát is beleszámítva 130 ezer forint.
A korábban említett arányosítás miatt nem kaphatja meg célszemélyünk a 40 évhez tartozó kezdőnyugdíjat, hanem csak a 38 évhez tartozót, vagyis az 5 év katázással 2 évet veszít, mert csak egész éveket ismernek el, tört évet nem. Eredetileg a nettó átlagkereset 80%-át fizetnék ki, viszont az arányosítással együtt 77%-ot kaphat. Együttesen a megszerezhető 115 ezer forintos kezdőnyugdíj helyett közel 100 ezer forintot fog kapni.
Minden további nélkül lehet folytatni a katát
Minden további nélkül lehet folytatni a katátA nyugdíj-kiegészítési lehetőségek közül az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítást fel lehetne venni a nyugdíjazással együtt, viszont érdemesebb itt kivárni és növelni a megtakarítást, mert havi járadékként a többszörösét kaphatjuk vissza néhány év múlva. A vállalkozás folytatása logikus lépés, de van pár fontos dolog, amit nem hagyhatunk figyelmen kívül.
Először is, ha az öregségi nyugdíjkorhatár előtt kapunk nyugdíjszerű ellátást (korhatár előtti ellátást), és mellette dolgozunk, akkor elképzelhető, hogy a nyugdíjunkat szüneteltetni fogják. Jelen esetben ez nem korlátozó tényező, hiszen a törvények szerint, ha éves szinten a minimálbér másfélszeresénél kevesebbet keresünk, akkor korlátozás nélkül fel lehet venni a nyugdíjat. Ráadásul még akkor sem érjük el a felső határt, ha az emelt összegű tételes adót fizetjük.
Másodszor nézzük meg, miként változik a vállalkozásból származó keresettel a nyugdíj. A jogszabályok alapján plusz szolgálati időt nem szerzünk, vagyis ilyen formában nem tudunk magasabb nyugdíjhoz jutni a nyugdíjkorhatár elérésekor (automatikusan öregségi nyugdíjjá alakul át az ellátás). Viszont, a katás vállalkozásban a járulékalapot képező keresetünk alapján külön nyugdíjemelésre vagyunk jogosultak.
Attól függően, hogy a kisebb vagy nagyobb összegű tételes adót fizetjük, az éves járulékalapot képező keresetünk 1 millió (90 000*12=1 080 000) vagy 1,8 millió forint lehet (150 000*12= 1 800 000). Ennek egytizenketted részének a 0,5%-át kaphatjuk meg évente, ami 450 vagy 750 forint. A kezdőnyugdíjhoz képest 0,44 és 0,74% lehet, ami nem sok, de több semminél.
Végül a fontosabb következtetéseket levonva azt mondhatjuk:
- megéri kihasználni a korai nyugdíjazási lehetőséget, főleg akkor, ha katásként akarnánk folytatni a munkát
- a minimálbér másfélszereséig dolgozhatunk a nyugdíj mellett, de ha így teszünk, akkor ennek nagyobb részét érdemes a későbbiekre félretenni
- katásként nem vagyunk jogosultak az önkéntes nyugdíjpénztárban adó-visszatérítésre, vagyis a befizetéseinkre és a hozamokra építhetünk
- még így is megéri előtakarékoskodni, például úgy, hogy nem emelt összegű katát választunk, hanem a 25 ezer forintos különbözetet nyugdíjpénztárba fizetjük
- a nyugdíjkorhatár elérésekor 3,5 millió forinttal rendelkezhetünk, ami életjáradékként felvéve majdnem 20 ezer forintos nyugdíj-kiegészítésre lesz elegendő
